Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Dobos Irma: Könyvismertetés (Pup Vilmos: Bükfürdő)
42 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. Könyvismertetés Pup Vilmos: Bükfürdő (Bük, 1999. Büki Gyógyfürdő Rt kiadványa, 88 oki.) Az ország egyik legfiatalabb, de annál színvonalasabb fürdőjének bemutatására vállalkozott a szerző, aki a fürdő 37 évével jóformán együtt élt és munkálkodott. Ezt az ismeretanyagot dolgozta fel, és öntötte jó felépítésű, s igen szép kivitelezésű kiadványban, az olvasók nagy örömére. A furdö vízbázisát az 1957-ben létesített Bü-l. sz. meddő szénhidrogén-kutatófúrásból az IH < b an kiképzett hévízkút teremtette meg. A nagyszerű eredményt (9000 lAnin, 58 °C hőmérsékletű hévizet) először B mé r fy Iásdá méltatta és Közép-Európa leghövebb vizű hévíz-kútjának minősítette. Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) által termelésre megnyitott kutat egy időre lezárták, de az események rövidesen felgyorsultak, hiszen már az 1950-cs éwk végén határozntt kívánság volt a kitűnő minőségű és nagy mennyiségű hévíz hasznosítása tűrdó létesítésére. A helyi és a megyei szervek tervét az Egészségügyi Minisztérium és sok más SZETV ts támogatta. így indult meg a fürdő kialakítása és ma már BäkfiMä néven a hazai élvonalbeli türdók számát gyarapítja. A fürdő hévíz-bázisát képező 1282 m méh hévízkút üzembe hefvezcsének felvázolásával indította a szraz», a fürdő műszaki és szolgáltató igazgatója a kiadványt A következő fejezet már a lürilö kialakulás-történetét tárgyalja az első funiózóktöl a medencék kiépítésén keresztül a hévízhasznosítás tovább fejlesztéséig. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a fürdő 1962. évi megnyitása után 1963-ban Bfik-FSrJáirlrp-hez vasúti megállót is létesítettek, de egy éves üzem után autóbusz vette át a vendégek szállítását. A hévíz, hűtéséhez és az ivóvízellátáshoz. 10 kis mélységű kutat is létesítettek, s ezek legfontosabb adatait is megísnKrhetjflk, így valószínűleg a kutak kezdő-rakatainak átmérőit is. Megismerteti a szerző az olvasót a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás kialakulásával, jelenlegi állapotával, s minden olyan egyéb tevékenységgel, amely egy furdö üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükséges A furdö történetében jelentós előrehaladás volt az. 1. sz. hévízkút vizének 1965-ben gyógyvízzé nyilvánítása, s ettől kezdve nagy lendülettel épültek a különböző célú és méretű medencék. A fedett fürdő kialakítása után már gyógyfürdő minősítésre is alkalmasnak találta az egészségügyi miniszter. Ezzel még nem fejeződött be a furdö fejlesztése, mert újabb hévíz-kutat mélyített 1972-ben a I Tzksttató és Fúró Váltak* Az 1100 m tnélv kútból 2300 lAmn, 57 °C hőmérsékletű hévizet nyertek. Szükség volt erre a kútra annál is inkább, mivel az 1. sz. hévízkút folyamatos termelését a jelentős kalcium-karbonát kiválás igen gyakran akadályozta. A belső használatra is alkalmasnak minősült vizet 1971-ben kezdték 0,5 és 1,0 l-es palackokban szénsavval dúsítva forgalmazni. A palackozást és forgalmazást a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás 1977ben beszüntette, s csak az 198ö-as évek ekjén indulhatott újból. Kevés intézmény, palackoz» vagy egészségügyi laboratórium végzett eltarthatósági vizsgálatot az országban palackozott ásvány- és gyógyvízen. A büki ásványvízről a KÖJÁL megállapította, hogy 3 hónapig a vegyi összetétel nem változik, bakteriológiai szempontból is kifogástalan marad. Először a Községi Tanács (1962-1963), majd a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (1964-975) üzemeltette a fürdőt 1976-ban megalakult a „Büki Gyógyfürdő Vállalat", amely 1993-ig működött és ekkor újjáalakult „Hűki Gyógyfürdő Rt" néven Vállalati formában tovább fejlődőit a lurdő, amikor is már 7 medencéje 2372 m 2 felülettel rendelkezett. Kiépült a csapadékcsatorna, a távbeszéló-bálázst és számos egyéb fejlesztést végzett még a vállalat. Ennek köszönhetően azután 1979-ben országos jelentőségű gyógyhelyi minősítést kapott Az 1980-as évek első felében már Béccsel és Pozsonnyal is közvetlen autóbusz-járatokat szervezlek, a medencék száma tovább gyarapodott, és vízforgató berendezést is építettek Részletes beszámolót közöl a szerző a fürdőben dolgozó orvosokról és mindazokról, akik a rendelő működésében is létrehozásában reszt