Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Dobó Krisztina: A szentesi artézi kutak víztermelésének változása és a kutak vízszín alakulásának kapcsolata
59 A szentesi artézi kutak víztermelésének változása és a kutak vízszín alakulásának kapcsolata. Dobó Krisztina József Attila Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke 6722. Szeged, Egyetem n. 2-6. Kivonat: Kulnmnk: 1. Bevezetés Az. utóbbi három évtizedben a szentesi városi vízellátásban több szakasz különíthető el. Az első az 1970-tól 1992-ig tartó idószak, amikor a vízigény erősen megnőtt, így a rétegvíz kitermelését fokozni kellett. Ennek a következménye volt, hogy a kutakban a nyugalmi vízszintek évente 0,1-0,8 m-t, összesen pedig 2-3 m-t süllyedtek. A második szakaszban - 1992-tól napjainkig - a vízdíjak emelkedése miatt a lakosság vízfogyasztása erősen csökkent, amely kisebb vízkitermelést eredményezett, s a rétegvizek nyugalmi szintje újra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a kivett vízmennyiség és utánpótlódása lassan közel egy ensúlyba kerül víztermelés, nyugalmi vizszintsallyedés és emelkedés. Az utóbbi évtizedekben az alföldi artézi kutak víztermelése alapvetően megváltozott. Az 1970-80-as években a korábbinál erösebb ipari fejlődés jelentős víztöbbletet igényelt, de az alacsony vízdíj a lakosságot sem a takarékos vízfogyasztásra ösztönözte, így a települési vízfogyasztás is erősen megnőtt. Az Alföldön ezeket az igényeket jórészt rétegvizekből biztosították Ezért fontos tanulmányozni, hogy a víztermelés változásainak hatása hogyan befolyásolja a kutakban mért vízszinteket, mert ezek a jövő vízkitermelését is érintik. Jelen esetben a vizsgálatom tárgya Szentes város víztermelési és rétegvízszint változásainak tanulmányozása. Célom volt a rendelkezésre álló adatok alapján a város 1980 és 1998 közötti víztermelésének alakulását elemezni, és az egyes mélységközök rét egvízszin tjei közötti kapcsolatokat keresni A rétegvízszintek mindenkori alakulása a gazdaságosan kitermelhető mennyiségeket határozza meg, és egyben figyelmeztet a rétegvizek dinamikájára is. A vizsgálati eredmények alapján esetleg előrejelzések tehetők a jövőbeni vízellátás megoldására. 2. A város vízellátásának fejlődése Szentes város az Alföld mélységi vizekben leggazdagabb Csongrád-Szentes-Szeged vonalába esik. A mélyebben elhelyezkedő pannóniai rétegekből hévizet nyernek ki, amely a város környéki hévizes zöldségtermesztést valamint a városi kórház fűtését teszi lehetővé. A kisebb mélységű 650 m-es vastagságú negyedidószaki rétegek pedig a város vízellátását biztosítják. A negyedidószaki képződmények rétegvizeinek minősége kiváló UrbancsekJ. elektromos lyukszekrények alapján megállapította, hogy Szentes térségében a 230-470 m közötti középső pleisztocénben képződmények a legjobb vízadók Ezek a lerakódások dunai folyóvízi származásúak. E mélység felett a tiszai származású folyóvízi és a Duna-Tisza köze területéről származó futóhomok váltakozva települ (Molnár B., 1977). A rétegvízből használata előtt a lakosság, mint sok más helyen, itt is a Tiszából szerezte be ivóvíz szükségletét Az első artézi kutat 1885 január 15-én a szentesi Kossuth téren Zsigmondy Béla helyezte üzembe. Ennek a kútnak a talpmélysége 313,86 m volt. Ezt követően a város, a kúttársaságok és a módosabb magánszemélyek, valamint kisebb ipari üzemek is kutakat fúrattak. A kutak vascsöveken, gravitációs közkifolyókon és utcai bekötések útján látták el vízzel a lakosságot. A kutak legtöbbje a 220-300 m közötti vízadókra települtek. Ez az állapot az 1960-as évekig tartott. Ezt követően a növekvő vízigényt már csak újabb kutakkal ellátott vízművekkel elégíthették ki. 1961-ben a városban 40 gravitációs kút üzemelt, 3383 házi bekötéssel és 99 közkifolyóval. Ily módon a lakosság 75 %-át látták el jó minőségű vízzel. SZENTES K-630 ...(488) K-637 (338) 1. ábra. A szentesi kulák elhelyezkedése Először a Kossuth Lajos utcában, az 50 m '-es tárolóval 344,86 m mélységű kútra tervezett, majd a vízigény további növekedése után a Zrínyi utcai újabb 50 m 3-es
