Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)

2. szám - Bezdán Mária: Árhullámok befejeződése a Közép- és Alsó-Tiszán

126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. A 2000. áprilisi árhullám ismét a Felső-Tisza, és különösen a Bodrog rendkívüli vízhozamainak egyesüléséből keletkezett. A Körös és Maros ezúttal szintén nagyobb vízhozamai lassan csökkentek, így nem járulhattak hozzá az árhullám alulról felfelé történő esetleges letetőzéséhez A Duna apadása kétségtelenül gyorsította az árhullám befejeződését, de ez ismét csak a Tisza torkolatának közvetlen környezetére teijedt ki. (Vágás, /., 2000.) A Z esettanulmány alapján megállapítható, hogy a mellékfolyók, vagy a Duna hatásának korlátozottsága, vagy elmaradása mellett - amely az ezredforduló előtti három év rendkívüli méretű árvizeinek volt jellemzője - a Tiszán a felső és az alsó vízmércék vízállásainak egyértelmű összefüggése megmaradt, vagy nem változott lényegesen. Emiatt a föfolyó hidrológiai önállóságát alapjában véve megőrizhette, mert vízállásai hosszabb, vagy rövidebb szakaszon nem kerültek idegen hidrológiai hatások alá. Ebben az esetben természetesen pontosabb árvízi előrejelzések készíthetők. Irodalom Benedek, P.: A Hármas-Körös középvizeinck természete. Vízügyi Közlemények, 1935. 3. Bezdán, M.: A vízhozam és vízállás különleges kapcsolatai a Tisza vízjárásában. Hidrológiai Közlöny, 1997. 4. Bezdán, M. Kölcsönhatások a Tisza-vízgyüjtó folyóin. Hidrológiai Közlöny, 1998. 4. Bezdán, M.: A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra. Hidrológiai Közlöny, 1999. 2. Korbély, /.: A Tisza szabályozása. Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Vállalat, Debrecen, 1937. László fly, W.: A Tisza. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1982. Mosonyi, E.: Hozzászólás Bezdán Mária: Kölcsönhatások a Tiszavízgyűjtő folyóin, című, a Hidrológiai Közlöny 1998, 4. számában megjelent dolgozatához. Hidrológiai Közlöny, 1999. 1. Németh, E.: Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. Németh, E.: Hidromechanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. Somlyódy, L. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Csoportja. Budapest, 2000. Szlávik, L: Magyarország árvízvédelmének stratégiai kérdései, Vízügyi Közlemények, 2000. 3-4. Szlávik, L. - Vágás, /.; A Tisza 1998. novemberi rendkívüli árhulláma. Természet Világa, 1999. 7. Vágás, 1.: A Tisza árvizei. VÍZDOK, Budapest, 1982. Vágás, I. - Simády, B.: Az árvízi előrejelzés fejlesztésének Szegeden kialakított módszerei és eredményei. Vízügyi Közlemények, 1983. évi 3. füzet. Vágás, /.: A Tisza 1998. novemberi, balparti mellékfolyói hatását nélkülöző rendkívüli árhulláma. Hidrológiai Közlöny, 1999. 1. sz. Vágás, I.: Hozzászólás Bezdán Mária: "A Tisza balparti mellékfolyóinak hatása az árhullámokra" c. tanulmányához. Hidrológiai Közlöny, 1999. 2. sz: Vágás, I.: A Tisza és árvizei. Hidrológiai Tájékoztató, 2000. A kéziről beérkezett: 2001. október 18. 6. ábra. A Tisza 1999. márciusi árhullám-tetőzéseinek menetvonala Túd(ar,) 5. ábra. Mércekapcsolat-történeti vonal, Zenta-Titel, 1998. november BEZDÁN MÁRIA okleveles mérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének 1998-ig doktori ösztöndíjasa, 1998-tól a Víziterv Consult Kft. tervezője. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztálya titkára. Abstract: Keywords: End of the peak flood level on the Middle- and Lower Tisza Bezdán, M. The factors controlling propagation of flow wave include the changing surface slope in the river Tisza, further the backwater, or drawdown caused by tributaries in the recipient. Flood wave, peaking, river Tisza.