Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

481 A cianid és nehézfém szennyezés hatása a Tisza vizének és a Kiskörei-tározó medencéi vizének, üledékének baktérium-közösségeire 'T. Nagy Mariann, 'Csépes Eduárd, 'Végvári Péter, 2K.Szilágyi Enikő 1 Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, 5002. Szolnok, Pf. 63. 2 Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség, 5002. Szolnok, Pf. 25. Kivonat: A 2000. január-márciusában, a Tiszát ért cianid és nehézfém szennyezés következményeit vizsgáltuk bakteriológiai szempontból. Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a Tisza baktériumközössége -bár jelentősen sérillt a cianid szennyezö-csóvában- viszonylag rövid idő alatt képes volt regenerálódni és benépesíteni a Tiszát. A mikroszkópi kép a legnagyobb szennyezőanyag koncentrációk esetén sem mutatott "halott vizet" a Közép-Tiszán. A nehézfémek az élő szervezetekben elsősorban a bioakkumulációs folyamatok eredményeként fejthetnek ki toxikus hatást. Éppen ezért az, hogy a nehézfém szennyezés milyen károkat okozott a táplálékhálózatban, az. életközösségek szerveződésében, csak további hosszú távú vizsgálatokkal mérhető fel, hiszen a folyó üledékében és az ártéren lerakódott, krülepedett nehézfémek, még hosszú ideig kedvezőtlen hatással lesznek az élővilágra. Az azonnali vizsgálatok eredményei szerint (közvetlenül a nehézfém szennyezés után) a Tisza vizének valamennyi - általunk vizsgált - bakteriológiai paraméter felére, harmadára, tizedére csökkent a Közép-Tiszán A cianid és nehézfém szennyezés azonban a Kiskörei-tározó medencéibe nem került be, a megfelelő vízkormányzásnak köszönhetően Kulcsszavak: pusztulás, Hnterobacteriaceae, bakterioplankton. Bevezetés 2000. január 30-án a nagybányai Aurul Rt. ausztrál-román bányaipari vállalat derítőjének gátja átszakadt, és több mint 100 ezer m

3 cianid tartalmú fém-komplexszel szennyezett víz került a Szamosba és onnan a Tiszába. A cianid szennyezés január 31 -tői február 12-ig tartózkodott a Tisza magyarországi szakaszán. A cianid szennyezés levonulása után nem sokkal, becslések szerint 20 ezer tonna nehézfémekkel (Pb, Zn. Cu) szennyezett iszap került a Visó folyóba, majd a Tiszába. Ez az újabb szennyezés a Tisza cianid szennyezés által érintetlen (Szamos feletti) szakaszát sújtotta. A Tisza árterére kijutott nehézfém-ionokat tartalmazó szennyvíz és iszap azokat a holtmedreket, morotvákat, kubikgödröket veszélyeztette, melyek refugiumként szolgáltak az élő szervezetek számára. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, hogyan hatott a cianid és nehézfém szennyezés a Tisza vizének mikrotlóra elemeire, valamint megpróbáltunk bakteriológiai szempontból vizsgálódni (vízben és üledékben), hogy bekerült-e a szennyezés a Kiskörei-tározó medencérbe. Anyag és módszer Jelen esetben azon bakteriológiai vizsgálatok adatait ismertetjük, amelyek mintavétele - a cianid-ion szennyezés időszakában, Kisköre alviznél (Tisza 401,6 fkm) 2000. február 7-10. között vízből, - a nehézfém szennyezés előtt (2000. március 13.) és után (2000. március 29.) a Tisza 432-335,5 fkm-e között vízből, - a nehézfém szennyezés után 2000. február 19-én és 2000. március 27-én a Kiskörei-tározó abádszalóki- (TA), poroszlói(TP) és tiszafüredi medencéi (TF) vizéből és üledékéből történt. A mintavételi helyek kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy a szennyezések alatt és után mért