Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.
403 A Potamophylax rotundipennis (Brauer) ( Trichoptera , Limnephilidae) lakócsőépítési stratégiája Kriska György Eötvös Loránd Tudomány Egyetem, Természettudományi Kar Biológiai Szakmódszertani Csoport, Budapest, Ludovika tér 3. Kivonat: A Potamophylax nigricomissal szemben a vizsgált teg/esfaj lakócsö építési stratégiája nem teszi lehetővé egyik lárva-stádiumban azt, hogy a lakócsövek tükrözzék a mederben lévő fragmentumok arányát: a lakócsövek mindig a mederben domináns anyagból készülnek. A Potamophylax rotundipennis házépítése kevésbé sikeres, mint az előzőekben tanulmányozott fajé. Kulcsszavak: házépítési stratégia, tegzes lárva, Limnephilidae Bevezetés A Trichoptera lárvák közismerten kitűnő, főleg folyóvizekben élő indikátor szervezetek, de a lárvakori határozás bizonytalansága és az életmód hiányos ismerete nagymértékben hátráltatja a pontos, általánosítható vízminőség-jelző funkció betöltését. Faunisztikai és fenológiai célzattal hazai vonatkozásban trichopterológiai imágó vizsgálatokat többen végeztek (pl.: Andrikovics & Újhelyi, 1983; Kiss, 1984, 1989, 1997, 1999, Nógrádi & Uherkovich, 1995; Oláh, 1964, 1967; Újhelyi 1982). A lárvákkal már kevesebb tanulmány foglalkozott (pl. Andrikovics, 1979; 1991; Andrikovics et al, 1981; Kiss, 1981, 1979; Oláh, 1972). Ezek a lárvahatározásokon alapuló faunisztikai kutatásokat és táplálkozási vizsgálatokat helyeztek előtérbe A Trichoptera lárvák lakócső-építéséről számos dolgozat jelent meg külföldön, melyek többsége a lakócső-készítés különböző formáinak evolúciós jelentőséget is tulajdonít (pl. Carlow, 1977; Gallen, 1974; Mackay, 1972; Nepomnyashchikh, 1992, 1993; Nielsen, 1942; Otto & Svensson, 1980; Scott, 1958; Tomaszewszki, 1973, 1981; Webster & Webster, 1943; Zintl; 1974, 1981; Zintl & Stammel, 1977). Az alábbiakban szereplő kutatások kiegészítik a Potamophylax nigricornis-szal folytatott lakőcső-építési kísérleteinket (Kriska & Andrikovics, 1990, 1997,2000). A Potamophylax nigricomis-al folytatott kutatások kiterjesztéseképpen, olyan a Limnephilidae családba tartozó tegzesfajt választottam, amelynek lárvája a szakirodalmi adatok szerint egyedfejlődése során nem változtatja lakócsövének építőanyagát és tegezét egyféle anyagból, homokszemcsékből készíti (Lepnyeva, 1971). Anyag és módszer A lakócső-épitéssel kapcsolatos terepkutatásaimat havonta végeztem 1996 és 1998 között az Erdőkertes melletti Egres-pataknál, a közúttól kb. 1 km-re. A terület jellegzetes társulásai a nagyobb kiterjedésű nyílt, és zárt homokpuszta-gyepek. Ezeken halad át a lassú folyású, síkvidéki patak, amely forrás-lápokból ered. A vizsgált területen az Egres-patakot égerláp kíséri. A bővizű patakban mindenhol előtűnik az alapkőzet, a homok. A patakba kerülő szerves anyagok nagy részét a lehulló égerlevelek és ágak jelentik. A vizsgált kb. 200 m-es patakszakaszon az egyhangú terepviszonyok és a nem túl változatos tápanyagforrás csak szegényes kísérőfauna megjelenését teszi lehetővé, amelyben bolharákok (Gammaridae) dominálnak. Az Egres-patakból begyűjtött Potamophylax rotundipennis lárvák lakócső-építését laboratóriumi körülmények között vizsgáltam. A kísérleteket 1997. március 10-től folyamatosan végeztem 1997. április 28-ig. A lárvák 1 literes műanyag tartályokban lettek elhelyezve 9-17 °C-os eredeti