Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Bárdossy András–Molnár Zoltán: Nagymaros vízállás és vízhozam idősorainak statisztikai vizsgálata
NYESTE S.: Frekvenciaváltók víziközmüveknél 337 egy leürült mélytároló esetén fordul elő, akkor a FV-s nyomásszabályozás (=PC) a leszívás-védelem miatt nem működhetne. A vízhiány elkerülése érdekében a szintszabályozás (=LC) lehetőség szerint teletartja a mélytárolót. A karbantartás idejére az 5. ábra szerinti kettős megoldást valósítottak meg: egy LC és egy PC. A 6. ábrán láthatók a két FV-s üzem különböző ídőfiiggvényei (a számok egy nap óráit jelentik). 5 0* a OX frekvenciai a -33 Hz V -28 m a hálózati indító nyomás -1,8m az50m-es szintje -50Hz a K frekvenciája % 18 22 2 6 10 % tlh] 3. A hírdi helyi vízbázis FV-val történő felhasználásának vizsgálata Az e pontban kifejtettek kísérletnek minősülnek: a víziközmüvek tulajdonlási kérdései miatt csak az előkészítő mérések valósultak meg. A Hírd, Bogád, Romonya, Nagykozár megnevezésű településeket ellátó kis-regionális rendszer elvi vázlata a 7. ábrán látható. A 6. ábra. A Kémes-i FV-s üzem diagramjai A hálózati nyomást adó GY az esti csúcsot kivéve tudja tartani a megkívánt nyomást. Rövid időre az 50 Hz is kevés a 28 m tartásához. Az 50 m 3-es szintje csak a csúcsban csökken jelentősebben, de az 50 Hz-re felfutó kútszivattyú rövid időn belül helyreállítja az eredeti helyzetet. Az áramszolgáltatói fogyasztásmérő alapján a két frekvenciaváltóval végzett ivóvízellátás fajlagosára 0,45 kWh/m 3 adódott. A felhasznált Danfoss FV-kba beé-pített fogyasztásmérővel a térszínig történő átemelésre 0, l kWh/m 3, a hálózati nyomástartásra 0,3 kW/m 3 számolható. Rá kell mutatni: a FV-val mértek összegzése után mindig kisebb adatok adódtak, mint az áramszolgáltatói mérővel meghatározottak. A különböző fajlagosok összehasonlítását lehetetlenné teszi, hogy a FV-val 28 m lett tartva, a HG-vel más. A szerző az általános metrológiába (mért érték, hiba, valószínűségi szintek), a szinusz 50 Hz-re kifejlesztett áramszolgáltatói fogyasztásmérők ettől eltérő feltételek közötti (jelentős felharmonikus tartalom) alkalmazásának vizsgálatába nem vág bele, hanem az előbb vázolt eltérésre felhívja a mérleggépes háttérrel rendelkezők diplomázók figyelmét. 2.2.) Gyakran előfordul, hogy egy falut csak két kút tud csúcsidőben ellátni. Ha mind a két kutat a HG karbantartás idejére FV-val látják el, reális veszély az így létrejövő csatolt szabályozások belengése, nyomáslengések kialakulása; függetlenül attól, hogy önmagukban stabilak lennének. Ha a térben távol lévő két FV között nincs kapcsolat (csak a hálózati nyomáson keresztül), akkor megoldás lehet, ha a PlD-ket egymástól „távolira" állítják: az egyiket az elvárt nyomás tartására és viszonylag gyorsra (kis I tag); a másikat kb. 5 m-rel kisebb nyomásra és kétszeres I tagra célszerű állítani. Két FV-val az ellátás biztonsága növelhető a HG karbantartás idején. Szivattyú és FV összekapcsolása esetén alaposan meg keli gondolni: a.) Lehetséges-e az összekapcsolás? (Egyes Grundfos szivattyúk belső védelmére figyelni kell); b.) Reális-e a homokolási veszély? (az f ma x< 50 Hz esetleg segíthet); c.) Az f m m-nél szállít-e a szivattyú a saját hűtése érdekében?; d.) Ez a szállítás nem nagyobb-e, mint a hálózati veszteség? Éjjel nem megy-e fel a nyomás? (Ilyen nem fordult elő). Romonya stb. 7. ábra. A Hírd-i működtetés A rendszernek két betáplálása volt: a dunai víz és a hírdi II. jelű kút. Ez utóbbi használatát annak magas nitrát-tartalma miatt meg kellett szüntetni. Tározóban való keverés (hígítás) jelentős beruházás nélkül nem lett volna lehetséges. A két fajta víz közötti árkülönbözet kb. l00Ft/m 3. Ezért felmerült a különféle mérés- és szabályozástechnikai eszközökkel megvalósított, csőben történő keverés. Megoldási lehetőségek: a.) a keverék nitráttartalmának szabályozása folytonos kimenetű nitrátmérővel és FV-val működtetett kút segítségével. A T pontnál nitrátmérés, és a hírdi II. kutat olyan sebességgel járatni, hogy a keverék nitráttartalma ne haladja meg a határértéket. Folyamatos nitrátmérő kapható: 4 MFt-os ára miatt elvetettük. A források és fogyasztások alapján nappal bogádi irányú az áramlás, éjjel lehetett volna más is. Ez nehezítette volna az érzékelők elhelyezését; b.) Ezt a vázlatot a 8. ábrán láthatók alapozták meg. Pl [bar] 7,5 6,5 x a= 6,8 bar 8 12 16 20 24 4 t lh] 8. ábra. A hossz menti nyomásesés A nagy felbontású nyomás-idő diagram rögzítési helye a T pont. Látható, hogy a hossz menti nyomásesés nappal jelentős. A drágább helyett a nitrátos helyi víz bekeverését a nyomásmérés + PID szabályzó + FV a II. jelű kútnál alkotta nyomásszabályozási kör végezte volna. A 68 m-re beállított FV a hírtelen fellépő fogyasztás okozta nyomásesést nitrátos víz impulzus jellegű benyomásával szüntette volna meg. Egy erős csőtörés a nitrátérték megzavarását okozná. Ezért egy ilyen csőben történő keverés távfelügyeletet igényelne: pl. a FV frekvenciájának állandó megjelenítését. Ahhoz, hogy a hasznos információk kinagyíthatok legyenek, alsó értéket kompenzálni tudó vonalírót kell használni: pl. Radelkis OH 850 típusú kompenzográfot. Nem mindegy, hogy 10 cm írásszélesség/16 bar, vagy 25 cm írásszélességen/5,5-7,5 bar közötti információ jelenik meg. A típusmegadás oka: a szerzőnek nincs ismerete ilyen jellegű „információ kinagyításról" más viziközmünél. Duna
