Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
3. szám - Vadászi Marianna: A potenciális és a tényleges párolgás értékek alakulása az év egyes hónapjaiban
162 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. A továbbiakban a tényleges evapotranszspiráció éven belüli változásának jellemzőit vizsgáljuk. A hazai adatok alapján először a Szász G. - Tökei L (1997) könyvben Szolnokra vonatkozóan közolt tényleges párolgás értékeket elemezzük. (1.79. ábra) A 7. ábrán látható, hogy július-augusztusszeptember hónapban marad el jelentősen a tényleges párolgás a tavaszi hónapok adatai alapján meghatározott tendencia szerinti "potenciális" értéktől. A júliusi elmaradás 33 "Zoos, az augusztusi és szeptemberi pedig 44 %-os. Az ábrára felrakott alapadatok szerint a tényleges évi evapotranszspiráció 490 mm, a tavaszi-nyáreleji tendencia alapján a tényleges párolgás évi "potenciális" értéke 660 mm. (Ami közelítőleg az elvileg értelmezett PET közelítő értéke is lehet.) A meghatározott regressziós függvényeket a S. ábra mutatja, a számított havi és évi tényleges, illetőleg 2. sz. függvény (tavaszi) tendenciája alapján számított "potenciális" párolgás értékek alakulását pedig a 9. ábra A tényleges párolgás egész évre adódó hiánya 25,75 % Ha csak az érintett június-decemberi adatokkal számolunk, akkor 33,07 %. ?oo ISO TO 50 -so 700 E 600 i PGmM " 1 En K ÍM:,,,, I vT" nK / T„, • I0.3T — ——^ l^i - HZ = ->S7S h b £/>£.„„ 660 IPE>, lített két hatás okaként megjelenő tényleges párolgás hiánya 33,07-14,69 = 18,38 % A legjobban érintett három hónap vonatkozásában a vízhiány, és a vegetáció csökkenésének tényleges párolgást csökkentő hatása, figyelembe véve a 3. ábra alapján adódott E^p) értékekben megjelenő "hiányt": július 33,1-7,3 = 25,8 %, augusztus 44-13,6 = 30,4 %, szeptember 44-17 = 27 % 100 ^ 60 iS 60 £ '0 20 v vi vii vm ix x 9. ábra A havi és az évi párolgás értékek alakulása Szolnoktérségében (Szász G.- Tőkei L. 1997,1.79. ábra) Adódik a lehetőség a vízhiány okozta tényleges párolgási hiány meghatározására. A 3. ábra adatai szerint a szóban forgó területen a potenciális evapotranszspiráció EE^, évi átlagban (12 hónapra) számított "hiánya" - elvileg a napsugárzási energia "hiányából" adódóan - 9,02 %, a vízhiány, ilL növényi vegetáció csökkenése okaként megjelenő tényleges párolgás (EE^,,) hiánya 25,75-9,02 = 16,73 %. Ha a vízhiánnyal és a vegetáció csökkenésével elsősorban érintett hét hónapra vonatkozóan számolunk, akkor az utóbb em0 S 10 1S 20 Havi kűzcphómérsckld T |°C' 10. ábra A tényleges evapotranszspiráció havi értékeinek alakulása (Szeszíay diagram Mátra-liükkalja-i terület) Másik hazai adatként nézzük a Szeszíay K. által megadott diagram felhasználásával a Mátra-Bükkalja-i területre vonatkozó adatokat. Az alapadatokat a 10. ábra, a meghatározott regressziós függvényeket a 11. ábra mutatja. A szokásos módon szerkesztettük a 12. ábrát. Az évi tényleges párolgás az adott területen 470 mm, ennek "potenciális" értéke 639 mm. Az évi tényleges párolgás "hiánya" 26,45 %, a júniusdecemberi hónapok átlagos párolgási hiánya 34,84 % Júliusban 31,67 %-os, augusztusban 40,74 %, szeptemberben 41,77 %, októberben 45,45 %-os hiány jelentkezik. Ha a 3. ábrán megadott potenciális evapotranszspiráció értékeket most is elfogadjuk jellemzőnek - ahol az E.« p ) értéke 676 mm - akkor a vízhiány és a vegetáció csökkent hatása okozta évi tényleges párolgási hiány 26,45 - 9,02 = 17,43 %, a hiánnyal érintett hét hónap tényleges párolgási hiánya pedig 34,84-14,69 = 20,15 %. Az említett két tényező okozta párolgási hiány júliusban 31,67-7,3 = 24,37 %, augusztusban 40,74-13,6 = 27,14 %, szeptemberben pedig 41,7717 = 24,77 %. Egy kéziratos tanulmányban további adatokat is részletesen elemeztünk. A szokásos módon szerkesztett, illetőleg számított ábrák mellőzésével most csak az eredményeket ismertetjük. A Zsuffa I. által megadott diagram szerint a Mátra-Bükkaljára számított évi tényleges párolgás 450 mm, a tavaszi hónapokra jellemző tendencia szerint számított évi "potenciális" párolgás 610 mm (Zsuffa /., 1996). A tényleges evapotranszspiráció évi "hiánya" 26,33 %, a június-decemberi hét hónapra vonatkoztatva 35,21 %. A 3. ábra potenciális evapotranszspiráció értékeket elfogadva a vízhiány és a növényi párologtatás (transzspiráció) változásának hatására jelentkező évi átlagos párolgási hiány 26,33-9,02 = 17,31 %, a június-december hónapokra vonatkozó hiány: 35,21-14,69 = 20,52 %. Az utóbb említett két tényező "hiányt" okozó hatása havonta: július 30,97-7,33 = 23,64 %, augusztus 41,51-13,57 = 27,94 %, szeptember 38,03 17,02 = 21,01 %, október 45-20 = 25 %.