patakvízben, természetes napi fényperiódus biztosítása mellett. A tartályok vizét naponta cseréltem. A kísérletekbe 158 lárvát vontam be. A kutatások során párhuzamos kísérleteket folytattam a három különböző életkorú lárvacsoporttal. A kísérletek menete minden csoportnál azonos volt. Elsőként a lakócsövüktől megfosztott lárvákat olyan tartályokba helyeztem, ahol táplálékforrásként és lehetséges építőanyagként csak a patakmederből származó lágy, korhadó égerlevelek szerepeltek. Később, miután a lárvák egy része elkészítette levéldarabokból álló házát, a lakócső-építés befejezését követő különböző időpontokban aljzatcserével követtem nyomon, hogy megjelenik-e, és ha igen, akkor meddig működik a lakócső-átépítési aktivitás a különböző életkorú lárvapopulációkban. A kísérletet 88 Potamophylax rotundipennis lárvával sikerült elvégezni. Vizsgálati eredmények és értékelésük Az Egres-patakban élő Potamophylax rotundipennis lárvák három fejlődési csoportba sorolhatóak. Ezzel magyarázható, hogy a májusban elkezdődő raj/ás áthúzódik a nyári hónapokra is, és az imágók ősszel is repülnek. A Potamophylax rotundipennis faj lárva állapotban telel át. A télen is aktív egyedek a vízbe kerülő égcrlevelekkel, az ágakon kialakuló élőbevonattal, és az ágakkal is táplálkoznak A lárvákat egyelő módszerrel gyűjtöttem be a patakból Ennek során három különbözjő lárvastádiumba tartozó lárvákat sikerült begyűjteni. A lakőcső-epítés laboratóriumi vizsgálata során 158 lárvával végeztem kísérleteket. Ennek első lépéseként a csak égerleveleket tartalmazó tartályokban a lemeztelenített lárvák megépítették lakócsöveíket. Ezt követően a növényi anyagú lakócsővel rendelkező lárvákat áthelyeztem olyan aljzatokra, amelyek eredeti mederanyagokat és a lárvák állal preferált más építőanyagokat tartalmaztak. A kísérletek eredményei szerint a növényi anyagú lakócsövek átépítési ideje a vizsgált három különböző lárvastádiumban hasonló volt. Az átépítés legrövidebb időtartama 2 nap volt, ami néhány egyednél egészen 15 napig is elhúzódott. Mind a kis-, közepes, és nagyméretű lárváknál is előfordult a legrövidebb és leghosszabb átépítési periódus. A növényi anyagú lakócsövüket elkészítő lárvákat a lakócső elkészítése után különböző időpontokban vontam be az aljzat kicserélési kísérletekbe. Ennek során azt tapasztaltam, hogy a növényi anyagú lakócső elkészültét követő első naptól kezdődően egészen a 35. napig megmaradt a lakócső-átépítési aktivitás mindhárom lárvacsoportban. Ez az eredmény egyértelműen mutatta, hogy a Potamophylax rotundipennis lakócső-átépítése esetében nem jelenik meg a Potamophylax nigricornis lárvák esetében leírt időkontroll, ami az eltérő lakócső-típusok megjelenését eredményezheti a különböző lárvastádiumokban, azonos mederviszonyok esetén (Kriska & Andrikovics, 1990, 1997, 2000). Az építőanyag preferencia vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a Potamophylax rotundipennis lárvái a Potamophylax nigricornis lárvákhoz hasonlóan a házépítő anyag fizikai tulajdonsága, elsősorban keménysége alapján választanak építőanyagot. A vizsgált lárvák mindkét esetben a kemény tojáshéj darabkákat, műanyag törmeléket és a természetes építőanyagukat, a homokszemcséket részesítették előnyben a lágy növényi részekkel szemben. Az. is megfigyelhető volt, hogy az építőanyag kiválasztásakor a lárvák döntését nem befolyásolta, hogy a
