Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

512. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 200 1. 81. ÉVF. 5-6. SZ. A Zooplankton összetétel alakulása a Tiszát ért környezeti hatások tükrében Zsuga Katalin 1 - Pekli József 2 'Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, Szolnok, JSzent István Egyetem, Gödöllő Kivonat: A Tiszát 2000-ben több olyan környezeti hatás (cianid- és nehézfém szennyezés, hosszan tartó magas vízállás) érte, amely je­lentősen befolyásolta a folyó élővilágát. A kár- és állapotfclmérő program keretében Zooplankton vizsgálatok történtek Az eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy az ökológiai viszonyok nagy mértékű megváltozása után a Tisza planktonjában viszonylag hamar meg­indul az. újranépesedés, amelyben nagy szerepe van a szennyezéssel nem érintett mellékvizeknek, hullámtérnek és a Kiskörei-táro­zónak is. Az állomány összetételét nagymértékben meghatározzák továbbá az éghajlati sajátosságok, a Tisza vízjárási viszonyai, valamint hidrológiai adottságai is. A környezeti tényezők együttes hatására a folyóra korábban jellemző élővilág összetétele meg­változott, ezeknek a változásoknak a tartósságát és jellegét csak több vegetáció periódus végigkísérésével lehet megállapítani. Kulcsszavak: Cianid- és nehézfém szennyezés, árvíz, Zooplankton összetétel Bevezetés A Tiszát 2000-ben több olyan környezeti hatás érte, amely jelentősen befolyásolta a folyó élővilágát. A Szamos és a Tisza folyók magyarorszá­gi szakaszán 2000. február 1-12. közt romániai eredetű cianid szennye­zés vonult le. A szennyezés következtében a Tiszát igen nagy mértékű környezeti kár érte, amely jelentős ökológiai változásokat is okozott. Márciusban szintén romániai eredetű, több hullámban érkező nehézfém szennyezés követte ezt. Mindezek miatt szükségessé vált egy kárfelmérő és rehabilitációs program megindítása. Áprilisban hosszan tartó magas vízállás jellemezte a Tisza vízgyűjtő területét, amely után új környezeti állapot alakult ki. Akár- és állapotfelmérő program keretében különböző összehangolt kémiai és biológiai vizsgálatok indultak el. E program ré­szeként végeztük a Zooplankton állomány mennyiségi-minőségi változá­sainak felmérését. A cikk az eddigi vizsgálatok eredményeit mutatja be Anyag- és módszer A planktonikus állati szervezetek közül a Rotatoria, Cladoccra és Co­pepoda csoport vizsgálatát végeztük. A gyűjtés 50 nm átmérőjű selyem­szita szövetböl készült planktonhálóval történt. A helyszínen 20-50 liter vizet szűrtünk át, formalinnal 4-5 %-os végkoncentráció beállításával tartósítottunk. A fixált minták mellett párhuzamosan élö minták vizsgá­latára is sor került. A mintavételi helyek az országos felszíni törzshálózati monitoring szelvényekben (MSZ 12749:1993), valamint néhány egyéb, vízminőség védelmi szempontból fontos helyeken voltak. A mintavétel szabványos módszerrel, sodorvonalból, hídról történt, a szennyezés levonulási idő­szakában nagyobb gyakorisággal, majd azt követően heti, később kétheti gyakorisággal gyakorisággal. A vizsgált szelvények a következők voltak: Közép-Tisza vidék: Alsó-Tisza vidék: Tiszafüred - 433,5 fkm Kisköre al víz - duzzmű alatt - 401,6 fkm Szolnok - Zagyva tork. felett - 334,2 fkm Tiszaug - közúti híd - 266,4 fkm Csongrád (kezdeti időszak) Mindszent Tápé - pontonhíd - 177,5 fkm T.sziget - o.határ - 162,5 fkm alakulását sokkal inkább egy újabb árhullám határozta meg. A planktonban több olyan faj is előfordult, amely az üledékfelszín­ről került a viztestbe (Dicranophorus caudatus, Encentrum eu­rycephalum, Lophocharís salpina, Paradicranophorus hudso­ni, Paracyclops fimbriatus). E fajok jelenléte egyrészt bizonyít­ja, hogy élő szervezetek maradtak az üledékben, másrészt hogy a folyó élővilágának regenerálódása a szennyezések után nemcsak a víztestben, hanem az üledékben ill. üledékfelszínen is viszony­lag rövid időn belül megkezdődött. [•TlszafOr»d • KlskOr» slviz PSiöFnok PTlszaüg^ /. ábra. Zooplankton egyedszám a szennyezések időszakában Eredmények A cianid szennyezés időszakában a Tisza középső szakaszán a plankton nagy része, mintegy 70-80 %-a elpusztult, mely Ro­tatoria és Cladocera fajokat egyaránt érintett. A szennyvízcsóva levonulását követően már csekély egyedszámban néhány faj megtalálható, elsősorban a nagy alkalmázkodóképességű szerve­zetek jellemzőek. Az egyedsűrűség és a fajszám további növeke­dése egy február közepén bekövetkező árhullám miatt csak kis mértékű. Az összetétel a téli évszaknak megfelelő, az áradó, hor­dalékos vízben a plankton szegényes. A cianid szennyezés és az árvízhullám levonulása után (feb­ruár 21-29.) a Közép-Tiszán a folyó zooplanktonjára a folyama­tosan növekvő állománysűrűség jellemző (/. ábra), tél végi, ko­ra tavaszi időszaknak megfelelő domináns fajokkal. (Synchata oblonga, Notholca squamula, Notholca acuminata. Polyarthra dolichoptera, Keratella cochlearis. Cyclops vicinus vicinus) Ekkor már petés egyedek is megtalálhatók mind a Rotatoria, mind a Copepoda csoport képviselői között. Ezek a tények azt mutatják, hogy a folyó planktonikus élővilágának revitalizációja, regenerációja a megváltozott környezeti viszonyok mellett is vi­szonylag gyorsan, néhány nap elteltével megindult. A márciusban bekövetkezett nehézfém szennyezés a Közép­Tisza mikrofaunáját jelentősen nem befolyásolta, az egyedszám • Kiskör* alsó E Tiszaug ] 2. ábra. Zooplankton egyedszám a Közép-Tisza vidéken • Tip« • Tiszasziget 3. ábra. Zooplankton egyedszám az Alsó-Tisza vidéken Március közepétől a mennyiségi változásokra a folyamatosan emel­kedő egyedszám jellemző. Az állomány összetételének alakulásában a Közép-Tisza vidéken a Kiskörei-tározónak meghatározó szerepe van. A duzzasztott térségben az egyedszám többszörös a tározó alatti folyósza­kaszhoz viszonyítva (2. ábra), amely elsősorban a vízsebességben, víz­mozgásban bekövetkező változások hatásának következménye. Az alsó­Tiszán a folyó zooplanktonját befolyásoló tényezők közül a mellékfolyók

Next

/
Oldalképek
Tartalom