Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Faludi Gábor–Szádeczky Attila: Az 1956. évi jeges árvíz a Duna magyarországi déli szakaszán (Dokumentumok, visszaemlékezések)

Az 1956. évi leges árvíz a Dunán 297 nem volt más választásuk, mint a magasabb fákra, házak tetejére menekülni. Itt várták be a segítséget. Bátor katonáink az iskola tetőgerendáiból, ajtóiból, a kis iskolapadokból tutajokat csináltak, s a félméteres hullámok ellenére is mentésre indultak: segítséget nyújtani a környékbeli bajbajutottaknak. (...) Csütörtök délig sikerült kimenteni a sárháti iskolából mind a 60 polgári lakost és mind a 240 katonát. (...) Óriási küzdelem folyik másutt is az emberek megmentéséért. Könnyű repülőgépek egész délelőtt - alacsonyan repülve pásztázták a szigetet, s adták jelentéseiket. A mohácsi kiindulópontra a délutáni órákig mintegy 2400 lakost és 540 katonát hoztak ki a szovjet és magyar katonák. Több száz embert mentettek ki a nagybaracskai kiindulópontra is. A mentés egész napon át, megfeszített erővel folyt. Vaskút község lakossága már eddig ezer árvízkárosultat fogadott be otthonaiba Dávodon 1500, Garán 1600 Mohácsszigetről kimentett ember gondozását vállalták". SzN3. 16. A Fájsz, Bátya, Miske, Hajós közötti szakaszon megfeszített küzdelem folyik a Duna felfelé húzódó áradata ellen. A kalocsai járás területén a föveszélyt a Vajas-csatoma rendszer áradása okozza, amelyet a Baja felett történt gátszakadás idézett elő. (...) Dusnok és Fájsz között az országutat átszakítva hömpölyög a víz. Fájsz alatt emberfeletti erőfeszítéssel folyik a harc a betörés megakadályozására A honvédségen és a helyi lakosságon kívül közel 2000 ember dolgozik itt. Ez a legfontosabb harci szakasz, mert a község déli részén húzódó gát védi nemcsak magát a falut, hanem a Kalocsáig teijedő területeket is. A védelmi vonal másik fontos állomása Bátya Itt a Vajas 1. számú főcsatornájának alacsonyan fekvő, megrongálódott zsilipje fenyeget átszakadással. A bajai védvonalnál a vízállás végig apad. Dunaföldvártól Fajszig átlagosan 2 és fél m, Baja felé 110-120 cm, Bajától az országhatárig 2 m körül csökkent a víz. A Margitta-szigettől az országhatárig lefelé számított mintegy 4 km távolságban a védvonalat 30 m-en megnyitották, hogy Mohácsszigetet mentesítsék. Jugoszláv területen állandóan bombázzák a jeget s minden erővel igyekeznek a víz szabad lefolyását elősegíteni. A Dunán magasra nyúló, kialakult jégtorlasz nincs, de a vízszint alatt 3-4 méter vastag jég fekszik. (...) Mészáros István, aki a Vízügyi Igazgatóság részéről légi felderítésen vett részt, a következőket mondta: A víz észak felé tör előre, Dusnokot körülvette, elérte Nemesnádudvart és innen 6-7 km távolságban húzódik előre. Miután a víz elérte Fajszot is, a veszélyre való tekintettel a helyi árvédelmi bizottság utasítást adott a község kiürítésére. A víz Miskénél is elérte az új védelmi vonalat. Az állandó apadás miatt a Bajától északra lévő dunamenti töltés vonalát szakaszonként robbantják. A megnyitott réseken a víz nagy erővel zúdul a Dunába. Dymódon az északi részen kitört víz veszélyét remélhetőleg számottevően lehet csökkenteni". Nú 03. 17. "Szombaton a Duna határ menti részén és a Baja fölötti térségben kellett fokozott erővel védekezni az ár ellen. Ugyanis a jugoszláv Bacski-Breg község vonalában a Ferenccsatorna gátja átszakadt, a víz egy része felfelé, Hercegszántó és Dávod irányában tör utat magának. A jugoszláv és a magyar árvédelmi erők most azon fáradoznak, hogy elzáiják a víz útját. Hercegszántó és Dávod határában már az éjjeli órákban megkezdték a védekezést. Hercegszántó alacsonyabban fekvő házaiból - biztonsági okokból - megkezdték a lakosság kiköltöztetését. (...) Most azon fáradoznak, hogy a