Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

316 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. A tegzes bolharák (Corophium curvispinum) (Crustacea: Amphipoda) életciklusa és reprodukciója a Balaton köves parti zónájában B. Muskó Ilona MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, 8237. Tihany Kivonat: 19% áprilisától decemberéig és 1997 áprilisától júliusáig kéthetente vettünk mintát a Balaton tihanyi térségében a köves parti zónában. 5-5 vízzel borított követ emeltünk ki, s a felületükről 10 * 10 cm-es területet kapartunk le A mintákat 70 %-os alkohollal rögzítettük. Megmértük a tegzes bolharak hosszát, a 2 mm-nél nagyobb állatoknak megállapítottuk a nemét, megszámoltuk a nőstények peteszámát. Az életciklust hossz-frekvencia hisztogrammokkal követtük nyomon. A biomasszát az abundancia és az állatok hosszának ismeretében hossz-súly egyenlet (Muskó 1992) segítségével becsültük A mintavétellel párhuzamosan vízhőmérsékletet is mértünk Az állatok kb egy évig élnek A reprodukció áprilistól október közepéig tart, a petés nőstények sokkal nagyobbak tavasszal (átlag 4,85,1 mm), mmt nyáron és ősszel (átlagok: 3,5-4,6 mm), a fekunditás (peteszám x petés nőstény') szintén nagyobb tavasszal (átlagok: 9,1-14,6), mint nyáron és ősszel (átlagok: 3,0-8,3). Májustól novemberig juvenilis állatok domináltak a populációban Három generáció (május-júniusi, júliusi és szeptemberi) követhető egy évben. Az almndancia (ind. * m'

2 kőfelület) 780 (tavasszal) és 56000 (nyáron) között változott, a biomassza (g száraz, tömeg x m"

2 kőfelület) pedig 0,15 (tavasszal) és 2,57 (nyáron) között változott. Kulcsszavak: Corophium curvispinum, életciklus, reprodukció, biomassza, köves parti zóna, Balaton Bevezetés Az 1930-as években inváziószerüen elteijedt tegzes bolharák a Balatonban a köves parti zóna domináns gerinctelen faja Tihanynál (az összes megszámolt gerinctelen állat 25-50 %-át a tegzes bolharák alkotta 1999 nyarán {Muskó és Görög, 2000)). A parti öv ezen élettája főként a partvédő müvek kövekkel történő megerősítése következtében alakult ki (a 240 km hosszú partszakasz 23 %-át erősítik meg kőszórással (Misley 1988)), s a kövek felületén kialakuló élőbevonat jelentős szerepet játszik a Balaton anyag- és energia forgalmában A tegzes bolharak lakócsö építő Amphipoda rák, az algákat és a detrituszl hasznosítja táplálékként (Entz 1943, van den Brink et at. 1993), maga pedig halak táplálékául szolgál (Sebestyén 1934, Bíró 1974) Korábban tanulmányoztuk a tegzes bolharák életciklusát hínáron (Muskó 1992a,b), de mivel a hínár május-júniusban növekszik a Balatonban, nem volt lehetőségünk korábbi időpontban vizsgálatokat végezni, ezért tűztük ki célul a tegzes bolharák életciklusának tanulmányozását a Balaton köves parti zónájában, ahol kora tavasztól a tél kezdetéig vehettünk mintát. Anyag és módszerek Kéthetenként vettünk mintát a Balaton tihanyi térségéből a MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete előtti partszakaszon 1996. április 19.- december 22. és 1997. április 17.- július 24. közötti periódusban (1. táblázat). 5 vízzel borított követ kiemeltünk a partra, ahol 10 x 10 cm -es felületről lekapartuk a bevonatot, amelyet 70 %-os alkoholban tartósítottuk. Az öt párhuzamos mintát egyesítettük. Laboratóriumban megmértük a tegzes bolharák hosszát a rostrum csúcsától a telson bázisáig (0,1 mm. pontossággal), a 2 mm-nél nagyobb állatok nemét megállapítottuk és megszámoltuk a nőstényenkénti peteszámot. Feljegyeztük a peték fejlettségi állapotát (Muskó 2001 módszerével). Az állatok száraz tömegét a hosszuk alapján hossz-tömeg összefüggés segítségével {Muskó 1992b) számítottuk ki. A biomasszát a denzitás és a száraztömeg alapján becsültük. Eredmények Áttelelő, kifejlett állatok domináltak a populációban áprilisban és május első felében, melyek június-júliusban elpusztultak. Ennek megfelelően az átlaghossz áprilisbanmájusban a legnagyobb {la. ábra). A tegzes bolharák április-májustól október közepéig reprodukál (petés nőstények jelenléte a populációban) {lb. ábra). A legtöbb petés nőstény április végén-május elején fordult elő, a petés nőstények %-os arányának következő csúcsa július közepén - augusztus elején látható, az utolsó csúcs szeptemberben alakul ki (lb. ábra) 1996. április 19-én még nem voltak petés nőstények a populációban (lb. ábra), 1997 április 17-én viszont már megjelentek, annak ellenére, hogy a vízhőmérséklet 1997. áprilisában alacsonyabb volt, mint 1996. áprilisában (ld. ábra) Az első juvenilis állatok május közepén jelentek meg (1c. ábra), ekkor a populácó bimodális volt. Májustól novemberig a juvenilis állatok uralták a populációt, ezért az átlaghosszok alacsonyak ebben a periódusban (la. ábra) A juvenilis állatok %-os arányainak csúcsai tavasszal két héttel-egy hónappal követik a petés nőstény csúcsokat, nyáron pedig két héttel (lc. ábra), ez azt jelenti, hogy az embrionális fejlődés tavasszal két héttől egy hónapig tart, nyáron két hétig. A petés nőstények sokkal hosszabbak tavasszal (átlaghossz: 4,8-5,1 mm), mint később (átlaghossz: 3,5^1,6 mm) (2a. ábra), a fekunditás (peteszám'petés nőstény"

