Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
6. szám - Pálfai Imre: Az erdő és a víz kapcsolatának elemzése a Magyar Hidrológiai Társaság rendezvényein 1992–2002 között
306 11IDROLÓGIAJ KÖZLÖN Y 2002. 82. ÉVF 6. SZ. A hosszú száraz periódust a Gemenci erdő is megsínylette, de a degradálódáshoz a Duna szabályozása is hozzájárult (Zsuffa 1993). Az erdőállományt a gemenci mellékágak és holtágak vízpótlásával igyekeznek megóvni a pusztulástól. A holland-magyar közös munka jó példa a különböző szaktudományok képviselőinek együttműködésére. Az Alföld fenntartható fejlődéséről kifejtett gondolatok (Szesztay 1993) szerint az Alföldön a megújuló természeti erőforrásokon alapuló területhasználatok és technológiák a jövőben fbiértékelődnek. Nagy jelentősége lesz a talajok termőképesség-romlása megakadályozásának, az ehhez kapcsolódó vízgazdálkodási és erdőgazdálkodási feladatoknak A vitaülés anyagához hozzászóló tanulmány (Vágás 1993) az erdők által létrehozható talajvízszín-süllyedés folyamatát a víztermelő kutak szivattyúzási folyamatával, annak leszívási törvényeivel tekinti azonosnak. Kisebb rendezvények (1992 - 2002) Az Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete minden évben tartott legalább egy olyan előadó ülést, amelyen az erdő és a víz közös témakörével foglalkoztak. Leginkább a Sopron melletti Hidegvíz-völgyben végzett hidrológiai és állományklíma-kutatások eredményeiről számoltak be (Gribovszki, Kucsara és Víg 1999). Más területi szervezetek az erdő és a víz kapcsolatát ritkán tűzték napirendre. A Társaság szakosztályai közül a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1994 május 26-i előadó ülésén Führer Ernő és Baranka György "Az esőminőség hatása az erdőkre és a mezőgazdaságra" címmel tartott előadást. Az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztály 1999. március 16-án - Török Imre György előadásában - a hullámtéri erdők problémakörét vitatta meg. Társaságunk Baján rendezett XIII. Országos Vándorgyűlésének3. szekciójában a hullámtéri erdők helyzetével és szerepével hét előadó is foglalkozott (Benke 1995, Török 1995). A Sopronban rendezett XIV. Országos Vándorgyűlés Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szekciójában, több a tárgykörünkbe vágó előadás hangzott el (Gribovszki 1996, Kaliczka 1996, és Rácz 1996), melyeket a már emiitett Hidegvíz-völgyi kísérleti terület bejárása követett. A vadgazdálkodás és a vízgazdálkodás kapcsolatáról Társaságunk Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya - az illetékes területi szervezetekkel együttműködve az utóbbi években rendszeresen rendez vitafórumot. 1999-ben Rinyatamásiban a Lábodi Erdőgazdaság központjában, 2000-ben Ópusztaszeren a Vízügyi Vadásztársaság vadászházában (Pálfai 2001), 2001-ben Olaszfán a HM Veszprémi Erdőgazdaság területén, míg 2002-ben a Gemenci Erdőgazdaság helyszínén (Takácsné 2002) volt ez a fajta rendezvény. „Az erdőgazdálkodás és a vízgazdálkodás kapcsolata" című konferencia (2002. május 22.) A bevezető előadást Barátossy Gábor, az FVM Erdészeti Hivatalának elnöke tartotta. Rövid történeti áttekintés után ismertette Magyarország hosszú távú erdőtelepítési programját. A célkitűzés 780 ezer hektár erdő telepítése több évtized alatt, mellyel a jelenlegi 19 % helyett 25-27 %-os erdősültséget lehetne elérni. Az erdősítésre javasolt terület mostani művelési ágainak megoszlása: szántó (5-10 aranykoronás) 680 000 ha, legelő 60 000 ha, rét 40 000 ha. A programban kiemelt helyet foglal el az Alföld, ahol 380 000 hektáron javasolnak erdősíteni. Dr. Nováky Béla és dr. Szesztay Károly közösen öszszeállított előadási anyaga ("Éghajlat és víz a Kárpát-medence tájökológiájában") a vízháztartási tényezők értékeinek évszádos változásában a növényzet szerepét hangsúlyozta, rávilágítva az alföldi és hegyvidéki területek különbözőségére (Nováky és Szesztay 2002.) Dr. Gőbölös Antal, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának vezetője, " Vízhiányos erdőgazdálkodás a Duna Tisza közi hátságon" címmel ismertette a tárgyban néhány éve végzett vizsgálataik eredményét. Többek között megállapította, hogy az erdő jelentős vízfogyasztó tényező, de a regionális talajvíz-süllyedésben föltételezett negatív hatása nincs tudományosan bizonyítva, a kedvezőtlen vízháztartási változásokat más tényezők okozták (Gőbölös 2002). Dr. Gácsi Zsolt, a Kiskunsági Erdészeti és Faipari Rt. kutatója, a Bugac környéki kísérleti telepen végzett vízforgalmi vizsgálatokról és számítógépes modellezések eredményéről számolt be. Mérései szerint az erdőben (nyárasban) kb. fél méterrel alacsonyabban alakult ki a talajvíz szintje, mint a szomszédos csupasz területeken, de mivel az erdő kedvező hatásai, pl. a szélcsökkentés, az erdőnél nagyobb térségben érvényesülnek, véleménye szerint ennek végeredményben kiegyenlítő hatása van Előadásának lényegi mondanivalóját egy korábbi közleményéből (Gácsi 1999) is megismerhetjük Dr. Bidló András és dr. Kovács Gábor egyetemi docensek (Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Termőhely-ismereti Tanszék) előadása az alföldi termőhelyek vízháztartásával foglalkozott. A vetített ábrák jóvoltából e kérdéskörről országos áttekintést kaptunk Megállapították pl., hogy a vízhiányos Alföldön a talajvíz volt régen az a többletvíz, amely az alföldi erdők elteijedését és fejlődését lehetővé tette (Bidló és Kovács 2002). Major Pál, a VITUKI ny. osztályvezetője, a síkvidéki erdők vízháztartására gyakorolt hatásának elméleti alapjait vázolta fel, s egy konkrét példát is bemutatott arra, hogy az erdő miként süllyeszti le környezetéhez képest a talajvíz szintjét (Major 2002). Dr. Konecsny Károly, A Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője, először néhány általános törvényszerűséget közölt a hegy- és dombvidéki erdőknek a lefolyásra gyakorolt hatásáról, majd a Felső-Tisza vízgyűjtőjén az erdősültség változásának a következményeit elemezte, rámutatva például arra, hogy az erdőknek kisebb csapadékoknál jelentős a vízvisszatartó hatása, nagy csapadékoknál ez viszont egyértelműen nem mutatható ki (Konecsny 2002). (>. Orlóci István, a VITUKI tudományos tanácsadója, a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának növelésére nemrég kidolgozott koncepciót (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) vázolta föl, kiemelve a síkvidéki árapasztó tározók létesítésének szükségességét, s e területek erdőgazdasági célokra való igénybevételét.
