Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

370 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81 . ÉVF. 5-6 SZ. A Keret-irányelv legutóbbi, 1999. márciusában közzé­tett változatában világosan megfogalmazzák a legfonto­sabb célt (1. Cikk {a}), vagyis azt, hogy a szárazföldi felszíni vizek, átmeneti (tranzícionális vagy brakkvi­zek) és tengerpart menti vizek, valamint a felszín alat­ti vizek védelme a legfontosabb feladat. Ennek során a vízi ökoszisztémák, a hozzájuk csatlakozó szárazföldi és nedves területeken található ökoszisztémák védelme kie­melt fontosságú kérdés Ennek értelmében tehát a vízmi­nőség-védelmi monitorozás során az EU tagországok­ban a felszíni és felszín alatti vizek ökológiai állapotát kell folyamatosan nyomon követni, mely három minő­ségi fokozat alapján történik: kiváló állapot, jó fokozat, gyenge fokozat. A jelenleg bevezetés előtt álló Víz Keret-irányelv ne­vében is hordozza annak - a korábbiakénál jóval átfogóbb - keret-jellegét. Abban csupán az elérendő közös célt, va­lamint a kijelölt részfeladatok teljesítési határidejét szab­ják meg, de a vízminőség-védelmi megfigyelő- és mérő­hálózat módszereit, a követésre való eljárások rendjét minden ország a maga hatáskörén belül szabályozhatja. Az ebben leírtak alapján tehát a vizek ökológiai állapo­tát kell folyamatosan nyomon követni. Alapvető megál­lapítása ugyanis az, hogy ha a víz ökológiai minősége kiváló (vagy jó), akkor annak vízminőségi szempont­ból mindennemű emberi vízhasználat számára is kivá­lónak (vagy jónak) kell lennie. A Keret-irányelv egyértelműen kijelöli a vizsgálni szükséges ökológiai cél-változók körét is, amelyek a kö­vetkezők: fizikai és kémiai komponensek, vízi növényzet (fitoplankton, makroszkopikus algák és makrofiton), vízi makroszkopikus gerinctelenek (makrozoobenton) és ha­lak. Figyelemre méltó, hogy a Keret-irányelvben nem emlí­tenek vizsgálati módszereket, csupán annyit rögzítenek, hogy a három vízi élőlény-együttessel kapcsolatban kvali­tatív és kvantitatív adatgyűjtésre egyaránt szükség van. Az EU Víz Keret-irányelvben megfogalmazott ökoló­giai cél-állapot tehát az, hogy annak hatályba lépését követő tizenhat éven belül minden EU tagállam összes vízterében az összes mintavételi szelvény biológiai mi­nősége legalább a "Jó" kategóriába (vízminőségi osz­tályba) legyen sorolható. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a ma­gyarországi vízminőség-védelmi gyakorlatban a rendsze­resen megfigyelt biotikus változók listáján az EU Víz Ke­ret-irányelv ökológiai célváltozói közül egyetlen vízi élő­lény-csoport sem szerepel. A vázolt tények tükrében egy­értelműen kiderül, hogy a hazai környezetvédelmi gya­korlatban követett eljárások, a hazai vízminőség-véde­lemmel kapcsolatos tevékenység messze nem felel meg az EU elvárásainak. Ennél is figyelemre méltóbb viszont a tény, hogy a vizsgált biológiai célváltozók tekintetében ma már a közép-európai gyakorlat is messze előttünk jár. Az eddigiek szerint világosan látható, hogy a fito­plankton és a makrofiton, a makrozoobenton, valamint a halak csoportját kell elsősorban kijelölni az országos lép­tékű monitorozás céljából, a biológiai szempontból rele­váns fizikai-kémiai komponensek és a kiemelt fontosságú szennyező anyagok rendszeres vizsgálatával együtt. Ezen ökológiai célváltozók csoportjának állományait az állóvi­zekben, a kis vízfolyásokon, a folyókban és a vizes élőhe­lyeken egyaránt fel kell mérni (ökológiai, florisztikai és faunisztikai állapotfelmérés). A felvázolt feladatból eddig megvalósult a magyaror­szági folyók rendszeres vízkémiai monitorozása, a fito­plankton, a mezozooplankton és makrozoobenton együt­teseik részleges feltárása, illetve az utóbbi vízi élőlény-e­gyüttes alapján történő biológiai minősítés kidolgozása országos szinten Megtörtént ezen kívül a módszer hazai bevezetésre történő előkészítése, valamint a környezetvé­delmi gyakorlatban dolgozó hidrobiológusok előzetes tré­ningje, a mintavételi és értékelési módszerek együttes gyakorlása. Nem került sor azonban az állóvizek, a kisvízfolyások és az ú.n. referencia helyek hidrobiológiái (ökológiai) ál­lapotfelmérésére. A biomonitorozó eljárás magyarországi környezetvé­delmi gyakorlatba történő bevezetésének előkészítése so­rán összeállítottuk azokat a florisztikai és faunisztikai vizsgálati módszereket is, melyek alkalmazásával az EU előírásai szerint az általuk vizsgált különböző élőlénycso­portok is meghatározhatók. Az előzőekben elmondottak értelmében a hazai vízmi­nősítő rendszert tekintettel a várható EU-s csatlakozá­sunkhoz elsősorban ökológiai változókkal kell kiegészí­teni. A Keret-irányelvekben leírtak bevezetésének azon­ban a Felügyelőségeken jelenleg még nincsenek meg az anyagi és a szakmai (szakember) feltételei. Ennek figye­lembe vételével javaslatot teszünk egy minimális bővítés­re, az érvényben levő előírások módosítására, továbbá e­gyes vizsgálati módszerek továbbfejlesztésére. Az első lé­pésben a makrozoobenton vizsgálatának a bevezetését ja­vasoljuk Vizsgálatuk már elkezdődött és azt a jövő évtől a Felü­gyelőségek vizsgálati programjába be fogják iktatni. Többletmunka a javasolt monitorozó rendszer be­vezetése esetén: - makrozoobenton vizsgálatok, - Pantle-Buck index meghatározása során készített faj­lista megadása (domináns, ill. a vizsgált vízfolyásra jel­lemző taxonok), - fito- és mezozooplankton minőségi és mennyiségi vizsgálata, biomassza számítás, - makrofiton vizsgálat, - halfaunisztikai vizsgálatok, - speciális baktenológiai vizsgálatok, - az adott szelvény, víztér jellemzése a domináns, ill a jellemző fajok, társulások felsorolásával, vízminőségi osztályba sorolás, vízminőségi térkép készítése. A ritkán és kisebb gyakorisággal vizsgált komponen­seknek a vizsgálatára (pl. baktériumok anyagcsere élettani csoportjai, mezozooplankton, makrofiton, halfauna alga­és hal-teszt) nem szükséges mindegyik laboratóriumot felkészíteni, ill. mindegyik biológust kiképezni. Az ország területéről összegyűjtött mintákat az EU országaiban al­kalmazott gyakorlat szerint egy-egy adott feladat elvégzé­sére felszerelt területi laboratóriumban kell feldolgozni. Egyes élőlénycsoportok meghatározásával pedig specia­listákat megbízni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom