Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

5. szám - Juhász József: Gondolatok a felszín alatti vízkészlet védelméről

JUHÁSZ J. . Gondolatok a felszín alatti vízkészlet védelméről 271 - egyszeri, es - folyamatos szennyezésekre. A felszín alatti vízkészlet védelme olyan kell legyen, hogy a nem lebomló szennyező anyagokat a vízbázistól örökre távol tartsa. A lebomló szennyező anyagokkal szembeni minimális igény az, hogy olyan helyen és vízföldtani körülmények között legyenek, a megengedett induló koncentrációban és mennyiségben, hogy a potenciális, perspektivikus, vagy üzemelő vízbázisig teljes mértékben lebomoljanak Ez már olyan megalkuvás, ami azt jelenti, hogy a kijelölt vagy üzemelő vízbázisoktól távolabb a felszín alatti víz védelmét nem látjuk el. A vízkészlet védelme statikus vízkészletnél, vagy olyan földtani vízviszonyok között, amikor a vízvezető rétegcsoport nagyon inhomogén - pl. karszt esetén - idő-független, azaz állandó szennyezést feltételezve is korlátlan ideig működő földtani idom kell legyen. Viszonylag homogén porózus kőzetben a vízbázis védelmét olyan módon is biztosíthatjuk, hogy az indulási oldalon megengedett terhelést adó szennyező forrásokat a vízbázistól olyan távol engedjük csak meg, amitől kiinduló szennyezés a vízbázisig feltétlenül lebomlik. Ezek a korlátolt értékű (vízminőségi) védőidomok. Ez a megoldás a környezetvédelmi alapelveknek már tulajdonképpen nem felel meg, mert az aktuális vízbázis ugyan védelemben részesül, de a szennyezés helye és a vízbázis között szivárgó vizet már hagyjuk valamennyire elszennyeződni. Utódaink számára tehát az általunk használt, ill. perspektivikusnak vélt vízkészleteken kívül a többi használatát megnehezítjük, esetleg meg is akadályozzuk. Ma elterjedt egy olyan úgynevezett izokron védelem, ami tudatos bevallása annak, hogy felszín alatti vízkészletünket korlátozás nélkül bármilyen mértékig elszennyezzük, s csak azt nézzük meg. hogy mennyi idő múlva indul el a fokozatosan növekvő szennyezés. Ez az izokron védelem természetesen a vízbázisnak mennyiségi védelmet sem nyiíjt. A védőidom kialakítása lehet passzív jellegű és lehet aktiv jellegű. A passzív védőidom kialakításon azt értjük, amikor a víz (a négy összetevő) kitermelhetőségét a termeléssel már megváltozott környezeti helyzetben vizsgáljuk, és a hatások figyelembevételével állapítjuk meg a kitermelhetőség változását mind a négy komponensre. A kitermelhető készlet hozamát és komponenseit csak a elhasználhatóság határáig vesszük figyelembe, az "elszennyeződött" vízkészletet az adott célra figyelmen kívül hagyjuk. Az aktív vízvédelem célja, hogy a kitermelhető vízkészletet megfelelő beavatkozással hosszabb ideig, esetleg időtől függetlenül alkalmassá tegye az adott célú felhasználásra mind a négy komponens tekintetében. Nem közvetlenül a készletek védelmét szolgálja, hanem azok adott célú felhasználhatóságát teszi lehetővé a hozamában megfelelő, de fizikai, kémiai vagy biológiai komponenseiben már fel nem használható vízkészlet kitermelés utáni kezelése. Sok esetben a vízkészletek felhasználása szempontjából egyszerűbb és olcsóbb módszer, mint egyes vízkészletek passzív vagy aktív védelme. 2. A teljes értékű védőidom meghatározása A korlátlan ideig működő védőidom kialakítási lehetőségéhez szükséges egyik feltétel az, hogy az ember által módosított vízkörforgásnak egy új, egyensúlyi helyzete alakuljon ki, és a vízjárás függvényében e körül az egyensúlyi helyzet körül alakuljon a termelés. A második feltétel, hogy azt az egész vízföldtani testet, amely az új geohidrológiai helyzetre hat, meg lehessen határozni, és önállóan elválasztani. Az 1. ábrán példaként egy forrás esetét, a 2. ábrán egy völgytalpi talajvízvezető réteget láthatunk. Mindkét eset olyan, hogy a környezettől elválasztható a vízbázis hatóterülete, tehát a védőidom korlátlan ideig működőképes, azaz betölti feladatát. A-A meíírel N LZ Aj j r" 1. ábra: Forrás teljes értékű védőidoma 1. A forrás felszín alatti és felszíni vízválasztójának befoglaló terület-határa. 2. A forrás korlátlan védőidomának felszíni metszete, a hidrológiai védőterület 3. A forrás korlátlan védőidomának feküfelükte a fő-metszetben. 2. ábra: Völgyi talajvíztartóra telepített vízmű teljes értékű védőidoma 1. Vízmútelep 2. A vízmű hatásterülete. 3. A vízmű hatásterületének határa. 4. A vízmű hatóterületének határa (a felszíni és felszín alatti vízgyűjtő területek összegzett határa). 5. A vízmű korlátlan védőidomának felszíni metszete, a hidrogeológiai védőterület Feltéve, hogy a víztartó rétegben eredetileg nem áramlott a víz es a réteg az adott termelés során felülről korlátlan u-