Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Bardóczyné Székely Emőke: Mesterséges tavak szerepe a természet- és tájvédelemben

180 Mesterséges tavak szerepe a természet- és tájvédelemben Bardóczyné Székely Emőke Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológia Tanszék, 2103. Gödöllő Kivonat: A tanulmány a természet és tájvédelmi céllal létesített mesterséges tavakkal foglalkozik. Svájci példákat sorol fel, ahol a ta­vak célja: autóutakról lefolyó víz tisztítása, kétéltűek (Békák) élőhelyének biztosítása, tározás, élőhely kialakítás. A magyar­országi alkalmazásokból a szennyvíz utótisztító tavakat és a kis vízfolyások revitalizációjához kapcsolódó, vízminőség javí­tási célból létesítő tavakat emeli ki Kulcsszavak: Természet és tájvédelem, környezetvédelem, mesterséges tavak, élőhely, csapadékvíz tisztítás, revitalizáció. Napjainkban gyakori viták témája - még az érintett szakterületek is többféleképpen közelítik meg - hogyan lehet a mérnöki létesítményeket tájba illeszteni olyan módon, hogy kiszolgálják eredeti céljukat, de közben be­leilleszkedjenek a táj arculatába is. Az esztétikai elvárásokon túl követelmény, hogy az öko­lógiai szempontokat is figyelembe véve a tájhoz tartozó élő­lény együtteseket a lehető legkevésbé károsítsák. Ebben nyújthatnak segítséget a mesterséges tavak. A tanulmány a környezetvédelmi célból létesített mesterséges tavakkal foglalkozik. Olyan tavakkal, ame­lyek valamilyen egyéb mérnöki létesítményhez kapcsoló­dó .járulékos beruházások", és azért létesültek, hogy az eredeti létesítmény káros környezeti hatásait csökkent­sék. E célból a követendő külföldi és hazai példákat e­lemzi az alábbiak szerint. (/. táblázat) 1. Mesterséges tavak szerepe az autóutakról lefolyó csapadékvíz tisztításában A települési hidrológiával foglalkozó szakemberek kuta­tásai bizonyították, hogy az útburkolatról a zápor megindulá­sakor folyik le az ún. első szennyezési hullám, amely a leg­nagyobb mennyiségű szennyező anyagot tartalmazza (Kato­na, 1989) A gyakorlatban olyan megoldásokat is igyekeztek létre­hozni, amelyek a városokban, az ún kombinált csatornázási rendszerek kialakításánál, a befogadó védelme érdekében, a­melyek az első szennyezési hullám-bó\ eredő csapadékvizet a szennyvíz-csatornahálózatba irányítsák, s csak az időben később leeső csapadékvizet vezetik a csapadék-vízelvezető hálózatba. (Öllős, 1990) Az országutak, autópályák, városokon kívüli szakaszain megfigyelték, hogy a hagyományos olajfogó berendezések­ben hosszabb száraz időszak után csökken a vízszint, ezért a hirtelen lezúduló eső az első szennyezési hullám káros anya­gain kívül még a medencékből is magával ragadja az össze­gyűlt szennyeződést, és a túlfolyó vízzel a befogadóba juttat­ja. (Keresztes, 1995) Mivel a befogadók általában kis vízfo­lyások, azokban a károsító anyagok a meder kolmatációját és a vízi élővilág károsodását idézik elő. Ennek elkerülésére a­lakították ki Svájcban az alábbi, tavakkal és kavicsszűrővel kombinált, több lépcsős berendezést: Olajfogó ülepítőtavakkal, kavicsszűrővel és utó­tisztító tóval kombinálva Első műtárgyként ülepítő- és tározó medencével kombi­nált olajfogót alkalmaztak. Előnye, hogy a kezdeti lefolyás az erősen szennyezett vízmennyiséget visszatartja, és csak kisebb vízhozamot továbbít, ezzel is akadályozva a szennye­ző anyagok kimosódását. Mivel a tározótérfogat korlátozott, annak beteltével a már kevésbé szennyezett csapadékvíz a befogadóba kerül, további tisztítási lépcsőkön keresztül A többlépcsős berendezés első tagja egy iilepítőtó nagy tározótérfogattal, célszerűen a parti sáv náddal beültetve, ezt követi egy kavicsszűrő, majd egy utótisztító tó, növények­kel, biológiai tisztító funkcióval, végül a befogadó Kétségtelen, hogy a berendezés helyigényes, pl : a leírt és az /. ábrán látható példa esetében: A berendezés a svájci NI és N4 autópályák 3 km-es sza­kaszáról gyűjti össze a csapadékvizet. A létesítmények méretei: 1 ) Ülepítőtó, térfogata: 1200 ml, 2.) Kavicsszűrő, 300 n\ szűrőfelülettel, 3.) Náddal beültetett utótisztító, 600 ml térfogattal Az egyelőre kísérleti berendezés hatékonyságát a fo­lyamatos mérések 1997. év végével bezárólag igazolták A tervezésnél a szükséges karbantartást is elő kell irányozni Az első medencéből a stabilizációs tavakra is előírt irányér­ték szerint (C.E.M.A.G.R.E F. 1985), 5-7 évenként kell az i­szapot eltávolítani. A szűrő feltehetőleg igen hosszú ideig ü­zemel (a hatékony előtisztítás mellett), tisztítására, illetve a szűrőréteg cseréjére a folyamatosan ellenőrzött teljesítmény jelentősebb csökkenése esetén kerül sor. A bemutatott pél­dában tehát a mesterséges tavak szerepe: az utakról le­folyó csapadékvizek tisztítása. 2. Mesterséges tavak a kétéltűek (elsősorban bé­kák) szaporodási helyének biztosítására Svájcban 1966 óta léteznek olyan intézkedések, amelyek a kétéltűeket védelem alá helyezik A legnagyobb veszély, a­mi ezeket az állatokat fenyegeti ívó helyeik kiszáradása és az utakon történő elgázolás. Szabvány is foglalkozik a békák módbeli szokásaival. (Norm. 640.937) (Keresztes, 1978) Leggyakoribb fajták a levelibéka és a barna varangyosbé­ka. Valamennyi béka kizárólag vízben szaporodik ott kez­di életét, mint kopoltyúval lélegző ebihal, majd átáll a tüdő­légzésre és víztől függetlenül él, általában erdőkben Ta­vasszal hagyományos szaporodási helyeikre vándorolnak, faji sajátosság, hogy abba a tóba, ahol születtek, mást - ön­szántukból - nem fogadnak el, így a hely kiszáradása a popu­láció kihalásához vezet. A másik probléma, ha ez az útvonal éppen autóutat keresztez, a 2. ábra szerint, ebben az esetben /. táblázat Sz. Alapberuházás Mesterséges tó léte­sítésének meghatá­rozó célja Mesterséges tó funkciója (elsődleges) 1. -autóút építése, köz­lekedési célú burkolt felületek kialakítása Szennyezett csapadék­víz tisztítása Ulepítés, biológiai lebontás, adszorpció 2. -autóút építés Kétéltűek szaporodási helyének biztosítása Ökológiai szerep 3. -vízfolyás­szabályozás (útépítés­hez kapcsolódva) Nagyobb vízhozamok tározása lefolyás­szabályozás Tározás, vízkészlet­gazdálkodás 4. -biológiai szennyvíz tisztító telep építése Tisztított szennyvíz utótisztítása N, P eltávolítása 5. -kis vízfolyások revitalizációja Vízminőség javítás (Jlepítés, szennyezd a­nyagok biol. lebontása

Next

/
Oldalképek
Tartalom