Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Bidló András–Kovács Gábor: Az alföldi termőhelyek vízháztartása
316 1 1IDROLÓGIA J KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF 6. SZ. a folyószabályozás jelentősen nem változtatta meg az Alföld klímáját (Antal in Somogyi, 2000). Feltételezhetjük, hogy az Alföldön ezer évvel ezelőtt is hasonló klimatikus körülmények uralkodtak, mint napjainkban. Ennek ellenére - már a XIX. században is több szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a tócsák, locsogok és egyéb nyílt vízfelületek eltűnése, csökkenti a levegő nedvességtartalmát, így a helyi vegetáció „dússágát". 2. ábra Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Lászlóffy W. után, in Somogyi 2000) 1 = időszakosan vízzel borított terület, 2 = állandóan vízzel borított terület 3. Hidrológiai kategóriák Az erdészeti termőhely osztályozás második tényezőjét a hidrológiai kategóriák adják. Ez alatt azokat a vízféleségeket értjük, amelyek közvetlenül függetlenek a csapadéktól és a talajban a gravitációval szemben visszatartott mennyiségen túl a rendelkezésre állnak (szivárgó vizek, talajvíz, árterek öntései, stb.) (Anonymus, 2001). Ezen vizek teszik lehetővé zárt erdőállományok létrejöttét azokon a területeken, amelyeken a klíma viszonyok különben ezt nem engednék meg (ártéri területek, magas talajvizű területek, stb ). Az Alföldön a valamikori erdők, mintegy fele elsődlegesen víz által befolyásolt területeken volt (ligeterdők, láperdők) (Bartha, 1993). A víz egyrészt jelentkezett az árvizekkel és elöntésekkel (2.ábra), másrészt a talajvízként. A múlt század közepén készült talajvíztérképen (Rónai, 1961), jól láthatjuk, hogy az Alföld nagy részén a talajvíz tükör - ha időszakonként is - a felszín közelében (1-3 méter mélyen), azaz a fák gyökerének elérhető mélységben helyezkedett el. Különösen a Duna-Tisza közén, alig találunk olyan talajvíz kutat, amelyekben a talajvíz szint legmagasabb vízállása ne a felszín közelében lett volna. Ma az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartása szerint (Anonymus 1997) az alföldi erdők 64 %-a a többletvíz hatástól független termőhelyeken fordul elő, azaz olyan területeken, ahol a talajvíz nincs az erdő számára elérhető közelségben. Ezeken a termőhelyeken a növényzet csak a csapadékból származó vizet tudja hasznosítani. Az erdők, mintegy 28 %-a, 137 ezer ha, időszakos vízhatású termőhelyeken található, ahol az áprilisi talajvízszint a felszín alatt 150-220 cm-en belül található. Az alföldi erdők 4,2 %-a található állandó vízhatású termőhelyeken, ahol az áprilisi talajvízszint 80-150 cm közötti. Kevesebb, mint 1 %, azon területek aránya, ahol a talajvízszint ennél közelebb lenne a felszínhez. Ezen kívül, mintegy 3 %-nyi a változó vízellátású területek aránya, amelyek elsősorban szikes részeken fordulnak elő, ahol a felszín közelében olyan vízzáró réteg van, amely hatására rövid ideig - általában tavasszal - „túl vizes" a termőhely, majd a nyár folyamán teljesen kiszárad. 4. Az Alföld talajai Az alföldi talaj képződési folyamatokat három fő csoportba sorolhatjuk be (Várallyay in Somogyi 2000) Ahol a talajvíz mélyen van, elsősorban a löszhátak területén, mezőségi (csemozjom) talajok keletkeznek. Ezen talajok képződésében alapvető szerepe van a lágyszárú növényzetnek és a kontinentális klímának, így természetes körülmények között, nem találunk rajtuk zárt erdőket. Ha a felszín közelében, kis sótartalmú talajvíz található, hidromorf folyamatok lesznek az uralkodóak és réti talajképződés indul meg. A réti talajokon magas sásos lágyszárú növényzettel találkozhatunk a leggyakrabban. Ha felszín közelében, „pangó", sós talajvíz helyezkedik el a talajokban, sófelhalmozódás, szikesedés indul meg, és szikes talajok alakulnak ki A fenti három - fő - talajképződési típus mellett, az Alföld peremvidékein, illetve az ártereken is kisebb területeken más talajképződési folyamatok is előtérbe kerülhetnek. A jelenlegi alföldi erdők talajai sokat elárulnak a valamikon természeti körülményekről, hiszen az egyes talajtípusok csak meghatározott körülmények között képződhetnek. Ennek megfelelően az Alföld egyes részein eltérő talajtípusok fordulnak elő
