Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Hajnal Géza: A budavári barlang kútjainak hidrológiai vizsgálata

40 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. kutatások folytatásához. A régi adatok több kútnál jelentősen eltérnek egymástól, a saját szintezési eredményeim is sok helyen komoly kérdéseket vetnek fel a kutak egymáshoz képest való elhelyezkedése, relatív viszonyuk több esetben is ellentmondásos Kessler H vizsgálatai idején a kutakat beszintezték, ám az adatoknak nyoma veszett Csak a mért vízállás adatok maradtak meg, s azokhoz viszonyítva határoztam meg a kutak magassági paramétereit. Az üregek (barlangok) pontos 2. ábra. A vizsgált kutak 1. Dísz tér 15., 2. Mély, 3. Bölényes, 4. Nag}', 5.Kávézó, 6. Vendégkönyves, 7. Labirintus, 8.Mamutfogas. 9. Hadik, 10. Török, 11. Német, 12. Mérőórás, 13. Barlangos, 14. Ciszterna, 15. É-i Labirintus, 16. Rendőrség, 17. Táncsics M. u. 5., 18. Táncsics M. u. 15., 19. Fortuna u. 21. Az újabb vizsgálatoknál a kutak számokkal való jelölését elvetettük, mivel a régi vizsgálatok alakalmával minimum 5 féle számozást vezettek be (Homsitzky 1938, Kessler 1971, Debreceni Búvárklub 1994, 1996, Hajnal 1995). A kutak "keresztapja" Sásdi László volt, az Ariadne Barlangkutató Csoport vezetője, akivel a legújabb méréseket végeztük. 3.1. Vízállás A barlangi kutak vízállásainak mérése viszonylagos rendszerességgel eddig három időszakban történt. Az első időszak 1970 09. 06-tól 1971 05. 30.-ig tartott (Kessler 1971) E kilenc hónap alatt heti gyakorisággal mértek 12 kutat. A második alkalom 1994 április elejétől közel egy évig tartott, amikor 7 kútra (Labirintus, Mamutfogas, Hadik, Német, Mérőórás, Barlangos, É-labirintus) vízszintmérő műszert szereltünk fel A műszerek elvileg folyamatos regisztrációra voltak képesek (Hajnal 1995). A harmadik időszakban 1998 júniusától 2000 januárjáig mértük a vízszinteket, körülbelül havi egy méréssel tíz kút vízállását regisztráltuk Az első időszak adatainak elemzése alapján próbálkoztunk a második időszakban a vízszint-mérő műszerek telepítésével. Ezeknek a műszereknek ugyanis a szerkezeti kialakításuk miatt közel 5 cm-es holtjátékuk van a damil nyúlásából következően, ám Kessler H. mérései több esetben is ennél az értéknél jóval nagyobb vízszintingadozást mutattak egy-egy kútnál A legkisebb heti változás 33 mm (Barlangos kút), a legnagyobb pedig 170 cm volt (Bölényes kút) Ennek ellenére a második időszakban kizárólag konstans vízállásokat sikerült regisztrálnunk, ezért a műszereket egy év után leszereltük. (Igaz, csak 5 kút f Mamutfogas, Hadik, Német, Mérőórás, Barlangos - volt azonos a vizsgálati periódusokban Sajnos a kutak vizsgálatait nem a tudományos célkitűzések határozták meg, hanem a mélypincékbe való lejutási lehetőségek.) Ezért csak az első és a harmadik mérési időszak eredményeinek értékelése lehetséges. Ábrázoltam az 1970-es, és az 1998-as időszak vízállás-görbéit (3 -12. ábra). Fontos megjegyezni még, hogy az első periódus vízállásai csak vízállás-görbéken maradtak fenn, táblázatos formában az adatok nem álltak rendelkezésre, mérési jegyzőkönyveknek, konkrét adatoknak nincs nyoma. Ezért az adatfeldolgozás és az ábrázolás rendkívül nehézkes volt Bölényes kút vízállás idősorai £ •S 157.5 — 1998. — 1970 3. ábra Az slső mérési időszakban a Bölényes és a Vendégkönyves kútnál történt 1970 novemberének első napjaiban "vízés korszerű, szakemberek által végzett felméréséig fenntartásokkal kell fogadni a vertikális értékeket. Ugyanakkor a vízállásokra, s néhány kút egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozó megállapítások igy is érvényesek, a tendenciák igazak (gondolok itt a Hadik és a Mamutfogas kút összehasonlítására, a vízállások egymáshoz viszonyított változására, a csapadékkal és a közmüvekkel összefüggésbe hozható változásokra), csak nem minden esetben pontosak