Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

5-6. szám - XLII. Hidrobiológus Napok: „A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón” Tihany, 2000. október 4–6.

304 ÍIIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 5-6 SZ. XLII. Hidrobiológus Napok Megnyitó Bíró Péter, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának elnöke Kedves Kollégák! Tisztelettel köszöntöm a körünkben megjelent valamennyi résztvevőt és érdeklődőt. Az elmúlt évben ünnepeltük az MHT Limnológiai Szakosztályát 50. éves fennállása alkalmából, melynek fó rendezvénysorozata, a Tihanyi Hidrobiológus Napok, a Szakosztály legjelentősebb szakmai fóruma lett; eddigi rendezvényein áttekintette a hazai limnológia valamennyi területét. Immár hagyományosan olyan szakmai fórumnak bizonyult, amely a tudományterület elméleti és gyakorlati vonatkozásait tekintve alkalmat nyújtott részletes vitákra, véleménycserékre, a tudományterület aktuális eredményeinek bemutatására, módszertani kérdések megtárgyalására. Ugyancsak alkalmat nyújtott a tudományos utánpótlás bemutatkozására, amely a föiskolákon és egyetemeken akkreditált doktori (PhD) képzés egyik nagyon fontos eleme, arról nem is beszélve, hogy ez szakmánk szempontjából menynyire fontos. Az eltelt 40 évre visszatekintve, összesen több, mint 1200 előadás (átlagosan 30) hangzott el a hidrobiológia aktuális témáiban, beleértve a bemutatott posztereket is. Az évenkénti programokat felidézve kitűnik, hogy 1957-től napjainkig a hazai hidrobiológia követte, sokszor megelőzte a nemzetközi irányzatokat, elméletiés gyakorlati kérdéseket oldott meg. Sőt, a Limnológiai Szakosztály rövid-, közép- és hosszútávú kutatási programok kidolgozásában is vezető szerepet játszott. Ebben a vonulatban módszertanilag is különösen nagy és termékenyítő szerepe volt a Nemzetközi Biológiai Programnak (IBP: 1965-80), majd az ezt felváltó nemzetközi programoknak (IGBP, MAB). Sokan éppen a fórumon kezdtük tudományos előadói pályafutásunkat. Érdemes a napok tematikáját a 13.-tól (1971-2000) áttekinteni, amióta a Hidrobiológus Napok előadásai valamely központi kérdés köré csoportosultak: XIII. ( 1971 ) "Hidrobiológiái kutatásaink és a bioszféra program " XIV. (1972) "Hidrobiológiái kutatások vizeink védelmében " XV. (1973) "Vizeink hidrobiológiái állapotváltozásai" XVI. (1974) "Táplálkozási szintek és kapcsolatai vízi őkoszisztémákban " XVH. (1975) "Plankton és bentosz, HL halászatbiológiai kutatások, különös tekintettel a vízvédelemre" XVIH. (1976) "Antropogén hatások vizeinkre" XIX. (1977) "Vizeinkbe jutó kémiai anyagok biológiai hatásai" XX. (1978) "Hidrobiológia: tudomány a gyakorlat szolgálatában " XXI. (1979) "Vízi fajok és faj alatti taxonok információs jelentősége a vízgazdálkodásban" xxn. (1980) "Vízi ökoszisztémák és produktivitásuk" XXIH. (1981) "1980-1981. évi hazai hidrobiológiái kutatások" XXIV. (1982) "A vízfenék és élőbevonat kutatásának eredményei hazánkban XXV. (1983) Jubileumi ülés XXVI. (1984) "Vízminőség - élővilág - halászat" XXVII. (1985) "Hidrobiológia - természet- és környezetvédelem" XXVIII. (1986) "Hidrobiológia a vízgazdálkodásban" XXXI. (1989) "Szikes és asztatikus vizek kutatása és jelentőségük" XXXII. (1990) "Trofikus kapcsolatok" XXXUI. (1991) "100 éves a lialaton-kutatás" XXXIV. (1992) "Az áramló vizek kutatása" XXXV. (1993) "A vizek produktivitása" XXXVI. (1994) "Vizeink környezet- és természetvédelmének aktuális hidrobiológiái kérdései" XXXVII. (1995) "Biomonitorozás - biodiverzitás" XXXVIH. (1996) "A Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai állapota" XXXIX. (1997) "Felszíni vizeink élővilága és kapcsolatrendszere " XL. (1998) "Álló- és folyóvizeink minősége" XLI. (1999) " Vízi ökoszisztémák (taxonómia, biodiverzitás, biomonitorozás, élőhelyek fragmentációja, inváziós Jajok biológiája) " XLII. (2000) "A magyar hidrobiológia időszerű kérdései az ezredfordulón " A Hidrológiai Társaság eme nagyrendezvénye mellett, a Szakosztály évközi tudományos ülései - speciális témakörökkel - egészítik ki a Hidrobiológus Napok változatos kínálatát. Az évről évre növekvő számú előadás és sokasodó kiadványok igazolják szakmai berkekben fokozott népszerűségét, s csupán az sajnálható, hogy ezt a fórumot döntéshozóink ritkán méltatják figyelmükkel. Szólnom k ell az évközi szakosztályi rendezvényeinkről is, amelyek egy-egy aktuális témakört fednek le, mint a legutóbbi, érdeklődéssel kísért szikes vizekkel, s a Kiskunsági Nemzeti Parkkal foglalkozó ülés. Ezek lehetőséget nyújtanak az adott kérdéskör mélyebb kibontásához, s különösen a gyakorlati területen működő kollégáinknak nyújtanak hasznos fórumot. Témajavaslatokat továbbra is várunk, kiemelten a gyakorlati területeken tevékenykedő kollégáktól. Úgy vélem, más testületekkel is jók a kapcsolataink, így a Magyar Algológiai Társasággal, a MÖTEvel, s a MTESZ egyéb társszervezeteivel, az MTA bizottságaival. Az utóbbi évek politikai-gazdasági-társadalmi kihívásai arra késztetnek, hogy eddigi munkánkat töretlenül folytassuk, s fokozottan őrködjünk tudomány- és szakterületünk színvonalán, önállóságán, nemkülönben megbízhatóságán és szavahihetőségén. Újabb feladatok számos területen jelentkeznek, így az EU-csatlakozás sokrétű elméleti és gyakorlati kérdés megoldását igényli. Nem kisebb feladat a Biodiverzitás Megőrzésének Nemzeti Stratégiá-