Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

35 juttatott oldószer (10 |ig 1" metanol) hatását is a szifóműkö­désre. Az eredményekből megállapíthattuk, hogy a metanol az alkalmazott koncentrációban egyik fajnál sem váltott ki szignifikáns változást a szifómüködést jellemző két paramé­terben (2-5 %-os eltérések, p > 0.1 hiba-valószínűségi szin­ten). A két vegyület kagylók szifómüködésére kifejtett hatá­sát 25, 50, 75, 100 pg 1"' tesztkoncentrációban tanulmá­nyoztuk. Úgy a metanol hatását, mint minden kezelési kon­centráció tesztelését legkevesebb 10-12 párhuzamban vizs­gáltuk, különböző egyedek alkalmazásával. Az eredmények kiértékeléséből kitűnt, hogy a két poliaromás szénhidrogén mindkét kagylófajnál közel azonos változásokat fejtett ki a szifó-müködést meghatározó aktív- és nyugalmi szakaszok átlag-időtartamában, és mindkét kagylónál azonos volt a változás trendje: a vizátáramlás átlagidötartamát koncentrá­ció függő csökkenés jellemezte, míg a nyugalmi szakaszok átlag-időtartama koncentrációfüggően megnőtt . aktivitás fenantrén BHÍ Unio Tumidus fluorantén nyugalom too [ug I" ] 25 50 75 100 25 50 75 100 [Ug I" ] dus esetében - már a 25 pg l" 1 kezelési koncentrációnál szignifikáns gátlás mutatkozott. Az anyagok kedvezőtlen hatása a legerőteljesebben a kagylók szűrés teljesítményé­ben nyilvánult meg: a szűrés teljesítmény 20°C-os kísérleti hőmérsékleten már 25 pg 1"' kezelési koncentrációnál mint­egy 45 %-kal csökkent. A két vegyület káros hatásában, melyet a kagylók filtrációs aktivitását meghatározó paramé­terekre fejtettek ki, szignifikáns különbség nem mutatkozott Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA T 032390 anyagi támogatásával valósulhatott meg £ « «• a I I kontroll Kiä fenantrén •• fluorantén 25 ug I" 1 kezelési koncentráció 26 T fC] E 4 T 2 50 ug I* 1 kezelési koncentráció 2« T [-C] 2 ábra. Fenantrén és fluorantén hatása tavikagylók szifómükö désére Szignfikáns eltérés a szifóműködésben, mindkét vegyület esetében már a 25 pg l' 1 kezelési koncentrációnál mutatkozott. Fenantrén és fluorantén hatása Unio tumidus szűrés teljesítményére A két poliaromás szénhidrogén tesztelését 25- és 50 pgl" 1 kezelési koncentrációban végeztük. A vegyületek hatásának vizsgálatát megelőzően, előkísérletekben ekkor is ellenőriz­tük az állatok szűrés teljesítményének függését a kísérlet so­rán alkalmazott oldószertől. Minden tesztelést 10-16 egye­den végeztük, majd az eredményeket átlagoltuk. A 10 pg l" 1 metanol hatására a kagylók szűrés teljesítménye hőmérsék­lettől függően: 6.87; 4.37 és 3.79 ml g" 1 h' 1 átlagértékeket ért el. A tesztanyagok jelenlétében a kagylók szűrés teljesítmé­nyében számottevő koncentráció függő csökkenés mutatko­zott, mely a 20°C fokos teszthömérsékletnél bizonyult a leg­erőteljesebbnek, egyben kitűnt, hogy a két vegyület hatásá­ban számottevő különbség nem mutatkozott. Következtetések A két poliaromás szénhidrogén hatására szignifikáns csökkenés az Anodonta cygnea L periodikus aktivitásában a 100 pg l" 1 kezelési koncentrációknál mutatkozott. A toxikus anyagok káros hatása a kísérletek kimosási szakaszában is észlelhető volt, mely a periodikus aktivitás szignifikáns csökkenésében nyilvánult meg. A szifóműködésben (mind­két kagylófajnál) és a szűrés teljesítményben - Unio tumi­3. ábra. Fenantrén és fluorantén hatása Unio tumidus szűrés teljesítményére Irodalom Baumaid, P., Budzinski, H., Garrigues, P., (1998). Polycyclic aromatic hydrocarbons in sediments and mussels of the Western Mediter­ranean Sea. Environmental Toxicology and Chemistry, vol. 17, 5, pp. 765-776. Farkas A., Salánki J. (2000) Szerves és szervetlen antropogén szennye­zők hatása tavikagylók (Anodonta cygnea L) filtrációs aktivitására Hidrológiai Közlöny, 80, 297-299. Hlavay, J., (1997). Az élővilágra káros szervetlen és szerves vegyületek minőségi azonosítása és mennyiségi meghatározása a Balaton és vízgyűjtő területén MEH kutatási jelentés Kontreczky, Cs., A. Farkas, J. Nemcsók and J. Salánki, (1997) Short­anc! long-term effects of deltamethrin on filtering activity of fresh­water mussel (Anodonta cygnea L.). Ecotoxicology and Envi­ronmental Safety, 38, 195 - 199. Lukacsovics, F. and Salánki, J., (1968). Data to the chemical sensitivity of freshwater mussel (Anodonta cygnea L.). Ann Biol. Tihany 35, 25-34. Neff, J.M., (1979). Plycyclic Aromatic Hydrocarbons in the Aquatic Environment, Sources, Fates and Biological Effects. Applied Sci­ence, London U.K. Rippka, R., J. Deruelles, J.B. Waterbury, M. Herdman, R Y Stainer (1979) The cianobacteria. J. General Microbiol., Ill: 1-61. Salánki J., Turpaev T.M., Nichaeva M. (1991). Mussel as a test animal for assessing environmental pollution and the sub-lethals effect of pollutants. - In: Bioindicators and Environmental Management (Jeffrey D.W., Madden B., Eds ), Acad. Pr„ London, pp. 235-244 Salánki J , (1966). Comparative studies on the regulation of periodic activity in marine lamellibranchs. Comp. Biochem. Physiol., 18, 829-843. Salánki. J., (1994). Mussel behaviour in the indication of water polluti­on. In: Biological Monitoring of the Environment: A Manual of Methods (J. Salánki, D. Jeffrey, and G. M Hughes, Eds ), CAB In­ternational, Wallingford, UK, pp. 131-136 Turpajev, T. M„ Nechaeva, M V., Salánki, J., amd Véró, M„ (1991). Method for recording water outflow from the exhalant syphon of bivalves. J. Gen Biol (Moscow), 52, 728-730. [In Russian] Véró, M., and Salánki, J., (1969). Inductive attenuator for continuous registration of rhythmic and periodic activity of mussels in their natural environment. Med. & biol. Engng., 7, 235-237.

Next

/
Oldalképek
Tartalom