Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
2. szám - Zsemle Ferenc–Mádlné Szőnyi Judit–Angelus Béla: Felszíni hidraulikai rezsimjelleg térképezése az izsáki Kolon-tó környezetében
118 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2002. 82. ÉVF. 2. SZ. A talajvízdomborzat (8. ábra) ismeretében a Nemzeti Parktól délnyugatra elterülő, hasonló hidraulikai pozícióban lévő települések és tanyák a természetvédelmi területre már nem jelentenek nagy veszélyt. • potenciális szennyező forrás 5 km tényleges szemyező forrás miai adatfeldolgozáson alapuló áramlási képhez. így végezhető el a megállapított különféle hidraulikai rezsimjellegű területek különféle rendű áramlási rendszerekhez illesztése. A Kolon-tavi projekt távolabbi célkitűzései a tóvíz-felszín alatti víz kölcsönhatás jobb megértésére irányulnak. A várható eredmények - reményeink szerint - hozzájárulnak számos, a térséget érintő víz- és környezetgazdálkodási, illetve természetvédelmi kérdés megoldásához. Példa a várható eredmények hasznosítására: A Kolon-tó és a hozzá hasonló vizes élőhelyek az embert beavatkozásokra és az időjárás száraz, nedves periódusaira rendkívül érzékenyen reagálnak. A csatornák közvetlen környezetük felszín alatti vízáramlási képét befolyásolják. Szublokális áramlásokat geijesztnek, amelyek kihasználhatók a vizes élőhely folyamatos vízellátásnak biztosítására. A szublokális áramlási rendszerek évszakos változékonyságát mutatja Klijn et aL (1999) ábrája (14. ábra). 0 10 km ' csapadékfelesleg 13. ábra: Antropogén szennyező források térképe Más a helyzet a kiáramlási területek fölötti szennyező források megítélésénél. Megcsapolódási területen hidraulikai alátámasztást, védelmet nyerhetünk a felfelé áramló víz által a talajvízbe jutó szennyező anyagok számára. A Soltszentimrétől északra lévő tanyák által kibocsátott szennyező anyagok mélyre jutását meggátolja a kiáramló felszín alatti víz. A térképezés során felmértük a mesterséges tavakat, vályoggödröket és vízügyi létesítményeket. Feltérképeztük a csatornákat. Ezek helyét a 13. ábrán nem jelöltük, későbbi kutatások szempontjából fontosak. Összefoglalás A Kolon-tó környezetében kijelölt 110 km 2-es tanulmányterületen hidrogeológiai térképezést és kútfelmérést végeztünk a felszíni hidraulikai rezsimjelleg megállapítása céljából. Irodalmi tapasztalatokat (Leskhv, 1971, Ophori et aL, 1989, Engelen et aL, 1996) is figyelembe véve a felszín alatti vízáramlások által előidézett vízellátottság, talajtani és növénytani jellemzőket raszteresen feltérképeztük. A területen felmértük a kutakat, ahol lehetett észleltük a talajvízszintet, és térképre vittük az emberei tevékenység nyomait. A felvett jellemzőket a topográfiai adatokkal kiegészítve kifejezetten erre a célra szerkesztett adatbázisba rendeztük. Ezt követte a térinformatikai feldolgozás, amely az egyes hidraulikai rezsimjellemzők önálló, majd szintetizált térképen történő megjelenítését jelentette. A hidraulikai jelleget indikáló jelenségcsoportokat külön-külön értelmeztük, és rámutattunk a felismerésük fontosságára, hidrogeológiai jelentőségükre. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területen belül és annak közvetlen környezetében felmért szennyező források veszélyességét minősítettük a rezsimjelleg függvényében. Ezt az eredményt illesztjük majd a jelenleg készülő - a medence teljes szélességére kiterjedő - hidraulikai és vízké«zerkesztett iramvonal tlÉ ffiftlft tS vlzrekesztő " talajvízszint 14. ábra: A szublokális áramlási rendszerek évszakos változékonysága; felső kép: kora tavaszi állapot, alsó kép: nyári állapot (Klijn et al., 1999) A már kialakított csatornák a felszín alatti vízáramlási kép és a tóvíz-felszín alatti víz kölcsönhatásai ismeretében használhatók optimálisan környezetbarát vízgazdálkodás céljaira. Irodalom Csapody, V. is Simon, T. (1973): Kis növényhatározó - Tankönyvkiadó, Budapest Engelen, G. B. and Kloosterman, F. H. (1996): Hydrogeological System Analysis - Kluwer Academic Publishers Fogg, G. E. and Kreitler, C. tV. (1982): Groundwater hydraulics and hydrochemical facies in Eocene aquifers of the East Texas Basin — Report of Investigation No. 127, Bureau of Econ Geol, University of Texas, Austin Hubbert, M. K. (1940): The theory of groundwater motion. - J. Geol., 48, pp. 785-944. Klijn, F. and Witte, J.-P. M. (1999): Eco-hydrology: groundwater flow and site factors in plantecology - Hydrogeology Journal, Vol. 7, No. 1, February, 1999 Kovács, Gy. (1989): Izsák mondái és legendái - Hazafias Népfront Nagyközségi Bizottsága, Izsák Leskhv, L. A.. (1971): Relationship Between Soils and Groundwater in Field Mapping Near Vegreville, Alberta - M. Sc. Thesis, University of Alberta, Edmonton Major, P. is Neppel, F. (1988): A Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedések - Vízügyi Közlemények, LXX., 4 Mádbti Szőnyi, ]. is Gál, Zs. (1997): Felszín alatti vízáramrendszerek lokális léptékű kutatása - Módszertani tanulmány, ELTE, TTK, Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék Ophori, D. U. and Tóth, J. (1989): Characterization of Ground-Water Flow by Field Mapping and Numerical Simulation, Ross Creek Basin, Alberta, Canada - Ground Water Vol. 27, No. 2 March -April
