Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

3. szám - Andó Mihály: A Felső-Tisza vízrendszer hidrogeográfiai adottságai

130 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 3. SZ. BardcjoV; * UZSGOROffi MÜNKACSEVO VASAROSNAMENY SATU-MAHE táját képzeletben összekötő íves vonal mentén, magányos kis vulkáni hegyek bukkannak ki az Alföld északkeleti öblének negyedkori rétegei alól. A „Tisia" összetöredezésének kísérőjelensége volt a harmadkor nagyarányú vulkáni tevékenysége. A fotörések mentén, különösen az erősen megsüllyedt nagy medencék Alfölddel érintkező szélén volt jelentős a vulkáni működés. A láva és a tufává cementeződő vulkáni hamu váltakozva halmozódott egymásra és vulkáni hegyeket épített fel. Ez hoszszan tartó, meg-meg ismétlődő folyamat volt, úgyhogy a vulkáni anyag részben már szintén harmadkori ülepedésekre telepedett. A legfiatalabb harmadkori rétegekkel eltakart vulkáni tömegeket többszörösen is átjárták a tektonikus törések, ahol a kitörések zöménél az újharmadkor első részében, - a miocénben - főleg andezit, míg a keleti részeken többnyire riolit lávaanyag képződött. SATORAIJAIJJTIEIY/ 1 sSVJt : V SjJ ' TOKAJ • 'NYÍREGYHÁZA I I < 100 1 I100 - 400 I 1 too - 600 UH 600 - 1600 I 1600 < > O'sznghalar 1. ábra. A Felső-Tisza domborzata (a VITUKI nyomán) Némelyik helyen a vulkánosság igen szép, szabályos hegyeket hozott létre, a legtöbb azonban ma már csak romjaiban van meg; áldozatául esett a lepusztító erőknek. Az 1000 métert csak a legmagasabb tetők haladják meg, az átlagos magasság 800-900 m körül van. A formák lekerekítettek, szelídek; merészebb vagy enyhébb voltuk a kőzetminőség (puha tufa, kemény láva váltakozásának) következménye. A vonulat első tagja az Ung (Uzs) és Labore (Laborec) völgye között az 1074 m magas Vihorlát. Az Epeijes-Tokaji vulkánsortól az Ondava és a Labore széles völgykapuja választja el. Vulkáni kúp beomlott, berogyott, vagyis kalderaszerű mélyedésében van 619 m magasságban a Szinnaitó. Az Ung, (Uzs) és Latorca (Latorica) völgye a Szinyákot (1014 m), a Latorca (Latorica) és Borzsa (Borzsova) völgye pedig a Borló-Hát (Veliki-Diel) (1068 m) tömegét fogják közre, aminek a DNy-i oldalának tufalejtője szélesen terpeszkedik Beregszász (Beregove) felé. A Tisza völgyéig terjed a Nagyszöllősi (Vinogradiv) hegység vulkánsora is (a Salánkihegy 372 m, a Feketehegy (Csoma-gora) 568 m, az Osztrihegy (Tupij) 878 m), vele a vulkanikus vonulat elhagyja a homokkőövezetet és következő tagja már a Máramarosi-medence dél-nyugati peremén, a Tisza-völgy baloldalán jelenik meg a 805 m magas Avasban és a Kőhátban (Rozsály 1307) m. Folytatása a szabályos alakú, 1447 m magas Gutin és lezáija a vonulatot az 1842 m magas Cibles szép kúpja, aminek déli lejtői már az Erdélyi-medencére hanyatlanak le.