szakadást betömjék, s így a harmadik védvonalat ismét lezárják. Mohács-szigetről az emberek kimentése lényegében befejeződött: 5871 embert mentettek ki a partra". SzN 03.18. "Tovább zajlik a jég, s a honvédség robbantó alakulatai azonnal közbelépnek, ha valahol megáll. A jég felső határa már Mohács alatt van. A zajló jég hatására szemmel láthatóan csökken a Duna és az elöntött területek vize is. Hétfőn, vasárnap reggelhez képest 35 cm-t apadt a víz Hercegszántón. Végig az egész alsó Duna szakaszon jelentős az apadás Orvosok, egészségügyi szakemberek érkeztek a községekbe, megvizsgálják és beoltják a lakosságot, fertőtlenítik a házakat, utcákat, kutakat. Bácsalmásról, Csávolyról autószámra hordják a takarmányt, ezzel is enyhítve a bajbajutott lakosság gondján". SzN 03. 20. "A Bajai Gyapjúszövetgyár kikészítő és festöde üzemrészeiből már lehúzódott a víz. Most már a motorok aknáiból szivattyúzzák a vizet, és az üzemrészeket takarítják s hozzák rendbe. A szövő és a szövőelőkészítő üzemrészben hétfőn reggel megkezdődött a munka és három műszakban folytatódik". Nu 03. 20. "Helytálltak a kalocsaiak: "Éjjel-nappal folyt a küzdelem az ár ellen. A városból naponta 500 ember és 700 fogat dolgozott a gátakon. Hogy ki dolgozott jobban, vagy legjobban, nehéz lenne eldönteni. Ezekben a napokban sok hős született. Ma még Dusnok asszonyai és gyermekei Kalocsán töltik napjaikat. A szorgos asszonyok azonban már azon gondolkodnak, hogyan fogjanak a megrongálódott házak felújításához és a gazdaság fellendítéséhez". Nú 03. 21. "A Duna déli szakaszán már csak egy helyen folyik a védekezés, a Bátya-Drágszél puszta közötti 3 km-es szakaszon. Itt még azért fejtenek ki erőfeszítést, hogy az áradat Kalocsára történő betörését megakadályozzák.(...) Közvetlen Baja felett, a Békavár környékén egy 100 és egy 170 m szélességű gátbontást végeztek, hogy a Dunavölgyi Főcsatorna és a Duna közötti árterületről a víz lehúzódását siettessék Elkezdték a Dusnok, Fájsz, Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád és Bajaszentistván közötti rész vízzel elöntött területeinek felszabadítását. Hozzájárult még a víz visszahúzódásához a Dunavölgyi Főcsatorna, a vasúti töltés közelében keletkezett 30 m-es nyílás is. Szerdán az érsekcsanádi hajóállomás felett 200 m-rel 20 méteres részen keresztül átvágták a fögátat, hogy utat nyissanak a víz gyors levonulásának. (...) A Mohács-szigetről a víz levonulása közben utat próbált törni Hercegszántó irányában. A magyar és jugoszláv vízügyi hatóságok megállapodtak, hogy jugoszláv területen Bezdánnál 1200 m hosszúságban megnyitják a védtöltést. Ez a mai napon meg is történt. Az elöntött sziget vize most ezen a résen keresztül távozik vissza a Duna medrébe. Kedd, 3. 20. reggel: A hatóságok elrendelték a biztonsági okokból kiürített Szeremle község lakóinak visszaköltöztetését. A nap alig kászálódott ki felhőtakaróiból, az első kocsik már megindultak. Haza, az elhagyott otthonba". Nú 03. 22. * "Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos sajtóértekezleten nyilatkozott az árvízvédelemmel kapcsolatos kérdésekről és a helyreállítás munkájáról: A 176 évre visszanyúló időjárási feljegyzéseink azt bizonyítják, hogy - az 1929. évit kivéve - az idei (1956) február volt a legzordabb. A tartós és kemény fagyok hatására Hamburgtól Orsováig mintegy 930 km hosszúságban beállt a Duna. A jégtakaró helyenként 40-60, sőt 80 cm vastagságot is elért. Tömege - hacsak a Mohács feletti szakasz adatait vesszük figyelembe - mintegy százmillió köbméterre becsülhető. Ennek a hatalmas mennyiségnek kellett a magyar Duna alsó szakaszán levonulnia. (...) A Dunavecse-Solt közötti szakaszon helyenként 80 cmrel magasabb volt a vízállás, mint bármikor eddig, és csak a