Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Hankó Zoltán–Orlóci István–Bauer Mária: Újra Magyarország árvizeiről – és gondolatok: hogyan tovább…

6 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. 2. táblázat A 20. század árvizes eveiben az árhullámok száma A vízfolyás neve Az árhullámok átlagos száma az A vízfolyás neve L | IL | HL A vízfolyás neve foka/alá árvizes években A Duna 1,1-3,1 1,0- 1.5 1,0- u A Duna meUékfotrti 1,0-2,7 1,0- 1,9 1.0-1,4 A Tisza U - 2.3 1,2-1.4 1,0-1,5 A Tisza mdlékfoJvói 1,5 -4,2 1,1-2,3 1,0- 1,9 3. táblázat A 20. század magyarországi árvizeinek maximális tartóssága A vízfolyás neve L | 0. | DL A vízfolyás neve fokozatú árvíz (max) tartóssága (d/a) A Duna 80 60 40 A Duna mellékfolyói 70 40 30 A Tisza 120 100 100 A Tisza roeUékfotvó« 70 60 60 600015 J0 25 30 MÁRCIUS 5 10 15 20 25 30 5 10 15 20 25 3C ÁPRILIS MÁJUS A Duna és a Tisza vízrendszereiben mutatkozó különbségek éppen ellentétes tendenciát mutatnak, mint amilyen tendenciát felismerhetünk a hidrometeorológiai és vízgazdálkodási adottságokat illetően Emlékeztetőül, a Duna vízrendszerének fajlagos vízellátottsága mintegy háromszorosa a Tisza vízrendszere fajlagos vízellátottságának, ennek ellenére a Tisza-vízrendszer árvizei gyakrabban és nagyobb tartóssággal fordulnak elő, mint a Dunavízrendszer árvizei. E különbség magyarázata a lefbtyási viszonyokban keresendő és található meg (a Tisza-vízrendszer esése a Duna-vízrendszer esésének töredéke). A mértékadó árvízi viszonyokat jellemzi az 1. és a 2. ábra. — Bratislava Medve Nagymaros Budapest Baja JUNIUS JULIUS AUGUSZTUS 5000 Az árvizes években jelentkező árhullámok számát illetően (2. táblázat) a két nagy fotyórendszer között nem látszik szignifikáns különbség. A 3. táblázat az árvizek tartósságáról tájékoztat Ellentétben az árhullámok számával a kumulatív tartósság tekintetében már lényeges különbség mutatkozik a Duna és a Tisza között. A Tiszán az árvíz tartóssága 1,5-2,5szer akkora, mint a Dunán. Ezzd összhangban a Tisza mellékfolyóm is lényegesen nagyobb tartósságúak az árvizek, mint a Duna mellékfolyóin. 1. ábra. A Duna 1965. éri Az l. ábrán* az 1 %-os meghaladási valószínűségű, mértékadó árvízi lefolyáshoz közelálló, 1965. évi dunai (ár)vízhozam idősora látható. Hat nagyobb árhullám halmozódott egymásra, egy fokozatosan növekvő, összetett árhullámot előidézve, helyi csúcsokkal, kisebb árhullámokkal csipkézve, és több mint öt hónap - közepvíz feletti - kumulatív tartóssággal. A 2. ábra* az árvédekezést szintek idősorát ábrázolja a Tisza 1970. évi árvize kapcsán. Ez az árvíz is közel áll az 1 %-os meghaladási valószínűségű, mértékadó árvízi vízálláshoz. A vízszintes tengely a védekezés időkoordivizének vízhozam-idősora nátája (1970. március 5-től július 10-ig). A függőleges tengely jelzi az árvédelmi töltés hosszát, amelyen az adott fokozatú árvédekezés folyt. Mint látható, az összetett árhullám négy nagyobb árhullámból tevődött össze, amelyeket kisebb árhullámok csipkéztek A fentiek szerinti összefoglaló tájékoztatás mellett, érdeklődésre tarthat számot a Duna kapcsán bemutatandó néhány hidrológiai jellemző hosszú időtartamú változása ' lásd a 7. lábjegyzetet ' lásd a 7. lábjegyzetet " Orlóci István (szerkesztő): Az éghajlatváltozás hatása a hidrológiai és vízminőségi paraméterekre ITTUK! tanulmányok: S9J)udapesl, 1994.