Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Szabados Csaba: A három Körös és Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszletével

154 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. Maros (715 ezer tonna 1951-ben, Mezősi), vagy a Tisza (7,98 millió tonna 1936-ban, Miháltz) átlagos hozama mellett. Tehát a Fehér-Körös még legnagyobb hordalékhozama mellett sem telitett üledékkel. A Fehér-Körös lebegtetett hordaléka átlagos szemátmérője a vízállás növekedésével csökken Az ásványszemcsék sokszor eredeti alakjukban találhatók meg A lebegtetett hordalék anyagában andezitekre jellemző ásványos alkotókat találtunk, amelyek feltehetően a Brád környéki neogén andezitvulkanizmus termékei. A kevesebb mennyiségű gránát-epidot-biotit ásványtársaságok valószínűleg a folyó forrásvidékén található (Bihar D-i rész) kristályos pala, gránit övből származnak. A Fekete-Körös lebegve szállított hordalékhozama igen nagy: nyári árvizénél elérte a 36539 g/sec. mértéket. A folyó egy év alatt 1,15 millió tonna lebegő hordalékot szállíthat, ami nagyobb mint a Fehér-Körös eredménye. A Fekete-Körös lebegtetett hordalékának átlagos szemátmérője hasonlóan a Fehér-Köröséhez, a vízállás növekedésével szintén csökken. Az ásványszemcsék eredeti alakjukban ritkábban találhatók meg, mint a Fehér-Körös mintáiban Az ásvány és a röntgen vizsgálatok azt mutatják, hogy feltehetően a Kodru hegység kristályos kőzeteinek lepusztulásából származó törmelékes permi és pleisztocén üledékeket hordozza lebegtetett hordalékában a folyó. A Sebes-Körös lebegve szállított hordalékhozama magyarországi szakaszain kisebb, mint a Fehér-Körös és a Fekete-Körös eredménye. Ennek oka feltehetően a folyón épített romániai gátrendszer lehet. A folyó lebegtetett hordalékának szemátmérője egységes, 97 %-a homokliszt. Az ásványszemcsék eredeti alakjukban megtalálhatók. Az ásvány és a röntgen vizsgálatok azt mutatják, hogy főleg a Réz hegység és a Királyerdő kristályos kőzeteinek lepusztulásából származó üledékeket hordozza lebegtetett hordalékában a folyó. A Vlegyásza vulkanikus ásványtársasága kevésbé jelentkezik a lebegtetett hordalék szárazanyagában. A Berettyó lebegve szállított hordalékhozama viszonylag nagy A folyó lebegtetett hordalékának szemátmérője egységes, 98 %-a homokliszt. A lebegtetett hordaléka átlagos szemátmérője hasonlóan a Körösökéhez a vízállás növekedésével szintén csökken. Az ásványszemcsék eredeti alakjukban ritkábban találhatók meg. Az ásvány- és a röntgen vizsgálatok azt mutatják, hogy főleg a Meszes- és Réz hegység kristályos kőzetei lepusztulásából származó üledékeket hordozza lebegtetett hordalékában a folyó. A Hármas-Körös hordalékhozama nagy mértékben függ a három Körös és a Berettyó hordalék szállításától, a Tisza visszaduzzasztó hatásától, vízgyűjtő területének növénytakarójától. Lebegtetett hordalékának átlagos szemátmérője 0,052-0,058 mm. Az ásványszemek nagy része elmállott Az ásvány és a röntgen vizsgálatok azt mutatják, hogy a lebegtetett hordalék főleg a Körösök ásványtársaságát tartalmazza. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Irodalom Bogárdi J. (1955): A hordalékmozgás elmélete Bulla B. (1998): A Kárpát medence földrajza Csanády M. (1971): A hazai felszíni vizek réz és cinktartalma Hidrológiai Közlöny, 1971/2. Cholnoky J. (1929): Magyarország földrajza Gedeonná Rajetzky M. (1973): Fosszilis folyóvízi üledékek mikiomineralógiai spektrumának értelmezése recens hordalékvizsgálatok alapján. Földtani Közlöny, 103. Bolberitz K. (1967): A felszíni vizeket terhelő anyagok és mérgező határértékeik Hidrológiai Közlöny, 1967/3. Papp Sz. (1965): A felszíni vizek minősége