Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

310 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. is, egyre kevésbé váll külön a K-i térség. Ugyanakkor 1988-tól kifejezett a tó Ny-i felének elkülönülése. Ez a nádas szűrő az évek során egyre inkább eltömődött. A példaként bemutatott, Czekanowski indexszel elvégzett cluster-analízis dendrogramján jól látszik, hogy a Fürdető térségéből származó bevonat ismét egyértelműen különvált a többi térség bevonatától (4. ábra). különbözőség A Fürdető térségében az utóbbi években egyértelmű algaszám növekedés tapasztalható a tó többi területeinek bevonatához képest, noha váltakozva nagy és kis egyedszámú évek követik egymást (5. ábra). 1998-ban a tó egész területén előretört a bentonikus eutrofizáció, melynek jelei már az előtte lévő években is megmutatkoztak. A nyár végére a Chara tomentosa a tó egcsz területén megtalálható volt (R. Nagy 1998). Ht B L V Ve Né Nt F 4. ábra. A 2000. júliusában gyűjtöttperifiton minták derulrogramja 5. ábra. A bevonat alga-egyedszámának változása 1978, 1988, 1989, 1990, 1998, 1999 és 2000. júliusában Összefoglalás Az algabevonat vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a Velencei-tó korábbi mozaikossága csaknem megszűnt, a bevonat algológiai szempontból fajösszetételét és dominancia viszonyait tekintve egységessé vált. Mindössze egyetlen térség, a tó leginkább lápi jelleget mutató Ny-i része (Német-tisztás) különül el, ahol az alacsonyabb oldott oxigén tartalom miatt más a bevonat öszszetétele. A Velencei-tó bevonatának biodiverzitása csökkent. Ez mindenképpen leromlott állapotra utal, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egy tág ökológiai valenciájú, akár "gyomnak" is felfogható algafaj uralma jellemzi a bevonatot. A tóban kis és nagy egyedszámú évek váltják egymást a perifiton tekintetében, egyes években kifejezett a bentonikus eutrofizáció. Köszönetnyilvánítás A munka a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az Országos Tudományos Kutatási Alap (T 032444) támogatásával készült. Irodalom Allen, HL. (1971). Primary production, chemo-organotrophy, a/td nutritional interactions of epiphytic algae and bacteria on macrophytes in the littoral of a lake. Ecol. Monogr. 41, 97-127. Acs, É., Buczkó K., Lakatos, Gy. (1991): A Velencei-tó és a Fertő nádbevonatának összehasonlító algológiai elővizsgálata (Comparative algological study of the reed-periphylon in Lake Velencei and Ixike Fertő).-Bot. Közlem. 78/1-2: 95-111. Ács, É„ Buczkó, K., Lakatos, Gy. (1994): Changes in the mosaic-like water bodies of the Velencei IMke as reßected by the reed periphyton studies. - Stud. Bot. Hung. 25: 5-19. Czekanowski, J. (1909): Zur differential Diagnose der Neandertalgruppe - Korrespbl. dt. Ges. Anthrop. 40: 44-47. Felföldy, L. (1972): A Velencei-tó vízminőségi vizsgálata. 3. részjelentés, \1TUK1 tcmabeszámoló, 1-131. (kézirat) Karászi, K. (szerk) (1984): A Velencei-tó rekreációja. - Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató, 149. pp 145. iMkatos, Gy.; Bartha, 7.s. (1989): Plankton- und Biotekton-Untersuchungen im Velencei-see (Ungarn). Acta Biol. Debrec., 21: 37-66. iMkatos, Gy., Acs, E. (1990): Nád élőbevonat vizsgálatok a Velenceitavon (1978-88). /Investigations on the reedperiphyton in IMke Velence (1978-88).] - IV. Fejér megyei Környezetvédelmi Szeminárium 1990. okt. 15-17, 2:291-302. Lakatos, Gy., Acs, E., Buchtijarova, L. N. (1991): Study on reed-periphyton in íűke Velence. - Ann. Hist. Mus. Nat. Hung. 83: 187-197. Lim, D.S., Douglas, M.S., Smol, J.P. (0000): Diatoms and their relationship to environmental variables from lakes and ponds on liathurst Island, Nunavut, Canadian High Arctic. - in press: Eur. J. Phyc. LundJWG, Kipling C, Leeren ED (1958) The inverted microscope method of estimating algal numbers and the statistical basis of estimations by counting. Hydrobiologia 11: 143-170. Podani, J. (1988): Syn-Tax 111. User's Manual. -Abstracto Botanica 12: 1-183. Roemer, S.C., Hoagland, K.D., Rosowski, J.R. (1984): Development of a freshwater periphyton community as influenced by diatom mucilages. - Can. J. Bot. 62/9: 1799-1813. R. Nagy, M. (1998): Vízminőségi monitoring. Összefoglaló jelentés, 138 (kézirat). R. Nagy, M. (1999): Vízminőségi monitoring. Összefoglaló jelentés, 157 (kézirat). Shannon CE & Weaver W (1963) The mathematical theory of communication. University of Illinois Press, Urbana, 125 pp. Utermöhl H. (1958) Zur VervoUkommung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Mitt Internat. Verein. Limnol. 9: 1-38. Vladár, P., Borsodi, A., Cech, G„ Micsinaí, A., Nagy, RM.(OOOO): A Velencei-tó nádasainak rizoszférájában élő anaerob baktériumok aktivitásának vizsgálata. - in press: Hidrol. Közlöny. Changes in reedperiphyton of Lake Velencei. Long-term algological investigations Ács, É., Lakatos, Gy., Reskóné, N. M. Abstract Periphyton samples were collected from green reed stems from different parts of the Lake Velencei with different water quality in 1988-1990 and in 1998-2000. Because of lake reconstruction which includes intensive reed removal, small, inner ponds disappeared and the mosaic structure of the water changed. On the basis of periphytic mvestigations, these changes were detectable. During the classification of the sampling sites, the western, most bog-like part of the lake was separated from the others. The most important change in the composition of reed periphyton was, that Achnanthes minutissima Külz, bccame the most dominant species. This small diatom has a wide ecological tolerance, with different attachment strategy. In connection with the above mentioned phenomenon the diversity of periphyton decreased. In some years periphyton abundance values were high, in the others they were low, with an increasing tendency in the eastern part of the lake In some years benthonic cutrophicaüon was significant. Key words periphyton on the reed stems, biodiversity, dominance, changes of abundance, Achnanthes minutissima