Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Hum László–Matschullat, Jörg: A Tisza és mellékfolyói üledékeinek nehézfém- és arzéntartalma – az 1999/2000. őszi–téli állapot
30 HIDROLÓGIAI K07.I.ÖNY 2002. 82. fiVF. 1. S7. zett kategóriába tartozik ez a szakasz. A kiugróan magas értékek lokális szennyező források hatását bizonyítják. A Tisza üledékeiben - mint általában a vizsgált folyóknál - alacsony vas-, kobalt- és nikkel-koncentrációkat mértünk. A folyásirányban csökkenő mangántartalom (3. ábra) alapján az 1. Ige-osztályba tartozik a folyó vizsgált szakasza Az átlagosan szintén 1. I gc< )-besorolású króm mennyisége a 20 fim alatti üledékben folyásirányban általában emelkedik, a szegedi és a város alatti szakaszon jellegzetes helyi csúcsa figyelhető meg. A réz koncentrációja alapján a durvább frakcióban az 1., az agyagfrakcióban 2. Ig C O-osztályba tartozik az üledék. A réz mennyisége a vizsgált folyószakasz felső részén és Szeged alatt magasabb. Az ólom alapján a finomabb szemcse-tartományban már gyakran a 4. Ig C O-osztályba sorolható az üledék. A hossz-szelvényben viszonylag egyenletesen eloszló ólom mennyisége a szegedi és Szeged alatti szakaszon kiugróan magas. Az arzén főleg a folyó agyagfrakciójában dúsul és folyásirányban csökken, Szegednél már kevesebb arzént mértünk a finomabb szemcsenagyságnál, mint a 20 |un alatti üledékben. A cinktartalom a Szolnok és Tiszaug közötti szakaszon és a szegedi ill. a várostól délre eső szakaszon magas, mennyisége alapján átlagosan enyhén szennyezett, ill. enyhén szennyezett-erősen szennyezett minősítésű a folyó. A Tisza üledékei is a kadmium vonatkozásában a legrosszabb megítélésűek. A 20 |im alatti szemcsenagyságnál átlagosan az enyhén szennyezett - erősen szenynyezett osztályba tartozik a folyó, az agyagfrakcióban mért mennyiségek az már erősen szennyezett osztályba esnek. A Szolnok és Tiszaug közötti szakasz mellett a Szeged és az országhatár közötti szakaszon mértük a legnagyobb mennyiségeket, Tiszaszigetnél már az erősen szennyezett - rendkívül szennyezett osztályba tartozik az üledék. A Tisza üledékeiben mért nehézfém-koncentrációk elsősorban a folyó felső szakasza felől érkező magasabb nehézfémtartalmú üledékanyagra utalnak. Emiatt általában magasabb értékeket mértünk Szolnok és Tiszaug között. A déli szakasz üledékeinek minősége a Maros hozzáfolyása és Szeged város alatt jelentős mértékben romlik. Köszönetnyilvánítás A szerzők köszönetüket fejezik ki a Magyar Ösztöndíj Bizottságnak, amely az első szerző németországi tartózkodását és kutatás költségeit finanszírozta. Külön köszönet illeti a Freibergi Bányászati Akadémia Geoökológiai Munkacsoportjának, Ásványtani Intézetének, Teleptani Intézetének és Talajtani Laboratóriumának, valamint a Heidelbergi Karls-Ruprecht Egyetem Környezetgeokémiai Intézetének munkatársait, akik az elvégzett műszeres vizsgálatok feltételeit biztosították. A cikk a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj és az F 035139 sz OTKA pályázat támogatásával jelent meg. Irodalom Győri, Zs. - Végvári, P. (1981): Physical and chemical conditions in the sediment of the Tisza and ist tributaries. TisciaXVI, pp. 13-43. Hamar, J. - Zsuga, K. - Fodor, A. - Ponta, M (1997): Chemical characteristics of the water and sediment of the Crij/Körös river system. Tiscia különszám, pp. 103-114. Heinrichs, H. - Herrmann, A. G. (1990): Praktikum der analytischen Geochemie. Springer, Berlin, 669p. László, F. - Berta, E. (1981): Heavy metals in sediment samples taken along the longitudinal section of the Tisza. Tiscia XVI, pp. 45-54. Liter áthy, P. (1977): A Sajó fenéküledékeiben felhalmozódó biorezisztens anyagok vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 1, pp. 45-54. Literáthy, P. - László, F. (1977). Nehézfém szennyeződés alakulása vízfolyásokban. Beszám a VITUK11974. évi munkájáról, pp. 217-223. Matschullat, J. (2000): Arsenic in the geosphere a review The Science of the Total Environment 249, pp. 297-312. Müller, G. (1979): Schwermetalle in Sedimenten des Rheins - Veränderungen seit 1971. In: Umschau Nr. 79, pp. 778-783. Müller, G. (1981): Die Schwermetallbelastung des Neckars und seiner wichtigsten Nebenflüsse: eine Bestandaufnahme. Chemiker-Zeitung 105, pp. 157-164. Müller, G. - Yahya, A. - Genmer, P (1993): Die Schwermetallbelastung der Sedimente des Neckars und seiner Zuflüsse: Bestandaufnahme 1990 und Vergleich mit früheren Untersuchungen Heidelberger Geowissenschafiliche Abhandlugen. 69, Heidelberg, 91. p. Reimann, C. - de Cariat, P. (1998). Chemical Elements in the Environment. Factsheets for the Geochemist and Environmental Scientist. Springer, Berlin, 398 p. Turekian, K. - Wedepohl, K. H. (1961): Distribution of the elements in some major units of the earth's crust. Bull. Geol. Soc. Am. 72. pp. 175-192. Waijandt, J. - Banesi, I. (1989): A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma. Hidrológiai Közlöny 69/2, pp. 83-87. A kézirat beérkezett: 2001. február 23. HUM LÁSZLÓ PhD, tanszéki munkatárs A Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén. Negyedidőszaki és környezetföldtani kérdésekkel foglalkozik. JÖRG MATSCHULLAT geológus, egyetemi tanár, a Freibergi Műszaki Egyetem és Bányászati Akadémia Tudományközi Ökológiai Centrumának igazgatója, a Geoökológiai Munkacsoport vezetője. Geoökológiai kutatásokkal foglalkozik. Heavy metals and arsenic in the sediments of the River Tisza and her tributaries in autumn-winter 1999-2000 Hum, I. - Matschullat, J. Abstract: The bottom sediment over the Tisza reach downstream of Szolnok town and the tributanes was analysed for the heavy metals and arsenic content. The analyses for Fe, Mn, Zn, Cu, Cd, Pb, Cr, Ni, Co, Sb and As were performed on samples taken from minus 20 ém and minus 2 ém fractions. The standards have been adopted to classify the river sediments. Iron, nickel and cobalt formed the first group of the elements analysed. Virtually all data thereon were in the vicinity of the geological background. The next group comprised manganese and chromium, the data on which were generally higher than the geological background. Non-ferrous metals (Cd, Cu, Pb, Zn) were listed in the third group, where the highest Igeo levels were found. Antimony and arsenic belong to this group. Keywords: sediments, heavy metals content
