Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
456. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6. SZ. viszont kedvezőtlenül magas: még 10 mg/l-nél magasabb értékek is előfordultak! Az egymást követő esztendőkben azonban nagyságrendekkel változott a foszfát mennyisége ugyanabban a tóban (pl. Büdös-szék, Kelemen-szék, egyes Böddi-tavak). A korábbi vizsgálatok során (1976) mértek nagyon magas NH 4 + és N0 3" koncentrációkat is (Zab-szék: NH 4 + = 14 mg/l, N0 3" = 52 mg/l; Kelemen-szék: NH 4 + = 18 mg/l, N0 3" = 40 mg/l). 1975 1976 1977 (0) (5) (6)" 199« 1999 (1) 0) () = éves mintavételek száma, number of samples ' = egy kivételével első félévi mérések, measurements in the first half-year 4. ábra. A Kelemen-szék összes oldott anyagtartalma Fig. 4. Salt content of Pond Kelemen-szék • 1998 HI 999 Nf-3 Ny-2 NY = nyugati (western), K = keleti vízfelületek (eastern water bodies) 5. ábra. A Böddi-szék tavainak összes oldott anyagtartalma Fig. 5. Salt content of the water bodies of Pond Böddi-szék A Büdös-szék és egyes Böddi-tavak oldott és/vagy kolloidális szerves anyagtartalma különösen magas (KOIk szűrt: 690950 mg/l), de ezt minden bizonnyal természetes eredetű humin anyagok okozzák. A gazdag hínárállományú Kis-rét vizében (a nagy nádas közepén jelenleg mindössze 1-2 hektárnyi a szabad vízfelület) és a gazdag pikoplanktonnal rendelkező Fehér-székben és Böddi-tavakban (NY-2, K-2) az intenzív fotoszintézis eredményeképpen - a többi tótól eltérően - jóval 100 % felett volt a víz oxigén telítettsége. Az általunk vizsgált nagy sótartalmú szikes vizek többségének fitoplanktonja (nano- és mikroplankton) mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt szegényes, a 2 pm-nél nagyobb algákból mintavételi helyenként általában csak 5-10 taxon volt kimutatható. Egyik kivételt a Kis-rét nyíltvízi régiója jelentette, ahol gazdag volt az algaflóra, bár a nagy állománysűrüségű hínáros azt valószínűsíti, hogy a metafitonból és az élőbevonatból is kerülhettek algák a merített vízmintába. Az 1999-es vizsgálatok során figyeltük meg először, hogy egyes 1000 mg/l feletti sókoncentráctójú tavak (Fehér-szék, egyes Böddi-tavak) rendkívül nagy állománysűrűségű pikoplanktonnal rendelkeznek A korábbi (Kiss 1. 1977) algológiai vizsgálatokhoz képest alapvető változást nem tapasztaltunk, hiszen az 1970-es években és most is jelentős volt a Conjugatophyceae- taxonok száma a metafitonból származó vízmintákban, ami azért is figyelemre méltó, mert eddig főleg tőzeges-lápos biotópokból közölték őket. Vizsgálataink során azon tavak metafitonjából kerültek elő (Kis-rét, Fehér-szék), amelyek Myriophyllumos hínárosokkal rendelkeztek. A nagy sótartalmú vizek (Büdös-szék, Zab-szék, Kelemen-szék, Böddi-tavak) élőbevonatait vizsgálva megállapítható, hogy kevés faj fordult elő (kizárólag Cyanoprokaryota- és Bacillariophyceae- taxonok), de mindig nagy egyedszámban. Kiss István ezen tavakból is sok fajt sorol fel a különböző élőhelyekről, de összefoglaló jelentéséből, sajnos nem derül ki, hogy melyeket találta a planktonban, a metafitonban, az élőbevonatokban vagy a vízparti talajban. Összefoglalás A Fülöpszállás és Szabadszállás környéki szikes tavakról elég heterogén adatsorok állnak rendelkezésünkre. Heterogenitás tükröződik a mintavételek gyakoriságában, azok időbeni eloszlásában, továbbá az alkalmazott kémiai és biológiai vizsgálati módszerekben is. Törvényszerűségek megállapítására viszont csak minden hidrometeorológiai szituációra kitetjedő vizsgálatsorozatok alapján kerülhet majd sor. Eddigi fontosabb részeredményeink a következők: - A Kis-rét oldott ásványi anyagtartalma nagyságrenddel kisebb a többi tóénál. - A Böddi-tavak inkább konyhasós tavaknak tekinthetők, mert a HCO3" részaránya nem mindig éri el a 30 eé % -ot, a többiek valódi szikes vizek. - A Kis-rét kivételével különösen magas a tavak oldott ottoPC^ 3- koncentrációja. - Egyes tavak pikoplanktonja rendkívül nagy állománysűrűséget ért el, a nano- és mikroplankton - a Kis-rét és Fehér-szék kivételével - mindenütt szegényes. - Conjugatophyceae-taxonok a szikes vizek metafitonjában is viszonylag nagy faj- és egyedszámban fordulnak elő. Irodalom Fehér G., Schmidt A. 2000 : A kiskunsági szikes tavak (KNP II) ismételt, komplex állapot felmérése (1998-1999). Vízkémiai és algológiai vizsgálatok. Előadás kivonat: 42. Hidrobiológus Napok, p 26-27. Kiss I. 1977: A Kiskunsági Nemzeti Park II. számú területén lévő szikes tavak algológiai vizsgálata. Kézirat, p.1-21. Kiss I. 1978: A szabadszállási szikes tavak algaflórájának és egyes taxonok ozmotikus károsodásának vizsgálata. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, p. 63-80. A kutatást a Kiskunsági Nemzeti Park és az Országos Tudományos Kutatási Alap (T29636) támogatta. Water chemical and algological investigations of sodic ponds in the Kiskunság National Park (KNP II) Antal Schmidt 1 - Gizella Fehér 2 'Environmental Protection Inspectorate, Southern Danube Region, P.O.Box 113, H-6501 Baja, Hungary 2Environmental Protection Inspectorate, South Transdanubian District, P.O.Box 10, H-7615 Pécs-Cserkút, Hungary Abstract: Ten ponds of the Kiskunság National Park - situated in the sodic area near Fülöpszállás and Szabadszállás - were studied. The salt content of the water varied between 592 mg/l (Pond Kis-rét) and 6842 mg/1 (in one water-body of Pond Böddi-szék) recently (fig. 1-2 and 4-5), with an extremly high peak (59000mg/l) exaeüy before the pond was dried up for a short period. The dominant ions of the water of Pond Böddi-szék are Na* and CI", so the 5 water-bodies of this part of the national park are not typical sodic ponds! The phosphorus (o-P0 4 V) content of all ponds (except Pond Kis-rét) is very high (maximum 12.3 mg/1). The algal taxon number of the nano- and microplankton is very low (5-10 taxon only in one pond, except Pond Kis-rét and Fehér-szék), but the picoplankton has a high density of any ponds. Remarkable high number of Conjugatophyceae-taxa was registered in the Myriophyllum-metaphyton of Pond Kis-rét and Pond Fehér-szék.
