Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Nyeste Sándor–Józsa István: Szivattyúüzem lágy indíása és leállítása
178 HIDROLÓGIAI K . OZL ONY 2002. 82 . ÉVF. 3. SZ . - a motor kefeemelő felfektetett kefékkel, a kézikerék „índul"-ban koppanásig lehúzva; - ekkor a motor kész az indításra. c.) A motorindító „BE" gombot lenyomva a motor felpörög egy alap fordulatszámra. d.) Az indító kormányhengert fokozatonként jobbra léptetve a motor fordulatszáma emelkedik, és megindul a vízszállítás. Ennek üteme kezdetben kb. 3 - 4 s, később 6 - 8 s. Közben a kezelő figyeli a hálózati nyomást és a visszacsapó szelep súlykarjának emelkedését. A vízszállítás növekedése ugyanis így ellenőrizhető szemléletesen. Az ütemet lassítani kell, ha a hálózati nyomás meredeken akar növekedni. e.) A kormányhenger végfokozatánál a motoron már nincs fékellenállás, és rövidre záródott a forgórész az indító kormányhengerén. A motor névleges fordulaton van, és a vízszállítás is rövidesen eléri a maximális értéket, miközben a hálózati ellennyomás beáll a szokásos értékre. f.) A motor „rövidzár" állapotát át kell helyezni a forgórészre. Ennek végrehajtása a kefeemelő kerék „üzem" nevü helyzetbe történő forgatásával történik egészen koppanásig. Ekkor először a rövidre záró kerül a gyűrűkre, majd a kefék terheletlen állapotban felemelkednek. (Nincs kefekopás és kefepor, de időnként tisztítani kell.) g.) A szivattyú most üzemben van, és az indító kormányhengere az elért véghelyzetben, rövidrezárt állapotban marad, készen a későbbi leállításhoz. (Tehát ekkor nem kell „ visszaketyegtetn i"!) 3.2. Leállítás a.) Ellenőrző müveletek az üzemben lévő gépcsoportnál: - kefék leemelve, csúszógyürük rövidre zárva, kézikerék „üzem"-be húzott állapotban; - az indító ellenállás kormányhengere rövidzárban, a kézi kerék jobboldali véghelyzetben; - a ráesni irányváltót jobbra átfordítani, felkészülve a fékellenállás fokozatok beiktatásához. b.) A kefeemelőt a motoron „índul"-ba elfordítva, a keféket először felhelyezi a csúszógyűrükre, majd a rövidzárat kiveszi a forgórészen. Ekkor az üzemelő motor rövidre zárása visszakerül az indító rövidre zárt kormányhengerére. c.) A lassítás megkezdése, majd végrehajtása a kormányhenger fokozatonkénti balra fordításával, és így a fékellenállás fokozatok bevételével történik. Ennek üteme kezdetben lehet lassabb, de később már gyorsabb, fordított hatást kiváltva, mint az indulásnál. A hálózati nyomás esése és a súlykar lefordulása jelzi a vízszállítás csökkenését. A hálózati nyomás drasztikus csökkenésénél a lassítás ütemét viszsza kell fogni. d.) Az indító alaphelyzet elérésekor, amikor minden ellenállás fokozat be van iktatva, a motor „KI" gombját lenyomva a gépcsoport megáll. A motor kefehíd és az indító is alaphelyzetben marad, indításra készen. Csak a ráesni irányváltót kell balra elfordítani a következő indítás előtt. e.) Szükség esetén a tolózárakat most terheletlenül le lehet zárni. 3.3. Általános megjegyzések a./ A gyorsítások és lassítások ütemének elhúzódását csak az indító ellenállás hütőolajának felmelegedése korlátozza, amit a műveletek végzése közben tapintással kell ellenőrizni. b.) A fentiek csak működőképes üzemi berendezésekre vonatkoznak. Ez különösen érvényes a visszacsapó szelep hibátlan állapotára, mert a villanymotor visszaforoghat (túlpörgés/ nagy összegű kár keletkezhet! A 3.1. és a 3.2.ben vázolt utasítássorozat havária esetén nem érvényes, és értelemszerűen az arra vonatkozó utasítás szerint módosul. c.) Az egész technológiai műveletsort minden kezelő üzemen kívüli gépnél, hangosan felolvasva, többször is végre kell hajtsa gyakorlás céljából, és csak utána végezze el üzemi gépnél a csőhálózatra működtetve. P (bar) nagy gép 3f 6,0 " 5,7 I « 1 1"" t(perc) 3. ábra Indító ellenállásos leállítás/indítás (p-t függvény) 4. Nyomás - idő diagram A 3. ábra az előbb vázoltak szerinti átállás diagramját mutatja. Látható a nagy gép indítóellenállás fokozatainak beléptetése okozta lépcsőzetes nyomáscsökkenés. Az összes fokozat belépése utáni leállítás viszonylag nagyobb lépcsője is szembetűnő. A teljes lépcső: 6,0 - 4,3 = 1,7 bar. A nyomóoldali tolózár lezárásával ugyanez 6,0 - 2,3 = 3,7 bar a 2. ábra tanúsága szerint. Az eljárások különbsége jelentős mértékű. A diagram további részén szerves folytatásként egy kis gép indítása látható. A regisztráláskor a szivattyú terhelése olyan volt, hogy már a gép elindulása (alapra való felpörgése) nyomáslépcsöt okozott, mivel a szivattyú ezen a fordulaton is megindította a vízszállítást, de csak kis mértékben. 5. Az ISO 9001 minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos megjegyzések Jelen esettől határozottan elvonatkoztatva elvi éllel kell rámutatni a viziközmű üzemeltetők azon felelősségére, hogy a tulajdonostól stb. kikövetelt berendezésekből ki kell hozni a maximumot. Gyakori, hogy 10-20 "Zoos a meglévő mérő, irányító, adatközlő stb. berendezések használata: nem mér, nem olvassák le, nem rögzítik adatait (térbeli és időbeli statisztika!), eltolódott a nullapontja, nem megfelelő az elhelyezés stb. Ez nehéz helyzet elé állítja az ISO mérőeszköz felügyeleti munkatársat. A fenti példa rámutat arra, hogy: a.) „minőségi" vízmű üzemirányítás a tranziensek mérése, ellenőrzése nélkül nem megy; b.) ha a vízmű műszaki irányítás nem szembesül a „lélegző" csőhálózat tranziens nyomáslengéseinek mértékével - szándék, eszköz stb. híján -, akkor nem fogja üzemzavarait és „minőségi-minőségügyi" zavarait helyesen értelmezni. így nem, vagy rosszul végzi az ellenük való védekezést. Ha a lejátszódó jelenség pontosan nem ismert, akkor az ISO-beli helyesbítés, a megelőző tevékenység, a folyamatos fejlesztés [4] csak véletlenszerűen hoz eredményeket. A terjedő „új" ISO minőségirányítási rendszerek az üzemeltetők-
