Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

1. szám - Veress Márton: Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai

15 Néhány bakonyi patakmeder mésztufa kiválásainak morfogenetikai típusai Veress Márton Berzsenyi Dániel Főiskola, 9700. Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Kivonat: Balaton-felvidéki völgyek patakjainak (Vászolyi-völgy, Királykúti-völgy, Koloska-völgy, Örvényesi-Séd)„ valamint a Judit-forrás patakjának (Északi-Bakony, Pénzesgyör) mésztufa képződményeit vizsgáltuk. Különböző formákat különítettünk el, így pl. mésztufa-gátakat. Ezek lehetnek torlatos gátak és íves gátak A torlatos gátak a meder akadályain (köveken, fákon) alakulnak ki, az íves gátak nem. A torlatos gátak mögött hiányoznak a medencék, az íves gátak mindig megtalálhatók A Balaton-felvidéki patakoknál legfeljebb torlatos gátak fordulnak elő, míg a Judit-forrás patakjánál az ives gátak is kifeilödnek Megállapítható, hogy a Balaton-felvidéki patakok vizéből nagyobb távolságon is kevesebb CO

2' -ion csapódik ki, mint a Judit-forrás patakjának vizéből. A Judit-fonás patakjának nagyobb CO

2* -ion kicsapódását a2zal magyarázzuk, hogy itt a meder esése nagyobb, mint a Balaton-felvidéki patakoknál. A mésztufa képződmények két szakaszban alakulnak ki Először kicsapódik Ca J*-ion, majd a kicsapódott anyagból az áramlási viszonyoktól függően különböző fonnák képződnek A gátak turbulens áramlás során képződnek. A torlatos gátaknál az örvénylést az akadályok okozzák, az íves gátaknál a nagy áramlási sebesség. Kulcsszavak mésztufa-kiválás, mésziszap, mészbevonat, mésztufa-kúp, torlatos gát, íves gát, mikrogát. 1. Bevezetés Az édesvízi mészkövek kiválhatnak csepegő vizekből (cseppkő) vagy a kiválás történhet áramló vízből (patakvíz, vízesés, forrás), aeroszolból, szivárgó vízből és stagnáló vízből (Cholnoky, J. 1940, Scheuer Gy.-Schweitzer F 1983a, Fügedi U.-Nádor Á.-Sásdi L. (1990). Ez utóbbiakból kiváló anyagot - amely lehet kezdetben laza (majd megszilárduló) ill. kemény (

Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1983a) - többnyire mésztufának nevezik. Kialakulása történhet hasadékokban, barlangokban, vagy szárazulaton. Kifejlődése lehet tömör, rétegzetlen, laza rétegzett, pados, üledékekkel megszakított, lemezes mésziszap, mészhomok, képezhet pizolitos oolitos rétegeket (

Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1983a) és lehet gömbös alakú (Fügedi L-Nádor Á.-Sásdi L. 1990, Veress M. 1998) ill. egyenletesen kifejlődő (

Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1970) Rétegzett lesz többnyire a forrásoknál, mésztufagátaknál, tavakban és a különböző medencékben keletkezett mésztufa (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1970). A mésztufa képződmények képződési ütemét meghatározza a vízhozam, a hidrodinamikai adottságok, az erózióbázishoz képesti helyzet, a víz eredete és a geomorfológiai viszonyok (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1983a). Kifejlődésüket viszont a forrás genetikája, a forrásvíz összetétele és menynyisége, valamint a források geomorfológiai helyzete (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1983a) szabályozza. Kifejlődési formája szerint lehet összletszerű (Schréter Z. 1951) és lokális. Ez utóbbi megjelenhet kupolaszerűén vízeséseknél akkor, ha az erózióbázis folyamatosan sülylyed bevonatként völgyoldalakban esetleg több szintben, ha az erózióbázis süllyedése szakaszos (Scheuer Gy.Schweitzer F. 1983b), lebegő anyagon bevonatot képezve (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1983a), teraszos mésztufagátas, tetaratás (Kriván P. 1964, Roglic J. 1981, Ford, D. C. Williams, P. W. 1989, Cholnoky J. 1944), forráskúp (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1988) mésztufakúp (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1970), mésztufaplató, mésztufabarlang (JakucsL. 1977) formában Igen változatosak lehetnek a barlangok mésztufa képződményei is. A Budai-hegység barlangjaiban Kraus S. (1990) pl. elkülönít borsóköveket, barlangi karfiolt, kalcitlemezt, „karácsonyfát", apadási színlöt. Mi az alábbiakban elsősorban a mésztufagátakkal és ezek változataival foglalkozunk. Elkülönítünk makrogátakat (magasságuk 1-2 dm-nél nagyobb) és mikrogátakat (magasságuk 1-2 cm-től legfeljebb 1 dm-ig terjed). Elkülönítünk továbbá torlatos gátakat (vagy álgátakat), valamint igazi (vagy íves) gátakat. Előzőek a meder egyenetlenségein képződnek, utóbbiak ezek hiányában is kialakulnak A forróvizekből nemcsak mész, hanem kova is kicsapódhat, amely a Földön számos helyen előfordul (Tihanyi-félsziget, Izland, Új-Zéland, stb.) A kicsapódó kova a mésztufa formáihoz hasonló morfológia alakzatokat pl. gátakat képezhet (Szabó J. 1893). A mésztufák geomorfológiai helyzete ugyancsak igen változatos lehet. Előfordulhatnak hegységek peremén, sasbérc oldalában, folyó teraszon, pedimenten, völgytalpon és völgyoldalban (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1979) abráziós teraszon (Scheuer Gy. 1992) barlangokban, tavakban, mocsarakban (Scheuer Gy.-Schweitzer F. 1970), normál hőmérsékletű és forróvizes forrásoknál, valamint olyan hévforrástavakban, amelyeket fenékforrások táplálnak (Scheuer Gy. 2000), folyóvölgyek vízeséseinél (Weisrock, A. 1981a, b), valamint tengerpartok vízeséseinél (Scheuer Gy. 1992), folyó mederben, különböző mesterséges képződményekben, így pl. bányavágatokban (Fügedi U.-Nádor A.-Sásdi L. 1990), medencékben (Veress M. 1997, 1998). Megjegyezzük, hogy a fentebb említett bányavágatok vize nem karsztos eredetű, hőmérséklete 3234 °C. A geomorfológiai helyzet, továbbá a forrástípus nagymértékben meghatározza a keletkezett képződmény formáját. így pl. folyómedrekben nagyon jellemzőek a mésztufagátak, míg tavakban vagy átbukó források utáni völgyszakaszokon (Horváth L.-Széli Gy 1964) az összletszerű képződmények. (Alább azonban bemutatjuk, hogy a formaképződésre a fentiek mellett egyéb tényezők is hatással vannak.) A kiválásnak akár ugyanazon a helyen is számos oka lehetséges. Chafetz, H. S.-Folk, R. L. (1984) szerint a forróvizekből történő kiválás élőlényektől független, míg a hidegvizekből történő kiválás oka élőlények tevékenységéhez kapcsolható. Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1983) előző kiválás típust közvetlen, utóbbit közvetett típusúnak nevezi. Casanova, J. (1981) vizsgálatai szerint a tufakiválások elsősorban algaszálak körül történnek. Jakucs L. (1977) a Szinva vízesésénél ír le olyan mészbekérgeződé-