Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

XLIII. Hidrobiológus Napok: "Vizeink ökológiai állapota: természetvédelem, vízhasznosítás" Tihany, 2001. október 3-5.

35 juttatott oldószer (10 |ig 1" metanol) hatását is a szifóműködésre. Az eredményekből megállapíthattuk, hogy a metanol az alkalmazott koncentrációban egyik fajnál sem váltott ki szignifikáns változást a szifómüködést jellemző két paraméterben (2-5 %-os eltérések, p > 0.1 hiba-valószínűségi szinten). A két vegyület kagylók szifómüködésére kifejtett hatását 25, 50, 75, 100 pg 1"' tesztkoncentrációban tanulmányoztuk. Úgy a metanol hatását, mint minden kezelési koncentráció tesztelését legkevesebb 10-12 párhuzamban vizsgáltuk, különböző egyedek alkalmazásával. Az eredmények kiértékeléséből kitűnt, hogy a két poliaromás szénhidrogén mindkét kagylófajnál közel azonos változásokat fejtett ki a szifó-müködést meghatározó aktív- és nyugalmi szakaszok átlag-időtartamában, és mindkét kagylónál azonos volt a változás trendje: a vizátáramlás átlagidötartamát koncentráció függő csökkenés jellemezte, míg a nyugalmi szakaszok átlag-időtartama koncentrációfüggően megnőtt

. aktivitás fenantrén BHÍ Unio Tumidus fluorantén nyugalom too [ug I" ] 25 50 75 100 25 50 75 100 [Ug I" ] dus esetében - már a 25 pg l"

1 kezelési koncentrációnál szignifikáns gátlás mutatkozott. Az anyagok kedvezőtlen hatása a legerőteljesebben a kagylók szűrés teljesítményében nyilvánult meg: a szűrés teljesítmény 20°C-os kísérleti hőmérsékleten már 25 pg 1"' kezelési koncentrációnál mintegy 45 %-kal csökkent. A két vegyület káros hatásában, melyet a kagylók filtrációs aktivitását meghatározó paraméterekre fejtettek ki, szignifikáns különbség nem mutatkozott Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA T 032390 anyagi támogatásával valósulhatott meg £ « «• a I I kontroll Kiä fenantrén •• fluorantén 25 ug I"

1 kezelési koncentráció 26 T fC] E 4 T 2 50 ug I*

1 kezelési koncentráció 2« T [-C] 2 ábra. Fenantrén és fluorantén hatása tavikagylók szifómükö désére Szignfikáns eltérés a szifóműködésben, mindkét vegyület esetében már a 25 pg l'

1 kezelési koncentrációnál mutatkozott. Fenantrén és fluorantén hatása Unio tumidus szűrés teljesítményére A két poliaromás szénhidrogén tesztelését 25- és 50 pgl"

1 kezelési koncentrációban végeztük. A vegyületek hatásának vizsgálatát megelőzően, előkísérletekben ekkor is ellenőriztük az állatok szűrés teljesítményének függését a kísérlet során alkalmazott oldószertől. Minden tesztelést 10-16 egyeden végeztük, majd az eredményeket átlagoltuk. A 10 pg l"

1 metanol hatására a kagylók szűrés teljesítménye hőmérséklettől függően: 6.87; 4.37 és 3.79 ml g"

1 h'

1 átlagértékeket ért el. A tesztanyagok jelenlétében a kagylók szűrés teljesítményében számottevő koncentráció függő csökkenés mutatkozott, mely a 20°C fokos teszthömérsékletnél bizonyult a legerőteljesebbnek, egyben kitűnt, hogy a két vegyület hatásában számottevő különbség nem mutatkozott. Következtetések A két poliaromás szénhidrogén hatására szignifikáns csökkenés az Anodonta cygnea L periodikus aktivitásában a 100 pg l"

1 kezelési koncentrációknál mutatkozott. A toxikus anyagok káros hatása a kísérletek kimosási szakaszában is észlelhető volt, mely a periodikus aktivitás szignifikáns csökkenésében nyilvánult meg. A szifóműködésben (mindkét kagylófajnál) és a szűrés teljesítményben - Unio tumi3. ábra. Fenantrén és fluorantén hatása Unio tumidus szűrés teljesítményére Irodalom Baumaid, P., Budzinski, H., Garrigues, P., (1998). Polycyclic aromatic hydrocarbons in sediments and mussels of the Western Mediterranean Sea. Environmental Toxicology and Chemistry, vol. 17, 5, pp. 765-776. Farkas A., Salánki J. (2000) Szerves és szervetlen antropogén szennyezők hatása tavikagylók (Anodonta cygnea L) filtrációs aktivitására Hidrológiai Közlöny, 80, 297-299. Hlavay, J., (1997). Az élővilágra káros szervetlen és szerves vegyületek minőségi azonosítása és mennyiségi meghatározása a Balaton és vízgyűjtő területén MEH kutatási jelentés Kontreczky, Cs., A. Farkas, J. Nemcsók and J. Salánki, (1997) Shortanc! long-term effects of deltamethrin on filtering activity of freshwater mussel (Anodonta cygnea L.). Ecotoxicology and Environmental Safety, 38, 195 - 199. Lukacsovics, F. and Salánki, J., (1968). Data to the chemical sensitivity of freshwater mussel (Anodonta cygnea L.). Ann Biol. Tihany 35, 25-34. Neff, J.M., (1979). Plycyclic Aromatic Hydrocarbons in the Aquatic Environment, Sources, Fates and Biological Effects. Applied Science, London U.K. Rippka, R., J. Deruelles, J.B. Waterbury, M. Herdman, R Y Stainer (1979) The cianobacteria. J. General Microbiol., Ill: 1-61. Salánki J., Turpaev T.M., Nichaeva M. (1991). Mussel as a test animal for assessing environmental pollution and the sub-lethals effect of pollutants. - In: Bioindicators and Environmental Management (Jeffrey D.W., Madden B., Eds ), Acad. Pr„ London, pp. 235-244 Salánki J

, (1966). Comparative studies on the regulation of periodic activity in marine lamellibranchs. Comp. Biochem. Physiol., 18, 829-843. Salánki. J., (1994). Mussel behaviour in the indication of water pollution. In: Biological Monitoring of the Environment: A Manual of Methods (J. Salánki, D. Jeffrey, and G. M Hughes, Eds ), CAB International, Wallingford, UK, pp. 131-136 Turpajev, T. M„ Nechaeva, M V., Salánki, J., amd Véró, M„ (1991). Method for recording water outflow from the exhalant syphon of bivalves. J. Gen Biol (Moscow), 52, 728-730. [In Russian] Véró, M., and Salánki, J., (1969). Inductive attenuator for continuous registration of rhythmic and periodic activity of mussels in their natural environment. Med. & biol. Engng., 7, 235-237.