Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Goldbrunner, Johann: Hévíz feltárásAusztriában
33 Hévíz feltárás Ausztriában Goldbrauner, Johann Graz-i Műszaki Egyetem, A-XOIO. Graz, Rrchbaucrstr. 12 Geoteam GmbH_ A-S200. Gleisdorf, Weizerstrassc 19. Khanat: Kulcsszavak: Bevezetés Ausztriában a geotermikus energia feltárásának kadveaö feltételei az Alpokat határoló nagy üledékes medencékből vannak. Hévíz feltáró fúrás a Stájer-medencében és a Felső-Ausztriái motassi-medencéboi folyik, míg a Bécst-narl mrr ben csak koriáta/ntt tevékenységgel találkaaink. 1977-tól 1999-ig 44 fúrást mélyítettek le összesen 79 km hosszban. A Felső-Ausztriai molassz-medencében a harmadidöszak előtti metienceaJjza felső-jura karbonátos kőzetei kedvező dő&üétefckkd rrnddkemek a gsAnmkus hasznosításhoz A Németországgal határos térségből három geotermikus projektet valósítottak meg, amelyeknek a geotermikus összteljesítménye 208 MW A túlzott kitermelésből származó regionális nyomáscsökkenést sikerüli vissasajtolással ellensúly azm. A Stájer-medencében a Graz-i paleozoikum karbonátos kőzetei igen jó vízvezető tulajdonságokkal raxlelkeznek és 100° C feletti hévizek felszínre hoeatalát teszik lehetővé. A geotermikus hasznosítást egyes területeken az utóvulkáni széndioxid tevékenység nehezíti meg Fürstenfelden egy geotermikus kettős kutat valósítottak meg badeni homokkőben. A visszasajtolási próbaüzem eddig kedvezőtlen eredményeket mutatott. Ausztria, vízföldtan, földhótan, hévíz, harmadidőszaki medencék. Ausztriában a földtani adottságokból eredően különböző feltételei vannak a hévíz feltárásának. Az ország területének kereken kétharmadát a Keleti-Alpok foglalja el, amely a kőzettani feltételek (északi Mészkő-Alpok, középső kelet-alpesi kristályos rög), és a földi hóáramlás miatt héviz feltárásra nem, vagy csak feltételesen alkalmas. Kedvező földtani előfeltételeket a harmad-időszaki medencékben találunk, amelyek az Alpok peremén fekszenek Ezek közé a harmad-időszaki medencék közé tartozik a Stájer-medence, a FelsőAusztriái molassz-medence és a Bécsi-medence (/. ábra). A Bécsi-medencében, amely csaknem 6000 m mély beszakadásos medenceként helyileg nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik a magas és alacsony entalpiájú hidrotermális rendszerek feltárására, eddig csak elszórtan mélyítettek le hévíz kutakat. A geotermikus energia hasznosításának itt nincs jelentősége Ez avval a ténnyel is összefügg, hogy a Bécsi-medencében a szénhidrogének feltárása (több, mint 3000 szénhidrogén fúrás) az elsődleges. 'J niWWSNWF ntBUlAL l snxíasBMTH niE/uul i UUTEHUBKÍ I x *daltn\projeklt\uthtrricgVt Jtdklj ungnr t/wg 1. ábra: A harmad-időszaki medencék elhelyezkedése Ausztriában A héviz feltárás súlypontja a Stájer-medencében és a Felső-Ausztna-i molassz-medencében volt és van A geotermikus energia hasznosítása különösen 1986-tól élénkült meg. Az 1977 és 1999 közötti időszakban összesen 79 ezer m hosszban létesítettek 44 fúrást Ebből 12 fúrás energetikai hasznosítású volt, 30 fúrás balneológiai hasznosítási céllal készült, s 2 fúrást energetikai és vízhasznosítási céllal mélyítettek le. Különösen érdekes a fúrási tevékenység fejlődése, amelyben 1995 óta növekvő irányzat figyelhető meg, ami bizonyos módon Ausztria Európai Unióhoz történő csatlakozásával és a geotermikus beruházások támogatásával függ össze. Ily módon 1995 és 1999 között 31775 m fúrást mélyítettek, ami az összes fúrás teljes hosszának 40 %-a (2. ábra). A Felső-Ausztria i molassz-medence A Felső-Ausztria-i molassz-medence az Alpok feitolódásából keletkezett alpesi-kárpáti süllyedéses területnek a része, amely az Alpok és a Kárpátok északi részén Svájctól Galíciáig húzódik. A felszínen a medence északi részét a Cseh masszívum, délen a helvéűkum es a flis egységei és az északi Mészkő-Alpok határolják. A medence észak-déli metszetben erősen aszimmetrikus felépítést mutat, amelynél délen az Alpok feltolódási területén 4000 m feletti medence-mélységek lépnek fel. A földtani felépítést a medencealjzat (főleg fdsö-|ura és felső-kréta) és a harmad-időszaki medenceüledék (felső-eocén és pliocén) rétegei közötti kettéosztódás jellemzi. A hévíz feltárás számára legfontosabb vízvezető rétegek a
