Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Csanády Mihály: Az Európai Unió ivóvíz-minőségi előirásainak átvétele
294 hidroíjógiai közlöny 2001.8i évf 4 sz Sérülékeny vízadónál is dég 5 évente dvégezni a mikroszennyezők mérését, ha az dőző mérés a határérték 10 %-ánál (ill a kimutatási határnál) nagyobb koncentrációt nem mutatott A peszticidek mérésénd kétfde nehézség is fennáll Egyrészt jónéhány vegyületnd a kimutatási határ nagy oW), mint a határérték 25 %-a («Te utal a renddet, ill az eredeti direktíva is), vagyis a határérték (0,1 pg/L) alatti koncentrációknál a mérés bizonytalanság nagy, egy negatív eredmény nem valószínűsíti azt, hogy a koncentráció mérsékelt (pl 2-3-szoros) növekedése nem okoz határérték túllépést Másrészt csak azokat a pesztkad hatóanyagokat kdlene vizsgálni, amdyek dőfordulása az adott területen várható, de erre nézve nehéz megbízható információt szerezni Mindezt még az is bonyolítja, hogy a peszbcid-használat szakaszossága miatt az érintett vizekben időben az egyébként szokásosnál is erősebben változhat a koncentráció A renddet szerint az Országos Tisztiföorvosi Hivatal (OTH) évente ad ki tájékoztatást arról, milyen hatóanyagok előfordulása várható, de e tájékoztatóban is nagy a bizonytalanság A renddet is előírja, hogy a hdyi információkat is figyelembe kdl veim a vizsgálandó hatóanyagok kiválasztásánál Lehet, hogy sok esetben meg kell elégedni azzal a gyakorlattal, hogy a fő vegyület-típusok (karbamátok, foszfát észt erek, diklór-fenoxi-ecetsav származékok, klórozott szénhidrogének) vizsgálata megtörténik A renddet olyan paraméterekre is ad meg határértéket, amdyeket eddig alig, vagy egyáltalán nem mértek Ilyenek például az antimon, a nikkd, az összes szerves szén (TOC), a bromát Ez utóbbit ugyan csak ózonos vízkezdés után kell mérni, de ma még a mérés lehetősége sem adott (ionkromatográf kell hozzá) A rendelet részletezi (3. melléklet) a vizsgálati módszerekkel kapcsolatos követelményeket is A legtöbb kémiai paraméterre konkrétan megadja, mekkora lehet a módszer megengedett hibája, szórása, milyen legyen a kimutatási határ Ez utóbbi kiszámítására is ad dőírást 5.5. Feíkmszmélható mmymgek A renddet a vízkezdésre és a vízzd érintkezésbe kerülő anyagokra is ad dőírást, az eredeti direktívának megfeldően kimondva, hogy ezek nem juttathatnak a vízbe szennyező anyagokat, illetve nem korlátozhatják az egészségvédelmi követelmények teljesülését Az ezzd foglalkozó 5. melléklet megadja a hagyományos szerkezeti anyagok listáját, a vdük kapcsolatos követelményeket, minőségi kritériumokat. Rögzíti a „hagyományos technológia" fogalmát, és megadja, hogy az új anyagok és technológiák engedélyezésekor mi a teendő (Hatálytalanítja az eddig érvényes 3/1971 EüM. rendeletet). Új követdmény, hogy a nem hagyományos anyagokra és technológiákra vonatkozó engeddyek általában csak 5 évig érvényesek Tartalmazza a rendelet melléklete az engedély-kérdem tartalmi követelményeit és az eagodelyezcs alapjául szolgáló vizsgálatok végzésének és értékelésének szempontjait is. 5.6. Egyéb kérdések A renddet dőírja, hogy a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok adatait az dlenőrző hatóságnak (ANTSZ) negyedévenként meg kell küldeni, nekik az adatokat fel kdl dolgozni, és értékdni kdl. (Az EU a nagyobb vízmüvekről 3 évente tételes jelentést kér majd ) A renddet 4. melléklete a jelentés tartalmát és formáját szabályozza A határértékek hatályba léptelése nem egyszerre történik Amdy paraméterek határértékeinek betartása igen nagy műszaki beavatkozást igényd, azoknál a hatályba léptetést külön szabályozzák A renddet 6. melléklete tartalmazza azon települések hstigát, ahol a hatályba léptetés az Unióba való csatlakozáshoz képest is lényeges halasztást szenvedhet. (Az Unió ilyen haladékot csak meghatározott, körülhatárolt földrajzi területre és meghatározott paraméterekre ad. Ezek rögzítésd tartalmazza ez a mdléklet) A többi esetben a határértékek vagy a rendelet megjelenése után 30 nappal, vagy - egyes, eddig még nem vizsgált paraméterek, továbbá olyanok, ahol a szigorúbb határértéket nehéz betartani - az Unióba való bdepéskor lépnek hatályba. Néhány, csak külön műszerrd mérhető paraméternél (TOC, zavarosság, bromát) további haladékot enged meg a renddet. Szerepel a kémiai paraméterek listáján 3 olyan vegyi anyag (és a rájuk vonatkozó határérték), amdyek szerkezeti, ill adagolandó anyagok gyártása során használt monomerek (aknlamid, epiklórhidrin, vmilklorid) Ezeket nem kell a vizekben mérni a rendszeres vizsgálatok során, hanem csak az illető anyagokban, illetve a kioldási próbában, és a valós használatra átszámított értékeket kdl értékelni. 6. A határértékek betartásának nehé rg ég ei A határérték szigorítása az arzén, ammonium, vas és mangán esetében érinti a legtöbb vízművet ill. a legtöbb fogyasztót. (Csanády, 1998a, Kárpáti et al. 1998a) A vas és mangán eltávolítása jól ismert technológiák alkalmazását vagy a meglévő technológiák hatásosságának javítását igényli, így a határérték betartása dsősorban anyagi kérdés. Mivd egészségre nem ártalmas anyagokról van szó (indikátor paraméterek), ez nem dvez dsőbbséget 6.1. Arzén Az arzén esetében más a hdyezet A nagy araén-koncentrációk (> 100 pg/L) egészségkárosító hatása egyértelmű; bizonyított a daganatkeltő hatás (hólyag-, vese- és bőrrák) is. Hazánkban állapítottuk meg, hogy a spontán abortuszok és halvaszületések számát is növdi a nagy arzéntartalom. Az utóbbi 20 évben a legjelentősebb és legeredményesebb beavatkozás volt, hogy több mint 80 településen sikerült az ivóvizek arzéntartalmát (igen jdentős költséggel) csökkenteni A nagy (> 50 pg/L) arzéntartalmú vízzel ellátott lakosok száma 1981-83-ban 400 ezer fölött volt, ma már csak 10 ezer Az Európai Unió az eddigi, 50 pg/L-es határértéket 10 p g/L-re szigorította A szigorítás daganat-kockázaton alapuló számítása megkérdőjelezhető Az arzén nem genotoxikus ágens Normál máj-működés mdlett egy fdnőtt szervezete napi 200-250 pg arzént felhalmozás nélkül kiürít a vizelettel; így reális daganat-kockázattal csak e mennyiség felett kdl számolni. (A daganat-kockázatot tajvani adatok nulla koncentrációra való lineáris extrapolációjával számolták, ami az dőbbiek szerint szakmailag nem helyes )