Hidrológiai Közlöny, 1965. Kadic O. (1905): A Fekete-Körös völgyének geológiai viszonyai Vaskoh és Belényes között. MÁFI Évi Jel., 1905 Kovács Zs. (1988): A Berettyó műszaki-hidrológiai jellemzése Hidrológiai Közlöny, 1988. Lászlóffy W. (1982): A Tisza Akadémiai Kiadó, Bp Matzasovszky J. (1884): A Királyhágó és a Sebes-Körös völgy Bucsától Révig. Földtani Közlöny, 1884/14. Mezősi J., Donáth É. (1952): A Maros és Tisza lebegtetett hordalékának ásványtani cs vegyi vizsgálata. Ada Miner., Petrogrph Tom V Mezősi J., Donálh É. (1954): A Tisza és Maros oldott és lebegtetett anyagának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 34. Miháltz I. (1938): ATisza lebegő és oldott hordaléka Szegednél. Hidrológiai Közlöny, XVIII. Molnár B. (1964): A Magyarországi folyók homoküledékeinek nehézásvány összetétel vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 44. Nagy L. (1958): A Román Népköztársaság Földtana I-1I PethöGy. (1887): A Fehér-Körös. MÁFI 56-85. Pethő Gy. (1896): A Kodiu hgys. É-i lejtője és a Fekete-Körös völgye Belényestől Urszadig, Bihar vármegy ében MÁFI Évi Jel. 1896-ról Schick K. (1933): A Tisza, Körös, Maros, Zagyva vizeinek elemzése. Hidrológiai Közlöny. Szabados Cs., Kiss A., KuriUa L. (2000): üeochemical analysis of suspension load of White Körös. Acta Mineralogica-Petrographica XL I Szeged, (Közlésre elfogadva). Szabados Cs. (2001): A három Körös és a Berettyó magyarországi szakaszának lebegve szállított üledékei és kapcsolatuk a vízgyűjtő terület kőzetösszetételével. Kutatói Jelenlés. Bolyai J. Ösztöndíj VITUKI (1956): Magyarország Hidrológiai Atlasza I. Folyóink vízgyűjtője 6: A Körösök Bp. Waijandl J., Bancsi M. (1989): A Tisza és mellékfolyói vizének és üledékének nehézfémtartalma. Hidrológiai Közlöny, 69. A kézirat beérkezett: 2001. május 21. The suspended load of the Körös and the Berettyó rivers in Hungary related to the types of rock in their catchment Szabados, Cs. Abstract: he analyses of the suspended load transported by these streams were expected to answer the followtng questions What is the composition and magnitude of the suspended load? When is the maximum load transported and why? To what extent are the particles worn? What is their place of origin in the catchment? What are the differences between the suspended load in the river and the mineral composition of the rocks in the catchment? In quest of answers complex analyses were performed on dried samples of the suspended sediment. The sampling program was adjusted to the hydrologic events (spring- and summer floods, low water in late autumn, snowmelt flood wave). For retrieving 10 litre samples from 1-1.5 m depth in the main current line, a special container was used. Dry samples of the order of grams were obtained by centrifuging. After appropriate treatment and size analysis the samples were analysed under a binocular and polansation microscope, as well as by X-ray diffraction and X-ray fluorescence Keywords: sediment, rocks, suspended load SZABADOS CSABA Ph D. 1992-ben végzett a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem földrajz-történelem szakán. "A Balaton D-i oldalán található vulkáni roncsok földtani-kőzettani vizsgálata" c. dolgozatával országos diákköri konferencia első díját nyerte el Doktori ösztöndíjasként hat cikket közölt a Mórágyi Rög "bostonit" elnevezésű kőzetei petrográfiai és petrológiai jellemzése tárgykörben. 1997-ben szerezte meg Ph D fokozatát. 1998-ban a jelen cikk tárgykörében három éves Bolyai János kutatási ösztöndíjat kapott. Az IGCP Project 369 W "Magmatic Events in Rifted Basins" c nemzetközi konferenciájának előadója és szervezője volt.