Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Salamin Pál emléktáblájának avatása

64 HlDROIXXilAI KÖZLÖN Y 2001. 81. ÉVF. 1. SZ. 1994. Völgyesi István: Mederkapcsolati hatásfok: a parti szűré­sű víztermelés fontos paramétere Hidrológiai Köz­löny. 1993 5 Tarján Tibor — Vasvári !ászióné: Hidrogén-karbonát ciklusban nitrátszeiektív anioncseréiő gyantával folyta­tott kísérletek eredményei. Hidrológiai Közlöny, 1992. 2-3. sz. 1995. Gáspár Csaba — Józsa János — Simbierowicz Pawel: Új szemlélet a numerikus hidraulikában. Hidrológiai Köz­löny, 1994 4. sz. Koitay József - Fejér IMSZIÓ: Gróf Széchenyi Istvánra emlékezve. A vízgazdálkodási társulatok múltja és je­lene (II. rész). Vízügyi Közlemények, 1993. évi 4 füzet 1996. Fejér lászló - Baross Károly: A magyar Felső-Duna történeti szellemben Hidrológiai Közlöny, 1994. 5. sz. Szél Sándor — Gáspár Csaba: Kvázi analitikus számítási eljárás az egydimenziós vízmozgás és szennyezőanyag teijedés modellezésében (I r ). Hidrológiai Közlöny, 1992 5-6. sz 1997. Szlávik lMjos - Galbáts Zoltán - Kiss Attila: Az 1995 decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése. Vízügyi Közlemé­nyek, 1996 évi 1. f. Varsányi Zoltánné: A Dél-alföld felszín alatti vizei Ere­det, kémiai evolúció és vízmozgás a jelenlegi kémiai összetétel tükrében Hidrológiai Közlöny, 1994. 4. sz 199*. Goda László: A Duna gázlói Pozsony-Mohács között Vízügyi Közlemények, 1995. évi 1. füzet. Antal Emánuel: A Tisza szabályozásának éghajlat mó­dosító szerepe Vízügyi Közlemények, 1997 évi 1 fü­zet. 1999. Szlávik IM/OS - Bálint Gábor: Az 1997 évi tavaszi-nyári ár- és belvizek és a védekezési munkák. Vízügyi Közle­mények, 1997. évi 4. füzet. Szabó Mátyás: A Velencei-tó vízháztartása. Vízügyi Köz­lemények, 1997 évi 2. füzet. 2000. Mádlné Szőnyi Judit: Víztartó rendszerek sérülékenysé­gének vizsgálata a dunántúli középhegység fökarszt­víz-tároló rendszer (DNy-i rész) példáján. Földtani Közlöny, 127. évf. 1997 évi 1-2 füzet Dombay Gábor: Baktérium újraszaporodási jelenség az i­vóvíz elosztó hálózatban. Hidrológiai Közlöny, 1999. évi 3. füzet. Dr. Lászlóffy Woldemár és dr. Salamin Pál emléktáblájának avatása 2000. december 8. A Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 13-15. sz. házon a magyar állam megalapításának millenniumi éve tiszte­letére rendezett ünnepségek keretében felavatott már­ványtábla hirdeü a műszaki hidrológia és vízépítés XX. században élt két nemzetközi hírű magyar mérnök tudó­sának, a Budapesti Műszaki Egyelem professzorainak dr. ljíszlóffy Woldemárnak és dr. Salamin Pálnak emlékét Dr. Vágás István, a Hidrológiai Közlöny főszerkesz­tője az alábbi szavakkal avatta fel az emléktáblát: Mi, akik most összegyűltünk kettőjük tiszteletére, leg­többen személyesen ismertük őket: tanítványaik, munka­társaik, barátaik voltunk Dr. lászlóffy Woldemárt hivatása elsősorban a Víz­rajzi Intézethez, illetve annak későbbi, tovább fejlődő in­tézményeihez vezérelte. O volt, aki megújította a vízügyi könyvtárt, a vízrajzi évkönyveket. A Vízügyi Közlemé­nyek szerkesztésének 10 éves időszaka alatt évtizedekre megalapozta a folyóirat szellemét, színvonalát, nemzetkö­zi kapcsolatait és elhivatott szakírói gárdát nevelt fel. E­lemző tanulmányai, szakma-történeti kutatásai, a nemzet­közi szak-közvéleményt is tájékoztató közleményei hoz­zájárultak hazánk munkásságának széleskörű megismerte­téséhez. Elete fő műve, Tiszáról írt könyve nemcsak víz­ügyi elmélet, hanem a vízügyi gyakorlat számára is a leg­felqthetetlenebb. Dr. Salamin Pál a Műszaki Egyetem oktatói karának volt ismert alakja. Lelkesítóen sokszínű életműve magá­ban foglalta az oktatást, a szakfolyóirat-szerkesztést és a tudományos kutatásait bemutató cikkek közreadását. O teremtette meg 50 évvel ezelőtt a Hidrológiai Közlöny mai arculatát, 0 volt a Kvassay-zsilip melletti hidraulikai laboratórium egyik koncepció-tervezője. Kidolgozta a ha­zai belvízrendezés irányelveit, majd ezeket, és a vízgyűjtő területek hidrológiai elméletét saját természetjáró útjainak meteorológiai megfigyelési adataival egészítette ki. Folya­mi duzzasztás-számításra ajánlott új módszerét az eseti mérésekkel meghatározható, mindig megbízható jelleg a­datokra alapozta Dr. iMszióffy Woldemár és dr. Salamin Pál a Ma­gyar Hidrológiai Társaság tiszteleti tagjai voltak. Életük során egyaránt részesültek a hazai és nemzetközi társada­lom elismeréseiben, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a XX. század hazai történelméből fakadó sok méltányta­lanságban is. Az utókor előtt azonban már egyedül csak életük példája világít, a 200 éve született Vörösmarty Mi­hály költő szavait vésve tudatunkba: "legyen minden magyar utód Különb ember, mint apja volt. Ily áldozat Mindig szabad. Mert még neked virulnod kell, ó hon. Vagy szégyen rögzik minden fiadon " Az emléktáblát a Magyar Hidrológiai Társaság nevé­ben dr. Starosolszky Ödön elnök, a Vízügyi Múzeum, le­véltár és Könyvgyűjtemény nevében Fejér IMSZIÓ igazga­tó koszorúzta meg. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom