Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

418 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81 . ÉVF. 5-6 SZ. izom kopoityú • máj 0.5 g 0 0 n N « ím •« 3 a 2 ^ , o S 0 0£ £ 2.5 2 0 1.6 1.0 0.5 0.0 ( : tt tH 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ 100 80 | • 40 20 0 Cu 2+3+4+5+6+7+ 2+3+4+5+6+7+ iMt j in Pb 2+ 3+ 4+ 5+6+7+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ 2+ 3+ 4+ 5+ 6+ 7+ CL : kadmium, réz, tf/tf/w. kopoityú 20 15­>> 1 10 N a s­5­s 0 a s 0 25 0L E 0J20 0.15 0.10 0.05 0 00 tt Iii» 2* 3+4+ 5, 6» 7« 2+3+4+5+6+7+ • < m.h. 150 125 100 75 50 25 0 IM. 2+3+4+5+6+7+ H H 0.05 0.04 0 03 0.02 0.01 0 00 2+3+4+5+6+7+ a 0.20 0.15 0.10 0.05 000 H H HFL 2+ 3+ 4+ 5+6+7+ 2+3+4+5+6+7+ b.: cink, higany. 2. ábra. A keszthelyi dévérkeszegek minták szen'eiben mért nehézfém koncentrációk korcsoportokra számított átlaga a szórásokkal a.: kadmium, réz, ólom. Az eredmények értékelése A dévérkeszegek izomszövetében a toxikus nehézfé­mek szintje, általában nem haladta meg az EüM 8/1985 (X. 21) számú rendeletében élelmiszerekre megadott e­gészségügyi határértékeket, de a keszthelyi medencéből gyűjtött néhány példányban mért kiugróan magasabb kadmium szint, mindenképpen pontszerű szennyezésre enged következtetni. A megvizsgált halanyag mind korösszetételében, mind testhossz-testtömeg viszonyában - így kondíciójá­ban is - szignifikánsan különbözött egymástól, ezáltal a keszthelyi halmintákban mért magasabb kadmium, réz, higany és ólom szintekből nem következtethetünk egy­értelműen az élettér fokozottabb szennyezettségére. A halak szerveiben mért nehézfém koncentrációk szintjét a környezetszennyezés mértékén túl az elemek felvétele, a tárolás és a leadási folyamatok, valamint jel­legzetes biológiai felezési idejük határozzák meg elsőd­legesen, míg állományon belül a korfüggő változásokat a különböző korcsoportokat jellemző táplálék összetétele, a táplálkozási ráta, valamint az egyedek hossznövekedé­se és tömeggyarapodásuk határozzák meg elsődlegesen. A halak szerveiben felhalmozott nehézfém szintek je­lentős változását az egyedek korától feltétlenül figyelem­be kell vennünk, amikor különböző életterek antropogén szennyezettségének összehasonlító felmérését végezzük bioindikációs módszerekkel. Irodalom Farkas, A. (1993) í'reparation of samples for heavy metal analyses and measuring heavy metals. In: Salánki, J., Istvánovics, V. (eds ). Limnological Bases of I xike Management. Proceedings of the ILE­C/UNEP International Training Course. 24 May - 5 June 1993, Tihany, Hungary ILEC, Kusatsu, Shiga, Japan, pp 160 - 163. Forstner, V. & G. T. W. Wittmann (1983) In: Metal pollution in the a­quatic environment, 2 n d ed. Spnnger-Verlag, Berlin, Heidelberg, New York, Tokyo. Gjessing, E. T. (1981). The effect of aquatic humus on the biological a­vailability of cadmium. Arch. Hydrobiol. 91.144-149. Krishnamurty, K. V., Shprit, E. E„ Reddy, M. M. (1976). Trace metal extraction of soils and sediments by nitric acid-hydrogen peroxide. Atom Absorp. Newslen , 15. 68- 70. Matsui, S., (1991) Movement of toxic substances through bioaccumu­lation In: Toxic Substances Management in I^kes and Reser­voirs. Guidelines of Lake Management, ILEC, vol. 4, pp. 27-41. Meili, A/. , (1991). Mercury in Boreal Forest Lake Ecosystems. Acta Universitatis Upsaliensis, Comprehensive Summaries of Uppsala Dissertations from the faculty of Science, 336.7. Paus, P. E. (1972). Bomb decomposition of biological materials Atom. Absorp. Newslett., 11. 129-130. Pentreath, R. J. (1976a) The accumulation of inorganic mercury from sea water by the plaice, Pleuronectes platessa L. J. Exp. Mar. Biol. Ecol. 24. 103-119. Stoeppler, M., (1991). Cadmium. In: Metals and their compounds in the environment Occurance, analysis and biological relevance (Er­nest Merian ed.) Unlu, M. Y. & S. W. Fowler (1979). Factors affecting the flux of arse­nic through the mussel, Mytilus galloprovincialis Mar Biol. 51:209-219 Von Burg, R. & M.R. Greenwood, (1991) Mercury. In: Metals and their compounds in the environment. Occurance, analysis and bio­logical relevance (Einest Merian ed.). Variability of heavy metal concentration in the organs of bream ( Abramis brama /„) depending on age Anna Farkas, János Salánki, András Speciár and Ist\'án Varanka Abstract: As part of a long term monitoring study regarding the anthropogenic pollution of Lake Balaton the concentration of the toxic metals Cd , Hg 2*, Pb 2* as well as of the bioelements Cu 2 , and Zn 2* were measured in the muscle, gill and liver of common bream ( Abramis brama /..) samples collected in the open water during autumn in 1999. From the results of our study could be concluded that the average concentration of the toxic metals were below the maximum permissible levels of human consumption established by the Hungarian Food Directorate. In the organs of individuals belonging to the 2+ to 4+ age interval the concentrations of Cd, Cu and Pb increased significantly, while for the older exemplars a significant decreasing trend was characteristic. A positive relationship on the whole age scale was observed for Cd in the liver of fish, for lead in the gill and in all investigated organs for mercury. Depending on sampling site significantly higher toxic metal concentrations were measured in the muscle of fish collected from the Western basin, while the copper proved to significantly higher both m the muscle and liver of these individuals Keywords: biological indicators, fish, heavy metals, anthropogenic pollution

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom