Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Méltatás (Dr. Mosonyi Emil professzor kitüntetése, beszéde, előadása, életrajza)
364 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. Vízerőművek modellvizsgálata, próbaüzeme és felügyelete - III. Konferencia (Aix-en-Provence, Franciaország, 1998. október 5-7.) Bevezető előadás: Prof. dr. Mosonyi Emil, a Nemzetközi Vízerőszövetség alapítója és tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja: A 21. század küszöbén országos és nemzetközi szervezetek elérkezettnek látták az időt saját szakterületük lehetséges jövőképének felvázolására. Bennünket, a vízerőhasznosítás különböző kérdéseinek szakembereit ez az alkalom hasonló prognózisokra késztet. A „század" kifejezés azonban elvont fogalmat takar, ezért ezen a helyen inkább azokról az áldásokról kívánok szóim, amelyeket a vízerő a jövő nemzedékek számára jelent. A tudomány és technológia rohamos fejlődése, a preferenciák ezzel párhuzamos gyors átrendeződése, valamint a környezeti hatások általunk is érzékelt fokozódása korlátokat emel jövőbelátásunk valószínűsíthető távlatai elé. Ennek tudatában a vízerőhasznosítás helyzetének előrejelzését legfeljebb a jövő évszázad első negyedére kísérelhetjük meg. A következő becslések az ENSZ kiadványaiban közölt statisztikai adatokon, a rendkívül értékes „ Vízerő és Völgyzárógátak" világatlaszon, továbbá a Párizsban székelő tekintélyes nemzetközi szervezet, az UNIPEDE (Energiatermelők és Elosztók Nemzetközi Szövetsége) által összeállított átfogó jelentésen alapulnak. Ez utóbbiban elörejelzés található a 2020-ig kiépítésre kerülő vízerő mértékére. A trendvizsgálat eredményéből leszürhetően a vízerőművekben megtermelt villamos energia 2020-ban mintegy 6500 TWh lesz, ami átlagosan évi 4000 üzemórát feltételezve, kereken 1600 GW beépített teljesítménynek felel meg. Ugyanebben a jelentésben található becslés szerint a vízerő részesedése a világ villamos energiatermelésében a jelenlegi kereken 20 %-ról közel 30 %-ra fog nőni. Hogy fogalmat alkothassunk magunknak egyrészt a tudósok és mérnökök, az érintett intézetek és iparok által megoldandó feladatok nagyságáról, másrészt az előre jelzett fejlesztés előnyös hatásairól, képzeljük 2020-be magunkat. Ekkorra az UNIPEDE prognózisa szerint a vízerőművekben termelt villamos energia növekedési üteme évi 140 TWh, ami legalább mintegy évi 35 GW teljesítmény-növekedésnek felel meg. Természetesen megkérdőjelezhető, hogy az előbbiekben vázolt növekedési ütem mértéke helyes-e. Van azonban egy nem elhanyagolható része, amely megbízhatóan becsülhető, nevezetesen: az a többlet-energia, amit a felújított vízerőművek fognak megtermelni. A vízerőművek, legalábbis azok egyes elemei, a tapasztalatok szerint 50-60 éves üzem után felújításra szorulnak. Vagyis az elképzelt évben - 2020-ban - a ránk váró feladat olyan erőművek korszerűsítése lesz, amelyek a 20. század hatvanas éveinek közepén léptek üzembe. Abban az időben a termelés évente kereken 50 TWh-val, a beépített teljesítmény 12,5 GW-al nőtt. Ebből következik, hogy a 21. század húszas éveiben a vízenergia jó közelítéssel egyharmadát korszerűsített erőmüvek fogják megtermelni. A korszerűsítés igénye már most is jelentkezik, de a jövőben gyorsuló fokozódása várható. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az említett növekedési ütemnek megfelelő energiát megtermelni hivatott új és korszerűsítendő erőművek építése és felszerelése csak jelentős kutatási, tervezési és kivitelezési erőfeszítésekkel lesz megvalósítható. Ezekhez járul új szivatytyús energiatározók építése és a meglévők felújítása és korszerűsítése - különös tekintettel ezek atomerőművekkel egy rendszerben történő üzemeltetésükre - számos ország energiatermelési stratégiájában fontos szerephez fog jutni. Az árapály és hullámenergia hasznosítása, valamint a közelmúltban, a tengeráramlatok energiájának hasznosítására javasolt víz alatti üzemek megvalósítása csak nehezen prognosztizálható. Kiemelt hangsúllyal kívánok azonban rámutatni arra, hogy a vízerőmüvek teljes amortizálódásuk és felújításuk után, úgynevezett második életük során, az esetek többségében sokkal olcsóbban termelik az elektromos energiát, mint első életükben. A fajlagos, kilowattóránkénti termelési költség az eredetinek egy-harmada alá is csökkenhet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nemzedékünk vízerőhasznosításra fordított beruházásainak hasznát a jövő nemzedékek fogják élvezni, azaz unokáink olcsó áramot fognak tőlünk örökölni. Végül, de nem utoljára, arra is rá kell mutatnom, hogy a vizek energiájának növekvő hasznosítása jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatás csökkentéséhez is. Mivel a légkört szennyező káros gázok kibocsátása több neves szakértő véleménye szerint már most is veszélyes trendet mutat, a vízerőhasznosítás előnyös hatása a jövő nemzedékek szempontjából sem hanyagolható el. Az előadás részletesebb tárgyalást nem tesz lehetővé, de a kérdés lényege a C0 2 kibocsátások csökkenésének durva becslésével is bemutatható. Az UNIPEDE prognózisa alapján feltételezhető, hogy a vízerőművekben megtermelt villamos energiának köszönhetően a szén- és gáztüzelésű erőművek 2020-ban évi 4 GT-vel, azaz 4 milliárd tonnával kevesebb C0 2-t fognak kibocsátani. A tárgyilagosság érdekében hozzá kell tennem, hogy a fosszilis erőmüvek kibocsátásainak a technológiai fejlődés eredményeként várható csökkenését 20 %-kal vettem figyelembe. A C0 2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának évi kereken 4 milliárd tonnával történő csökkentése globális léptékben is jelentős. (Jelenleg a vízerőművek az üvegházhatás korlátozásához évi 1,7 milliárd tonna C0 2 kibocsátás megtakarításával járulnak hozzá.) Különféle számítások szerint 2020-ra a Föld gazdaságosan és ökológiailag elfogadhatóan hasznosítható vízerő-potenciáljának 60-80 %-a kiépül. Elképzelni sem tudom, hogy a fennmaradó 40-20 % hogyan és milyen ütemben fog kiépülni, de ez a jövő nemzedékek feladata lesz. A fentiekből levonható mindenesetre az a következtetés, hogy a vízerőművek felújítása még a világ teljes hasznosítható vízerőkészletének kiépítése után is a belátható évtizedekre jelentős folyamatos feladatokat ad a vízerőhasznosításban érintett szakmák és iparágak részére.
