Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés (Vásárhelyiné Szabó Anna: Mérnöki modellezés)

278 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 2002. 82. ÉVF. 5. SZ. A II. szakaszon az elérési idő meghatározásához is figye­lembe vesszük a meder fenekén lévő, m k vastagságú kolma­G 6)\ tált réteget is. A II. szakaszon meghatározott hozam figye­lembevételével az elérési idő: 5 s kh so n0 ml + n0k mk + no( rs ~ rl. 1 a n igt ír á s a 6. Összefoglalás A felszín alatti vízkészletek védelmét csak a teljes értékű védőidom biztosítja Ma már ilyen megoldásokat hazánkban csak kevés helyen lehet alkalmazni. Mindenképpen meg kell oldani a karszthegységeink területén mert ott más módon nem tudjuk a víz védelmét biztosítani. A porózus kőzetek pont- (folt)szerű szennyezésének elke­rülésére azok helyi körülzárása szükséges. Hasonlóan a hul­ladéklerakókkal, ahol előre kialakítjuk a környezet szennye­zését megakadályozó védelmet, a pontszerű szennyezéseknél utólag kell azt a védelmet kialakítani, ami megakadályozza a szennyezés kijutását a felszín alatti vízbe. Az areális szennyeződésnél - pl. mezőgazdaság - szabá­lyozni kell a megengedhető koncentráció és szennyezőanyag mennyiségét már a bevezetésnél úgy, hogy az ne haladja meg a megengedhető mértéket. Hasonlóan a felszíni vizek­hez, szabályozni kell a bevezethető szennyezőanyag kon­centrációt és mennyiséget úgy, hogy az már indulásnál se haladja meg a "megengedhető terhelést". A felszín alatti vízkészletek mennyiségi védelme mellett a vízbázisoknak a már meglévő tényleges szennyezésektől va­ló megóvásának meghatározásakor a tényleges szennyezés előírt lecsökkenésének (adszorpció, diffúzió, lebomlás stb.) figyelembe vételével kell a felszín alatti vízkészlet védelem általános elveit, s valójában a felszín alatti vízkészletek ösz­szességében való védelmét nem veszi figyelembe. Engedmény csak a felszíni vízből az utánpótlódó parti szűrésnél lehetséges, mert ott a felszíni vízkészlet védelmére kell támaszkodni a víz kémiai viszonyainál és a 100 napos elérési idővel a biológiai megtisztulást kell biztosítani. JUHÁSZ JÓZSEF Abstract: Keywords: oki. mérnök, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagja Szolgálatát a KPM-ben kezdte, 1951-tól a Viziterv, 1956-tól a Fti tervezője, szakosztályvezetője 1963-tól a Viziterv osztályvezetője, főtechnológusa, 1967­töl a Viköz főtechnológusa 1976-tól Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen egyetemi tanár. Szakmai munkásságá­nak, kutatásainak föbb területei: hazai törpe-vízművek, tiszai és dunai vízerőművek előmunkálatai, kerettervezés, vízföld­tan, hidrogeológiai vizsgálatok, felszín alatti vízkészletek számítása, felszín alatti áramlástan, nagy műtárgyak, főleg vízépí­tési műtárgyak mémökgeológiája. 1951-54 között a Budapesti Műszaki Egyetem gyakorlatvezetője, 1958-tól oktat rend­szeresen Miskolcon, mint meghívott előadó, docens, ill. egyetemi tanár Több könyve, mintegy 100 szakcikke, egyetemi jegyzete jelent meg. Több akadémiai bizottság munkájában vett részt, több hazai szakmai tudományos egyesület tagja, vá­lasztott tisztségviselője. A Magyar Hidrológiai Társaságban többször viselt különböző tisztségei (titkár, alelnök) után 1990 és 1996 között a Társaság elnöke volt. Tiszteleti taggá választását megelőzően Vásárhelyi Pál és Zsigmondy Vilmos em­léklappal, Bogdániy Ödön emlékéremmel. Vásárhelyi Pál díjjal, és MTESZ díjjal jutalmazták Reflections on the protection of subsurface water resources Juhász, J­Scientific presentation of the Author organised by the Hungarian Hydrological Society's General Meeting on 28 May 2002. water resources, water protection. Könyvismerteté s Vásárhelyiné Szabó Anna: Mérnöki modellezés A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar megrendelése alapján kiadta a Műe­gyetemi Kiadó. Budapest, 2002. (17 x 24 cm formátum, 82 old, 14 ábra, számos szövegközti vázlat, diagramm, táblázat, 4 irod. hiv.) A műszaki képzettségű szakembereknek, műszaki pá­lyán dolgozóknak sok gondot okozhat az, hogy a szom­szédos szakteriileteken, a társtudományokban munkálko­dókkal nem tudják egymást megérteni, hiszen minden te­rületnek más és más a szaknyelve. Ugyanakkor sok eset­ben egy rendszer kialakításakor együtt kell, hogy működ­jenek rendszerszervezőkkel, matematikusokkal, program­tervezőkkel. A műszaki egyetemi jegyzet céljait is szolgá­ló jelen kiadvány ezeknek a szakadékoknak az áthidalásá­ra törekszik, a ma leginkább használatos objektum-orien­tált szervezés minden modellszinten történő bemutatásá­val. A kiadvány az elméleti alapok rövid ismertetése után mintapéldákon keresztül teszi érthetőbbé anyagát. Köny­nyebb érthetőség kedvéért sok apró példát dolgoz ki a köznapi életből, és föleg az építőmérnöki gyakorlatból. A könyvecske tulajdonképpen egy a Budapesti Műsza­ki Egyetemen előadott tantárgy, a "Műszaki Informati­ka" anyagát tartalmazza. Célját az alábbiakban körvona­lazza: 1.) Egyfajta gondolkodásmód elsajátítása, ami a mér­nöki problémák felvetésénél és megoldásánál szükséges. A közölt anyag az objektum-orientált gondolkodásmód különböző szintjeinek bemutatásával segítséget nyújt egy­fajta képesség kifejlesztéséhez, hogy a különböző terüle­teken dolgozó szakemberek egymással eredményesen tár­gyalhassanak. 2.) Az eszközhasználat elmélyítése, az Internet hálóza­tok használatával, a Word dokumentumok írásával, raj­zok, diagramok, programok és eredmény-fájlok Word­dokumentumba való beemelésével. A könyv használata kétségtelenül jelentős előtanulmá­nyokat kíván. A matematikai részleteket a mű ugyan nem hangsúlyozza, a tudományszak mégis igényli összehango­lását a matematikának halmaz-elméleti módszereivel. A könyvben írtak kétségtelenül gondolatébresztők. Dr. Vágás István

Next

/
Oldalképek
Tartalom