adatok összevethetőek legyenek a víz és üledék baktérium-közösségeinek korábbr mennyiségt és minőségi viszonyaival. Eredmények A cianid szennyező csóva levonulása idején, a Tisza 401,6 fkm-énél vízből végzett bakteriológiai vizsgálatok eredményei A szaprofita telepszám a gyorsan bontható szervesanyagok jelenlététől függő, és azt bontó baktériumflóra nagyságát jelzi. Ezen baktériumokat 22°C-on tenyésztve a víz saját (autochton) szaprofita baktériumállománya mutatható ki. A vízben lévő életképes mikroorganizmusok a laboratóriumi táptalajokban 22°Con általában jobban szaporodnak, szimuk tükrözi a vizsgálat idején uralkodó környezeti feltételeket. A 37°C-on szaporodó mikroorganizmusok, melyek külső szennyezéssel jutnak vizeinkbe, ott kevésbé életképesek és higiénés problémákat jelezhetnek. A szaprofita baktériumközösség igen heterogén mikroba-közösség, tagjainak szenzibilitása a szennyező anyagokra más és más. A cianid szennyező csóvában azok a fajok szaporodtak, melyek a szennyező ionra rezisztensek. Méréscink azt mutatták, hogy a cianid szennyezés levonulásával egyidejűleg nagy mennyiségű szervesanyag is jelen volt a víztérben, ezt bizonyítja a szervesanyagot bontó baktériumok nagy száma. Az Enterobacteriaceae család tagjai fakultatív fekálindikátor szervezetek. Jelenlétük kívülről a vizekbe jutó szervesanyag terhelést bizonyít. A coliformok legnagyobb számát az 1,76-0,06 mg/l cianid-ion koncentráció tartományban tenyésztettük ki, ami nagy mennyiségű, kívülről a vízbe jutó szervesanyag terhelést bizonyít. A baktériumok igen nagy számú jelenléte azt mutatja, hogy, képesek fennmaradni igen széles cianid-ion koncentráció tartományban is. Az obligát fekál indikátorok száma érfekesen alakult. Míg az érzékenyebb Fekál coliformok száma 0,5 mg/l CN" koncentráció fölött némileg lecsökken, addig a szintén fekális szennyezést jelző, ám ellenállóbb Fekál streptococcus-szám maximális értéket mutat (29-30 telep/ml) jelezve, hogy jelentős mennyiségű fekális szennyezés van jelen a víztérben Mindebből arra következtethetünk, hogy a cianid-ion szennyezéssel valószínűleg nagy menynyiségű fekális szennyezés is levonult a Tiszán. A Clostridium típusú baktériumok - a Kisköre alviznél végzett vizsgálatok alapján (401,6 fkm) - igen érzékenyen reagáltak a cianid-ion szennyezésre (1. ábra). 1. ábra A cianid-ion koncentráció növekedésekor (0,5-2,9 mg/l tartományban) a baktériumok száma szignifikánsan csökken. Bár c baktériumok sporulálnak, ha kedvezőtlen körülmények közé kerülnek, ám úgy tűnik, anyagcseréjüket jelentősen gátolja a cianid-ion jelenléte. A koncentráció csökkenésével a CIostridiumszám ismét nő és 0,09 mg/l CN' koncentrációnál maximum értéket vesz fel, jelezve - az egyébként nagy valószínűséggel folyamatosan jelenlévő - régebbi keltű fekális szennyezést. Bakteriológiai jellemzők a nehézfém szennyezés levonulása előtt és után a Tisza 432-335,5folyamkilométere között A 22°C-os szaprofita telepszám a nehézfém szennyezés levonulása után közvetlenül ötödérc-tizedére csökkent a Közép-Tisza felső szakaszán (2. ábra) míg az alsóbb szakaszon ennek mérteke kisebb, a szaprofita baktériumszám felére, harmadára csökkent. A 37°C-on növekvő heterotrof baktériumok kisebb A cianid-ion koncentráció hatása a Clostridium - típusú baktériumokra a Tiszán a 401.6 fkm néi 2000-02JS7 - Ű2.1frig 0,01 0,01 0.01 0.5 2.9 1.76 0.09 0.08 0.03 0.013 aktuális cianid-ion toncentráció (mg/l)