vettek A Bük-Lsz. hévízkút javítása c. fejezet nemcsak a címben jelzett eseményről tájékozta!, hanem előadóülésekről, a furdö emblémájáról, befogadóképességéről stb. A fejlesztések körött a Bük-4. sz_ hévízkút szerepel, amelv már lényegesen kisebb mélységű, mint az előzőek és kevesebb vízmennyiséget (520 l/mm) is sznlgáltat. Ekkor megépült a Szahadidő Központ, új termálmedence-csoport létesült 536 m'-es vízfelületlel, újabb kabmesoportot alakítottak Iá. Újjáéledt a palackoz» üzem is 1984-ben a Iíűk-3 sz hévízkút vizét szén-dioxiddal dúsítva hozták forgalomba. A töltőgép-sor 1200 palack/h kapacitású volL A Büki Palackozó G/-ben több vállalat és intézzmny vett részt. A vízbázis bővítéseié közöl ugyan a szerző egy feltehetően vízföldtani szakvéleményből származó idézetet, amely lehetőséget ad további kúl létesítésére, de minden bizonnyal a vízforgatás további bővítésével ez elkerülhető. A jelenlegi 3000 m'W hévízmennyiség elegendőnek látszik takarékos felhasználás mellett, esetleges bővítéssel is. 1993 január 1-töl a furdö részvénytársasági formában működött tovább Bük Nagyközség és a Vas Megyei Önkormányzat 50-50 %-os résztulajdonával. Az erről összeállított fejezet dr. Xémeth István elnök-vezérigazgató munkája. A vezetőség kultúrált környezetben magas szintű szolgáltatást (szauna-komplexum, Rekreációs paik, óriás-csúszda, új bőközponti egység, Fizioterápiás Intézet stb.) tűzött ki célul. A fürdő jelentós szerepet tölt be az ország vízbázisainak megítélésében, hiszen Ixwberer Árpád 1997. évi bükfürdői előadásában kifejtette, hogy j\ bükiek élen járlak a vízbázis védelemben, interferencia vizsgálatokat végezlek a termelő hévízkutak között, továbbá itt szabályozta először a hévíztermelést" (Dobos, 1997). A kötet utolsó részében a Termál üdülőszövetkezet megalakulásának körülményeit, a hoteleket, kempingeket, utazási irodákat és egyéb létesítményeket mutat be a szerző Az irodalom helyett szemelvények alatl viszonylag kevés tétel szerepel. A Magyar Nemzet napilap 1982., 1983. és 198-4-bea értékes adatokat közöl a furdö kialakulásáról, a palackoz» újra indításáról A hivatkozás is eltér a műszaki és a természettudományi szakirodalomban szokásostól. Szívesebben láttuk volna a világirodalomban is elfogadott módszert (pl. rm/ m 1997), s ezl mmdwmyisznr alkalmazni kell, ahányszor a hivatkozás szükséges. Pup Vilmos nagyon jól összeválogatott kitűnő felvételeit tartalmazza a „Képek Bükfürdő történeléből" c. befejező rész, amelyhez háromnyelvű címjegyzék tartozik. Kár, hogy a képek készítésének idqe nincs feltüntetve Néhány személy megnevezése is jól kiegészítette volna a csoportképek értékét. A táblázatok, a diagramok nagyon szemléletesek és a nyomdatechnika is kifogástalan Nagy kár, hogy a cégek, intézmények megnevezésénél leginkább csak a rövidítéseket használja a szerző. Ma még tudjuk, ismerjük ezek jelentését, de később a teljes nevet már csak nagy kutatás árán lehet majd kideríteni. Az SÍ mértékrendszer használata ma már általános, még akkor is, ha 1980 előtti adatra hivatkozunk. A szerző foként az események kronológiájára fektette a hangsúlyt, s azon hdül a beosztásokban, a munkakörökben vagy valamely művelet elvégzésében a személyek megnevezésére, de sajnos sokszor hiányzik a nevek mellől az időpont feltüntetése. A szmegközti képeket általában megfelelő helyre szerkesztették, ennek ellenére szükséges lenne a képaláírás azok részére, akik kevéssé ismerik a fürdő történetét cs a műszaki megoldásokat. Jó lenne, ha mihamarabb német és angol nyelven is kiadná a Részvénytársaság a kötetet egy átdolgozott formában, hiszen a nyugaü vendégek igényeit kívánták kielégítem a Rekreációs parkkal ts. Ez már kevésbé térne ki a sok személy megnevezésére, ott inkább a víz hatására, a berendezések ismertetésére kellene koncentrálni, több orvos véleményével, a klinikai vizsgálatokkal, a megfigyelések részletezésével, orvosok nevének feltüntetésével kellene foglalkozni. I.ehetne összehasonlítást ts végezni más fürdők gyógyvizével, rámutatni az azonosságra vagy különbségekre Örültünk, hogy egy ilyen szép kiadványt tarthattunk kezünkben, hasonló jellegűt sok más fürdőnk is megérdemelne. Bár a kiadványnak nem volt feladata az ivókúra részletes elemzése, szívesen láttunk volna onnan is néhány jól sikerült fotót egy-két palackról, címkéről vagy a töltősorról. Dr. Dobos Irma
