Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.
40 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. F 4 2: Standardizált mintavétel feltételeinek megállapítása F 4 2i: a halfogó eszközök standardizálása típus méret összeállítás egyéb sajátosság F 42 2: a halfogó eszközök használatának szabályozása beállítási paraméterek kezelő személyzet egyéb szempontok F 42 3: a halfogó eszközök hatékonyságát befolyásoló környezeti tényezők elemzése meteorológiai tényezők hidrológiai tényezők geomorfológiai tényezők fizikai-kémiai tényezők biológiai tényezők F 4 3: A megfigyelési egységek és alegységek definiálása különféle halfogó eszközök használata esetén F 43 t: A szemi-kvantitatív becslések feltételeinek elemzése F 43 2: A megfigyelési alegység térbeli méretének és alakjának meghatározása F 43 3: A megfigyelési alegység időtartamának meghatározása F 43 4: A megfigyelési alegységek optimális számának meghatározása egy megfigyelési egységen belül. F 4 4: A mintavételek mintázatának meghatározása F 44 1: A mintázati formák értékelése egyszerű random mintavétel rétegzett random mintavétel csoportos mintavétel szisztematikus mintavétel F 4 5: A mintavételi időszak meghatározása F 45 ]: A monitorozási elvárásoknak megfelelő évszak meghatározása A halállomány struktúrájában megfigyelhető szezonális változások elemzése F 45 2: A monitorozási elvárásoknak megfelelő napszak meghatározása A halállomány napszakos aktivitásának és eloszlásának elemzése F 4 6: A halállomány vizsgálatát kiegészítő egyéb felmérések meghatározása hidrológiai és geomorfológiai sajátosságok jellemzése fizikai-kémiai tulajdonságok jellemzése antropogén hatások jellemzése egyéb 3. A halfogó eszközök kiválasztása A halfogáshoz használt eszközök igen változatosak, azonban a vízfolyások heterogenitása következtében nem tudunk olyan szerszámot meghatározni, amely egységesen alkalmazható valamennyi vízfolyás halállományának hatékony felmérésére. A halfogó eszközök lehetnek paszszívak (halfogáskor nem mozgatott): állítóhálók, rekesztőhálók, horgok, stb. valamint aktívak (halfogáskor mozgatott) kerítőhálók, húzóhálók, elektromos halászeszközök, stb. A különféle eszközök alkalmazhatóságukat tekintve eltérőek (Hubert 1996): Passzív eszközök Viszonylag egyszerű a szerkezetük és használatuk Könnyen standardizálható a működtetésűk Alkalmasak a halállomány relatív egyedsürűségének tanulmányozásához Működtetési költségük viszonylag alacsony © Alkalmazhatóságuk függ a halak mozgási aktivitásától © A mintavételhez szükséges idő viszonylag hosszú © Számottevő a faj- és morfológiai szelektivitásuk © Jelentős a méretszelektivitásuk © Jellemző lehet a halak neme szerinti szelektivitás Aktív eszközök Alkalmazhatóságuk általában nem függ a halak mozgási aktivitásától A működtetésük területe (térfogata) és időtartama jól jellemezhető Alkalmasak a halállomány relatív egyedsürűségének tanulmányozásához Alkalmasak a halállomány térbeli eloszlásának vizsgálatára A mintavételhez szükséges idő viszonylag rövid © Működtetési költségük viszonylag magas © Jelentős a fajszelektivitásuk © Számottevő a méretszelektivitásuk Egyféle halászeszköz alkalmazása esetén, a legtöbb vízfolyáson nehézséget jelent a halállomány egészét reprezentáló minták gyűjtése, mivel a halfogó szerszámok valamennyi típusára jellemző bizonyos méret- és fajszelektivitás. A halfauna átfogó vizsgálatakor általában célszerű különböző eszközre alapozott, komplex felmérést végrehajtani. 4. Az elektromos halászeszközökkel történő mintavétel A vízfolyások halállományának regionális monitorozásakor többnyire előnyben részesülnek a gyors, kevésbé költséges és minimális munkaerőt igénylő halfogó eljárások. Ilyen az elektromos halászat, ami kevésbé szelektív, mint a folyami halászat egyéb eszközei, és világszerte az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a folyóvizek halbiológiai felmérésekor ( Hendricks és társai 1980, Hickley 1996, Harvey és Cowx 1996). Az elektromos halászeszközök számos típusa és változata ismert. A készülékek méretükben, teljesítményükben, kialakításukban, szabályozhatóságukban különböznek, ami meghatározza alkalmazhatóságuk feltételeit. Egy vízterület vizsgálatához megfelelő géptípus meghatározásakor az F 4i feladatban felsorolt szempontok adnak segítséget. A kisebb vízfolyásokon többnyire elegendő a hátra akasztható elektromos halászgép, míg a nagyobb folyókon indokolt lehet az elektromos halászhajó használata. A halászeszközök hatékonyságát a műszaki paraméterek mellett a kezelőszemélyzet szaktudása, gyakorlottsága és helyismerete is jelentősen befolyásolja. A folyóvízi rendszereket nagyfokú tér- és időbeli változékonyság jellemzi, ami számos vonatkozásban hatással van az elektromos halászeszközökkel történő mintavételek eredményeire. Például a forrás és torkolat közötti hosszirányú profil mentén a fizikai, kémiai és biológiai sajátosságok gradiense figyelhető meg, az időbeni heterogenitást jelzi a vízhozam ingadozása, stb. A vízfolyások változékonysága nem csak a halállomány eloszlását és struktúráját alakítja, hanem számottevő mértékben érinti
