Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

1. szám - Havassy András: A Tokaji-hegységi források vizsgálata

BONCZ B.: A Kis-Balalon védőrendszer növényzete 57 gyomnövényzet (4,7 %), a iáperdők és füzligetek (3 %, illetve 2,5 %), valamint a telepített erdő, erdősáv, irtás (11%) jelentősebb részesedésű még az össz-teriiletböl (/. táblázat) 1. táblázat A KBVR vegetáció-térképezési adatai, 1997. MtgKltltt lUtvé-i ló Frarki ló MtgKltltt lUtvé-i ló Ingó» berei Kűisó tol | Összesen I MtgKltltt ha % ha % ha % ha % VÍZI NÖVÉNYZET ÖSSZESÉN -420 18 235 15 43 1,5 2W 5,2 HydrocHantnxi -lebegő hínár 2 0,1 49 3,1 41 1,0 90 1.6 Potamioa - gyökerező hínár 418 18 186 12 22 0,5 207 3,6 MOCSÁRI SÖítrai ÖSSZESES 272 11 1123 7» 2377 58 3544 41 PhragmiDon - nádasok összesen 206 8,7 1007 63 1194 29 2201 39 Scirpo-PhragBmtetwm nádasok 99 4.2 980 61 962 24 1943 34 Typhetum-gyékénvesek 10' 4.5 2~ 1.7 231 5" 258 4.5 dyccno-Spariuiiioo-fniaJtm- növ 0,3 0,0 1 0,1 14 0,3 15 0,3 Masnocanoon - nagassáaoaok 66 2,8 104 6,5 1130 28 1234 22 Mozaik társulások 11 0,7 39 1.0 50 09 ECYÉB MOCSÁRRÉTI-, ÁRTÉRI-, LÁTI NÖVÉNYZET 34 1.4 138 8> 754 18 »2 14 Agrosboa - mocsárrétek 7 0,3 6 0,4 256 6,2 262 4,6 Arrhcrulhenoa - Ade kaszálók 0,5 Bidendoo-niocsáh gvcwiiidvéovz 1 41 1,0 41 0.7 ArcOoo - üde gyoau>ó\cny?Et 3 0,1 3 0,1 Calystegjoo-ártén gyomnövenyz. 10 0,4 14 0,9 255 6.2 269 4,7 Ayqpyro-ff—• •• cnifvljaun^im Alnion - láperdők 3 0,1 60 3,8 113 2,8 173 3,0 Saltcaoo albae - füzüget 11 05 58 3,6 86 2,1 145 2,5 EGYÉB Festitek» rupvcoLae-pusztagycpd 6 0,4

1 25 0,6 31 0.5 Telepített erdő, erdősáv (irtás) 500 21 56 T? 548 13 604 11 Szántó, parlag, építési-, kultúrter 24 1,0 34 2,2 299 7,3 333 5,9 Nyilt víz. hínárok legt szilánkén 1126 47 5 0,3 28 0j\ 34 0,6 MINDÖSSZESEN nrr-rr n^íT^p^mpnirr' tén jelentős a nyílt vízfelület aránya, addig a II. ütemen a korábban már említett, Zala medre melletti víztájaknál a nádasok, a magasabb részeken magas-sásosok uralkodóak Ezen túl az egyes víztájakra is elkészültek a részletes vegetáció-térképek, melyek a korábbi évek adataival őszszevetve lehetőséget nyújtanak a vegetáció-dinamikai folyamatok figyelemmel kíséréséhez is. £ 300 A víztájankénti bontás szerint vizsgálva a makrovegetáció összetételét, megfigyelhető, hogy a területen nagyobb léptékben is erőteljes mozaikosság a jellemző (J. ábra). Az egyes viztájak uralkodó növénytársulásaik szempontjából lényegesen különbözhetnek egymástól a változatos vízkémiai-, talajtani-, áramlási viszonyoknak és a vízbori tottság mértékének függvényében Ahogy az ábrán is látható, a vízi növényzet döntő többsége az 1. és 2. víztáj területén található A Zala befolyásánál található 1. víztájon a legmagasabb a vízi növényzet aránya, ezen belül is a Potamion csoportba tartozók uralkodnak. A 2. víztájon már a nádasok jelentós előretörése figyelhető meg az előző csoport rovására Szintén jelentős a nádasok részesedése az Ingói-Berek többi víztáján (bár a 4. víztáj déli részén a magas-sásosok jelentős részesedésűek). Ezeken túl még a Zala medrének közelében található 13., 14 és 15. víztájakon tapasztalható a Phragmition csoport magas, 50 % körüli részesedése A magasabban fekvő térszíneken az alacsonyabb vízboritottságnak megfelelő társulás-csoportok dominálnak. Jelentós a magassásosok aránya, míg a legszárazabb, kiemelkedő területeken a Festucioti rupicolae csoportba tartozó társulások jellemzők (pl. 6 víztáj) Víztájanként jelentősen eltér az erdők (melyek nagy része telepített), ill. a töltések, utak s egyéb ember által létesített és fenntartott területek aránya. Ezen adatok felhasználásával elkészült a terület vegetáció-térképe is. Ezen megfigyelhető a két ütem növényzetének jelentős különbözősége is. Míg az I. ütem terüle• Otfwn • ?>• I roMi aíc • Forvat. bfiil b«tt • Saloon aK)M • AlfUOfl • CalytUgion • Arcnon • 8d*ftbon • Faaluaon nJOKtfaa • AgrotDon • Magnocadaon • Giy»no-Sp«ry«nion • PmgmfDon • Polin *yi • H>*lnsch«rtior || BOthar? • Difcéa roadt «te. • For«t bid bait • SaüaonaJbM • Almon • Calyitogw OA/ction • Bktantion • Faatuoon njpcOM • Aflroatjon • Maynocanooo • Glycarlo-Spirganion OPfwagmrtion • PotKnion Hydrocíiwlflofi 3. ábra A Fenéki-tó mikrovegetációjának összetétele víztájanként A vegetáció-szerkezet változásai alapján a területre jellemző makrofita szukcesszió jól leírható, a változások fő iránya prognosztizálható, annak ellenére, hogy a dominancia-viszonyokban évről évre változások következhetnek be A vegetáció-térképezés eredményei szükségesek ahhoz is, hogy becsüljük a KBVR területén évente képződő növényi szerves anyag tömegét és annak eltávolítható hányadát, az eltávolítható tápanyagok mennyiségét, illetve növényzet eltávolítás hiányában a területen visszamaradó szerves anyag és tápanyag mennyiséget, azok "belső" terhelésben játszott szerepét (Pomogyi, 1998) 1995-ben kezdődött és a mai napig is tart a KBVR-en zajló különböző irányú (florisztikai felmérések, vegetációtérképezés, biomassza mérések, anyagforgalmi vizsgálatok, talaj-, üledék-, vízkémiai adatok) kutatások eredményeinek integrált térinformatikai rendszerbe szervezése, amely lehetőséget biztosítana a modem számítástechnika által nyújtott széles eszköztár kihasználására a különböző kutatási területeken dolgozó szakemberek számára. Összefoglalás A szerző a Balaton vízminőségének megóvása, változásának megfigyelése, majd befolyásolhatóságának meghatározása érdekében végzett kutatásokba kapcsolódhatott be A KBVR területén végzett vegetáció-térképezés