Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Csanády Mihály: Az Európai Unió ivóvíz-minőségi előirásainak átvétele

296 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. gyászt, ami szántói non kedvező) A fluor eltávolítására adszorpciós eljárások ismeretesek, de tekintettel arra, hogy eléggé elszórtan elhelyezkedő kis településekről van szó, - a bórhoz hasonlóan - általában a hígítás, 31. a más vízbázisról való ellátás látszik reális megoldásnak Az ivóvizek fluorid-tartalmánál egyébként (térinformatikai módszerekkel) országos és megyei térképek készültek, amelyek a fluor-hiányos területeken alkalmazásra kerülő fluor-pótlási módszerek (tablettás adagolás, konyhasó-fluorozás) helyes végrehajtásához nyújthatnak segítséget. é.A Nitrát A mtrái határérték terén az új szabályozás enyhítést hoz: 40 helyett 50 mg/L lesz a határérték A közműves vízellátás terén a korábbi beavatkozások eredményeképpen eléggé kedvező a helyzet: az érintett létszám a legfrissebb adatok (2000) szerint nem éri d a 10 ezer löt. Itt is kis településekről van szó. Az eddigi gyakorlat is az voh, hogy új vízbázis bekapcsolásával oldották meg a kérdést (A jövőre nézve a vízbázis-véddmi programnak van szerepe, hiszen ez az anyag nem természetes eredetű, hanem szennyezésként kerül a talajba és talajvízbe.) 6.7. Pa&icidek Peszúcidek esetében az új szabályozás igen erős szigorítást hoz. (Az EU szabályozás 1980 óta ezt tartalmazza). A határérték hatóanyagonként 0,1 jig/L (négy anyagra még szigorúbb), holott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyes vegyületekre ennd nagyságrendekkel enyhébb határértéket elégségesnek tart Például a 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav (2,4-D) gyomirtónál a régi magyar határérték (amely korábbi WHO-előíráson alapult) az új határérték 1000-szerese(!), a jelenlegi WHO határértéknek is 300-szorosa A WHO határértékei toxikológiai adatokon alapulnak, az EU határérték környezet-politikái megfontoláson: ne engedjük a peszticideket a környezetben szóródra, vagyis adjunk nagyon szigorú határértékeket (gyakorlatilag nullát, vagyis a kimutatási határt). A szigorú határértékeket tehát humán egészségügyi vagy toxikológiai érvek nem indokolják, de az EU jogrendje ennek átvételét (és betartását is) megkívánja A hazai ivóvizek peszticid-tartalmára kevés adattal rendelkezünk Az ilyen irányú célzott felmérés (Kárpáti et al. 1998b) 21 hatóanyagra terjedt ki, 28 sérülékeny vízbázisból származó 62 vízminta vizsgálatával. A vizsgálatok egy részénél az alsó méréshatár nagyobb volt az EU határértéknél Az értékelhető vizsgálatok eredménye kedvező volt: a 697 mérésből 5 hatóanyagnál összesen 8 mért adat haladta meg a 0,1 pg/L-t (1,1 %), és csak egy a hazai határértéket (atrazin). Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszervizsgáló Intézet újabb adatai még kedvezőbb képet mutatnak 18 megye és a főváros 80 élelmiszeripari üzeméből származó 106 vízmintát vizsgáltak 23 fde szer-maradékra 96 mintában (90,6 %) egyetlen anyag sem voh kimutatható, és a többi 10 mintában mért koncentrációk egyike sem haladta meg az EU határátéket Eszerint a lakosság veszélyeztetésétói pesztickkk esetében nem kell tartani, s remdhető, hogy a (toxikológiailag indokolatlanul szigorú) határértékek túllépése a későbbi, nagyobb számú vizsgálat során sem lesz gyakori 6.8. Egyéb mtikrosz/emMyez/ők A mikroszennyezö anyagokra vonatkozóan teljes körű országos fdmérés még sohasem történt A sérülékeny vízbázisok (parti szűrés, karszt, talajvíz., fdszm vízből nyert víz) esetében elvégzett célzott vizsgálat és adatgyűjtés (1997-98) elég kedvező adatokat szolgáltatott, de a vizsgált mintaszám a vízbázisoknál nem érte d a 700at, a fogyasztói pontokon még ennd is kisebb voh Az utóbbi helyeken sok esetben kimutatható klórozási melléktermékeken (trihalometánok) kívül más mikroszennyezők (nehézfémek, polkáldusos aromások klórozott szénhidrogének) csak egy-egy alkalommal és csak a kimutatási határt alig meghaladó koncentrációban voltak mérhetők Az ismétlő (ellenőrző) vizsgálatok ritkán erősítettek meg az adatokat. (A kimutatási határ közelében a mérési bizonytalanság jelentős ) A trihalometcmok (THM) klórozott vizekben általában jelen vannak, jól mérhetők Közülük a kloroform kon centrációja a legnagyobb, de az eddigi határértéket (30 pg/L) meghaladó koncentráció ritkán fordul dó. Az EU direktívája a 4 THM vegyület összegére ad meg 100 ji g/L-es határértéket. A daganatkeltő vegyületek eöeni küzddem eredményeképpen már eddig is tartani tudtuk - üzemszerű állapotban - (egyetlen kisebb felszíni vízmű kivétdévd) ezen érték felét, így a magyar szabályozás ezt fogja tartalmazni A rendkívül szigorú higany és benzol határérték (1 Hg/L) esetében fordult még dó néhány esetben túllépés, de itt - az alsó méréshatár közelében - a vizsgálati bizonytalanság nagy, és ahol a vizsgálat új mintából való megismétlésére sor került, az általában nem igazolta az dsö mérést A korábban nem vizsgált mikroelemek közül a szelén esetében történt országos fdmérés A 2100 minta között egyetlen egy sem volt, ahol a határértéket túllépte volna a koncentráció Az eddig ritkán vizsgált nehézfémek (kadmium, króm, réz, ólom, nikkd) esetében a vízbázisok vizében igen kis, az alsó méréshatárt non, vagy alig meghaladó koncentrációk voltak csak mérhetők. A fogyasztónál vett mintákban a kevéssé veszélyes réz és cink esetében az alsó méréshatárnál jóval nagyobb koncentrációk is előfordultak, de határérték-túllépés nem (kb 500 adat alapján). Nem állnak renddkezésre adatok az ivóvizek antimon tartalmára. Nagyon kevés adat ismert az eddig nem említett szerves mikro-szennyezőkre (benz(a)pirén, 1,2-diklór-etán, pobdkhisos aromás szénhidrogének, tetra- és triklór-etilén, dsz-1,2-di klór-etilén) és a szerves indikátor-paraméterekre (TOC, fenolindex, olajszármazékok) Az dsö néhány év adatait értékelve lehet majd megállapítani, van-e szükség e téren beavatkozásra valahol. 7. Az (rátett lakosság száma Az új ivóvíz-minőségi határértékek betartása igen jelentós beruházásokat tesz szükségessé. A jelenlegi ivóvíz-minőségi adatok (először 1997-98, majd kiegészítve 1997-99) értékelése alapján megtörtént a települések besorolása olyan szempontból, hogy hol melyik vízminőségi jdlemzó (paraméter) nem fdd meg az EU (és a jövendő hazai) dőírásoknak, hol szükséges vízminőség-ja-