Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Scheuer Gyula: A nyugat-gerecsei pliocén és quarter mészképző hévforrások paleo-karszt-hidrológiai vizsgálata
SCHEUER Gy.: A nyugat-gerecsei hévforrások 11 hévforrás-tavak pl. az egykori dunai holtágakhoz kapcsolódnak Ilyen sekély mélységű hévforrástó a Nyugat Gerecsében 10 található. Tehát az eróziós genetikájú forrástavak a hévforrásoknak 50 %-át képviselik, ezért e típus volt a leggyakoribb a tanulmányozott hegységrésznél A bizonytalan előfordulásokat természetesen nem vettük figyelembe. A Nyugati- Gerecsében az édesvízi mészkő előfordulások egy részénél az előzőekkel ellentétben jelentős vastagság (20-40 m) és felszíni elterjedés tapasztalható. A vizsgálatok szerint az ilyen típusú mészkövek már depressziós genetikájú hévforrás-tavakban keletkeztek Ezek közül a legnagyobb a 16-os kataszteri számú Dunaszentmiklóstól nyugatra található Új-hegy - Látó-hegy Magaskő-i előfordulás, ahol az egykori tó felülete meghaladta a 2,5 miliő (4-5. ábra). Az ilyen genetikájú hévforrás-tavak száma a vizsgált területen 5 található, amelyek a hévforrásoknak 25 %-át képviselik Ezeknek előfordulása csak az Ádám-majori egységre korlátozódik, amely jelzi ennek a területnek egyedi paleo- karsztvízföldtani adottságait és ebből eredő különleges jelentőséget a gerecsei termálkarszton belül 3. A hévforrások mészképző dinamikája és annak változásai 3.1. Az édesvízi mészkő készlet területi eloszlása A nyugat-gerecsei hévforrások a pliocénben és a quarterben a készletszámítások szerint 71,3 millió m 3 édesvízi mészkövet halmoztak fel környezetükben. Ez a mennyiség a hegység teljes mészkő készletének 60 %-a, tehát e hegységrészen rakódott le az édesvízi mészkő, közel kétharmada. Ha koronkénti bontásban vizsgáljuk a hegységrész mészkő készletét akkor a pliocén hévforrásoknál 47,850 millió m 3 keletkezett. Ez az összmennyiség 67,2 %-a, míg a quarterben 32,8 % halmozódott fel A nagymenynyiségű pliocén mészkő gyakorlatilag 2 hévforrástóban rakódott le, míg a quarter meszek 16 forrásból váltak ki. Ha a felhalmozott mészkő mennyiségének területi megoszlását vizsgáljuk, akkor a tatai egység 9 quarter hévforrása 2,933 millió m 3 mészkövet halmozott fel környezetében, amely az összmennyiségnek csak 4,1 %-át jelenti. A Pörös-földeki egységnél pedig csak egy hévforrás lerakódása értékelhető, amelynek mennyisége az összes készlethez viszonyítva jelentéktelen. Az Ádám-majori egység 9 hévforrása 68,145 millió m 3 mészkövet hozott létre a pliocénben és a quarterben - együttesen, amely a hegységrész teljes kőkészletének 95,7 %-át teszi ki. A fenti számadatokból levonható az a paleo-karsztvízfóldtani következtetés, hogy a vizsgált helységrészen belül az Ádám-majon egységnél egyedileg olyan különleges és kedvező paleo-karsztvízfbldtani adottságok alakultak ki, amelyeknek eredményeként a Gerecsén belül is legjelentősebb hévforrásos terület volt a pliocénben és az alsópleisztocénben. Megvizsgáltuk még a különböző típusú hévforrásoknál képződött mészanyagnak mennyiségi megoszlását és egymáshoz viszonyított arányaikat. A tetarátás típusba sorolható mészkövek teszik ki a készlet 17,5 %-át. Eróziós hévforrás-tavakban halmozódott fel a mész 2,0 %-a, míg a depressziós genetikájú hévforrás-tavakban a karbonát anyag 80,5 %-a rakódott le A kapott eredményekből egyértelműen levonható az a következtetés, hogy a hegységrész mészanyagának keletkezésében annak a 4 depressziós genetikájú hévforrástónak volt alapvető szerepe, amelyek az Ádám-majori egység területén különböző időszakokban kialakultak. 3.2. A hévforrások mészképző tulajdonságainak vizsgálata 3.2.1. Kiválási dinamika változásai A nyugat-gerecsei mészkő előfordulások közt a megfigyelések szerint mind mennyiségileg mind minőségileg nagyfokú különbségek tapasztalhatóak Ezért a mészkőképződés dinamikájában két fázis különbözethető meg: Az első fázisban hévforrásoknál a kiválási hajlam nagyon dinamikus volt, ami azt bizonyítja, hogy jelentős mészképző kapacitással rendelkeztek. Ezeknél az üledékgyűjtő teljes területén a kiválás igen intenzív és gyors volt Bár meg kell jegyezni, hogy már az alsó- pleisztocén mészköveknél már esetenként tapasztalható mészhiány a hévforrástavak parti fáciesű mészköveinél, ahol a nagytömegű növényi inkrusztációs törmelékanyag összecementálódása helyenként csak részlegesen ment végbe A második fázisban a mészképződés dinamikájának erőteljes csökkenése tapasztalható, mert e hévforrásoknál felhalmozódott mészköveknél először szakaszos, majd állandó mészhiánv mutatható ki. Ezért az ilyen típusú mészkövek minősége erősen változékony. Az esetenként kemény, minőségileg megfelelő mészkövek mellett laza, gyengén cementált kiválások vannak túlsúlyban Az előzőek alapján vizsgálva a különböző korú mészkövek kifejlődését, a kicsapódási jelenségeket, megállapítható, hogy a pliocén, és az alsó-pleisztocén mészköveket felhalmozó hévforrások mészképző hajlama erőteljes volt. A középső- pleisztocéntől mészköveknél már megjelennek azok a mészhiányra utaló jelenségek, amelyek a kicsapódási hajlam erőteljes csökkenésére utalnak és ez a megfigyelések szerint a felső-pleisztocénban még tovább fokozódott. Jellemző a pliocén kon hévforrások igen erőteljes mészképző hajlamára, hogy az édesvízi mészkő készletnek 67 %-a abban a két pliocén hévforrástóban keletkezett (az 1 táblázatban 12, 16. jelűek), amelyek ebben az időben az Ádám-major környezetében jöttek létre Ezen belül a 16. sz. volt a térség legnagyobb depressziós genetikájú hévforrástava, amelyben halmozódott fel az egész hegység kőkészletének több mint egy harmada (37 %), így ez a hévforrástó volt a pliocénben a Gerecse legnagyobb és legjelentősebb hévforrása. Vizsgálva még a nyugat-gerecsei édesvízi mészkövek koronkénti megoszlását az alsó-pleisztocénben halmozódott fel a quarterben kivált karbonát anyagnak 28,3 %-a míg a középső-pleisztocéntől kezdve napjainkig a mészmennyiségnek csak 4,5 %-a keletkezett. így megállapítható, hogy a quarteren belül a legdinamikusabb mészképződési időszak az alsó-pleisztocénben volt, mert ekkor több mint hatszor annyi karbonát anyag csapódott ki, mint azt követő időszakokban napjainkig