1) szintén sokkal nagyobb tavasszal (átlagok: 9,1-14,6), mint később (átlagok: 3,0-8,3) (2a. ábra). A legkisebb petés nőstényeket júliusban és augusztusban találtuk (2a. ábra), a maximális nőstényenkénti peteszám szintén augusztusban és júliusban a legkisebb (2b. ábra) A nőstényenkénti peteszám: petés nőstény hossz aránya szintén magasabb tavasszal (1,84-2,95), mint később (0,81-1,60) (1. táblázat) Ez az arány rendkívül alacsony késő nyáron (július közepétől augusztus végéig) és szeptember végénoktóber közepén. Három generáció fejlődik ki egy évben, nevezetesen a május-júniusban kikelt generáció július-augusztusban reprodukál, a július-augusztusi generáció szeptember-októberben és a szeptember-októberi generáció a következő év tavaszán. Az állatok kb. egy évig élnek. A nőstény/ hím arány 0,56 és 4,33 között változott, a késő nyári, kora őszi periódusban magasabb, mint máskor. Különösen magas a nőstény/hím arány 1997 júliusában (/. táblázat) A denzitás (egyedszám x m"

2 kőfelület értékben) 780 (tavaszi) és 56 000 (nyári) között változott, nagyon alacsony volt 1996 áprilisában-májusában és decemberében és 1997. áprilisában és júliusában (le. ábra) A biomassza (g száraz tömeg x m"

2 kőfelület értékben) 0,15 (tavaszi) és 2,57 (nyán) között változott, a denzitástól és a populáció struktúrától függően, 1996-ban novemberben volt a legnagyobb, 1997-ben pedig májusban (lf. ábra). Diszkusszió A tegzes bolharák általában áprilistól reprodukál a különböző vizekben (Bieber-Richter 1949: Müggelsee, Osadchikh 1971: Kaspi-tó, Bortkevich 1987: a Fekete-tenger északnyugati befolyóiban). Muskó (1992a,b) hínáron