Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

338 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. mintavevő belső teréből és a mellőle vett minták között szignifikáns különbséget találtunk (t=3,02, df=8, p=0,01). Amennyiben tehát a vizsgálat szempontjából elkerülhetetlen az azonos helyről vett növényközi és üledékminta, akkor az üledékmintát mindenképpen a mintavevő lehelyezését követően, a növényzet kiemelése előtt kell megvenni. 3. Lehet-e mocsárinövény-állományban levágásos technikával mintát venni? A kérdés vizsgálatára a Halápi-tározó (Debrecen) homogén keskenylevelü gyékényes állományában került sor. A növényzetből 5 kezelt (a gyékényt a vízfelszín felett 5 cm-rel levágtuk) és 5 kezeletlen (kontroll) mintát vettünk. Az időtényező vizsgálatára a mintavételt 6, 24 és 48 óra elteltével megismételtük. WlNBERG (1971) állítását, miszerint a levágás után 1 óra elteltével célszerű a mintavételt végezni, a mintaválogatás időigényessége miatt nem tudtuk ellenőrizni. Mintavételi helyeinket úgy választottuk meg, hogy a lehető legtöbb befolyásoló tényezőt kizárhassuk: a mintákat azonos borítású, homogén állományból, megközelítőleg azonos vízmélységű helyekről, a parttól azonos távolságra vettük. Az adatok értékeléséhez kétmintás T-próbát, illetve a feltételek nem teljesülése esetén ennek nem parametrikus megfelelőjét, Mann-Whitney U-tesztet használtunk. Adatainkat az összesített egyed- és taxonszám, illetve az egyes csoportok egyedszáma alapján is elemeztük. A levágást követő 0 időpontban vett minták esetében bár az egyedszámokban szemmel látható különbségeket tapasztaltunk - szignifikáns különbség csak a gyorsan mozgó élőlények (bogarak, poloskák) esetében volt kimutatható. A későbbi minták esetében az idő függvényében egyre több élőlénycsoport egyedszámában, illetve az összesített egyed- és taxonszámban is szignifikáns különbségeket tapasztaltunk (0,008 < p < 0,47). Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a levágásos módszer nem kellően reprezentatív mintavételi eljárás a magas növésű mocsárinövény-állományok vizsgálatára. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Kiss Bélának (KÖM TVH, ökológiai Koordinációs Iroda), aki hasznos tanácsaival segítette munkánkat, illetve mindazoknak az egyetemi hallgatóknak, akik a minták válogatásában segítségünkre voltak, név szerint Deák Balázsnak, Földesi Ritának, Honti Szabolcsnak, Király Annának, Kozák Lajosnak, Molnár Péternek, Osztrozics Ágnesnek, Pozsgai Gábornak és Varjú Tibornak. Szintén köszönettel tartozunk a terepi vizsgálatokban nyújtott segítségéért Vass Lajosnak (Hortobágyi Nemzeü Park Igazgatósága). Irodalom: Nagy S. - Dévai Gy. - Tóth A. - Kiss B. - Olajos P. - Juhász P. - Grigorszky I. - Miskolczi M. 1998: Aqualex: Új mintavételi eszköz és módszer hínár- és mocsári növényzettel borított víztestek makroszervezeteinek mennyiségi vizsgálatára. -Hidr. Közi. 78/5-6: 377-378. Kiss B. - Csabai Z. - Móra A. - Juhász P. - Olajos P. - Dukát Zs. Turcsányi I. - Müller Z. 1999a: Javaslat az ökológiai vízminősítés tipológiájának kiegészítésére a metafiton élölényegyütteseivel. - Acta biol. Debr. oecol. Hung. 10/2. (in press) Kiss B. - Tóth A. - Dévai Gy. - Nagy S. - Müller Z. - Csabai Z. - Grigorszky I. 1999b: Quantitative studies on the metaphytic macrofaunal biomass in an oxbow lake of river Tisza (NE-Hungary). - Proceedings of the T* International Wildlife Management Congress, the Wildlife Society, Bethesda, MD, USA (in press). Kiss B. - Müller Z. - Tóth A. - Móra A. - Dévai Gy. - Nagy S. - Grigorszky I. 2000: Vízi- és vízfelszíni-poloska (Heteroptera, Nepomorpha és GetTomorpha) és szitakötő (Odonata) fajegyüttesek mennyiségi vizsgálata Tisza-menti holtmedrek növényállományaiban - Hidr. Közi. 80/5-6: 398-400. Müller Z- Kiss B- Horváth R - Csabai Z. Szállassy N-Móra ABárdosi E- Dévai Gy. 2001: Makroszkopikus gerinctelenek menynyiségi viszonyai a Tisza-tó apotai térségének hínár- és mocsárinövény-állományaiban. - Hidr. Közi. 81. (in press) Winberg, G.G. 1971: Methods for the estimation of production of aquatic animals. - Academic Press, London-New York, 175 pp Analysis of sampling efficiency of the sampler Aqualex Csabai, Z. — Móra, A. — Müller, Z. - Dévai, Gy. Department of Ecology, University of Debrecen, POB 71, 11-4010. Debrecen, HUNGARY Abstract: Sampling efficiency of a sampler called Aqualex and used for quanitative surveys of metafitic organisms was tested, and some problems of the sampling process were investigated. Keywords: Aqualex, quantitative sampling, metafitic organisms, sampling error