Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
4. szám - Haszpra Ottó–Zsilák Endre: A dunakiliti fenékgát
202 IÍIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVI'. 4. SZ. ságot külön próbaüzemmel kell megvizsgálni, különös tekintettel az 1:15-ös surrantó és a kőmű alvízi végének állékonyságára, ill a mederkimosásra. (Az egy-két évre tervezett ideiglenes jellegű kőmű méretezése szempontjából azonban a 250 m 3/s-nál nagyobb hozam olyan ritka esemény, amely nem képezheti a méretezés alapját, mert csak kb. 5400 m 3/s pozsonyi vízhozam fölött állhat elő Megjegyezzük azonban azt is, hogy bizonyos összecementálódási jelenségek már a próbaüzem során jelentkeztek, tehát a gát állékonysága az idővel fokozódik ) 8. Kívánatos, hogy - amennyire lehetséges - a duzzasztóművel való vízszintszabályozás a természetes viszonyokhoz közelálló egyenletes sebességeloszlást eredményezzen a duzzasztómű alatti szelvényekben. Ez úgy érhető el, ha a duzzasztómű tábláit csak akkor üzemeltetik (zárják), de akkor is lehetőleg azonos mértékben, ha másképp az előírt 123,00 szint nem érhető el. Ez kis dunai vízhozamoknál lehet szükséges Tehát az átfolyás ne koncentrálódjon a hajózsilipre, hogy ne hozzon létre az alvízben mederelfajulást eredményező természetellenes forgót. Nagyobb vízhozamoknál hidraulikai okokból ts feltétlenül szükséges a gátnyílások nyitva hagyása, mivel a hajózsilip utóágyazatát úgy tervezték, hogy a hajózsilip csak olyan, magas alvízszinteknél léphet be az árvizek átbocsátásába, amikor a többi nyílás már nem elegendő, viszont az alvízmélység már megfelelően megnőtt A gátnyílások természetellenes zárva tartása a hajózsilip utóágyazatának megbontásával és a hajózsilip aláúregelésével is fenyegethet Az ideiglenes fenékgát tervezése A fenékgát három fő részből áll. Ezek: - a part- és a medervédelem, - maga a tulajdonképpeni fenékgát és - a homokos kavics előtér. Az 1843 fkm-ben lévő gázlókúszöb kínálta a lehetőséget arra, hogy az itt kialakítandó fenékgát - az előírt peremfeltételeknek megfelelően - a legkevesebb anyag beépítésével létesüljön A szakértők fentebb ismertetett idevonatkozó vizsgálatai alapján a tervezésnél figyelembevett fontosabb szempontok: - a fenékgát koronája a folyásirányra keresztirányban vízszintes, - a fenékgát hátoldala keresztirányban egyenletes; - a surrantó lejtése 1:15, a felső réteg nagyméretű (TC) kövekből készül, ez alá kisebb méretű (TB, TA) kövek kerülnek; - a fenékgát hézagainak kitöltését az előtöltés koronájára helyezett 1,0 m vastag kőterítés biztosítja; Az előtöltés a partok felé bővül, szivárgási szempontok miatt; - az oldalszivárgás ellen mindkét parton 1:10 hajlású szűrőzött rézsű készül - a kőmű alvíz felőli szabálytalan megbontásának veszélye miatt, valamint az áramlás egyenletes szétterítésére a meder teljes szélességében kotrás szükséges; Tervezői előírások az építésre vonatkozóan: - az első munkafázisban az oldalszivárgás elleni védelmet kell kialakítani, amely 1:10 hajlású kavicsterítésre kerülő geotextíliából, ezen 15 cm vastag védőrétegből (homokos kavics), majd 50 cm vastag TA és TB kövekből áll, az alvíz felé fokozatosan csökkenő (1:20) mérettel, - technológiai gát építése, mederkotrás elvégzése a fenékgát alvizi csatlakozásánál; - párhuzamosan a partvédelem kialakítása TA, TB és TC minőségnek megfelelő vízépítési terméskőből; - medervédelem készítése viszonylag kisebb TA és TB minőségű kövek keverékéből; - a fogát építése a zárási szakasz kihagyásával a 3 ábra szerint, az 1:15 hajlású surrantó kialakítása, felületén nagy méretű kövekkel; - a kőgát felvízi részének építése átmeneti kő-előtöltés és homokos kavics előtöltés építésével; - a meder elzárása két oldalról, az ún. törzsgát kialakításával történik, úgy, hogy a mindenkori talpszélesség a vízszintkülönbség 10-szerese; - a meder teljes elzárása után a zárási szakaszon a törzsgát szelvényét ki kell egészíteni a fenékgát már ismertetett szelvényére. Az ideiglenes fenékgát megvalósítása A kiviteli tervektől számottevő eltérés az építés során nem volt. A szlovák féllel koordinált vízeresztés lehetővé tette a mederelzárás zökkenőmentes lebonyolítását. A felvizi előtöltés szélesebbre készült a tervezettnél, miután a kotrásokból származó felesleges homokos-kavics anyagot célszerű volt oda elhelyezni. Az alvíz oldali mederfenék-csatlakozásnál egyenletes átmenet kialakítására került sor a kiegyenlített hidraulikai ígénybevétel érdekében. Az építés során 76 000 m 3 követ építettek be, a kavics előtöltés mennyisége 17 000 m 3 volt. Az építés 1995. április 24-én kezdődött és - elismerésre méltó lendületes munkával - június 8-án fejeződött be Üzemelés, fenntartás Az ideiglenes fenékgát élettartamát eredetileg mintegy 1,5-2 évre írták elő. A beépített anyagok véletlenszerű eloszlása helyi koncentrált átfolyást, kimosódást eredményezhet, amely azonban a kőszórás bizonyos megroskadása és a nagyobb, majd kisebb kavicsszemeknek a kövek közti üregekben való elakadása folytán idővel leáll. Az üzemelés során az esetleg kialakuló lokális vápásodást helyre kell állítani a vízszintnek a gátkorona alá süllyesztése mellett Az altalajból felfelé irányuló szivárgás, ezzel együtt szuffóziós veszély ott jelentkezik, ahol a vízfelszínnek felülről homorú törése van Ez a gát hátán lesurranó víz lejtős mozgásának vízszintessé válása zónájában van. Amennyiben az alvízi oldalon a víz zavarosodik, ez a felvíz oldali homokos kavics védőtest tölcséresedésére utal, amelyet a felvízi kavicstest utántöltésével kell kiigazítani A fenékgáton már a próbaüzem alatt fennakadtak úszó fatörzsek Ezek eltávolítása akkor szükséges, ha rongálódásokat okoznak, vagy olyan jelentős mennyiségűek, hogy a gát hidraulikai jellemzőit megváltoztatják Az 1995 óta - jelenleg is - üzemelő fenékgáttal (/. kép) kapcsolatban szerzett tapasztalatok kedvezők, a fenntartásra előzetesen becsült anyagmennyiség töredékét kellett eddig beépíteni, mindössze két alkalommal A minden részletre odafigyelő kutatás, tervezés, helyszíni művezetés és lelkiismeretes kivitelezés összmunkájaként jöhetett létre ez a mű, mely jellegét és méreteit tekintve egyedülálló Magyarországon.
