Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Bogárdi István–Bárdossy András–Duckstein Lucien: Nem-sztohaszntikus módszerek

Millnmnmn Lcniomcü, 2000. deoonha 11-12 275 visszatért Zürichbe. A Dominion Engineering Works cégnél megtervezte a kanadai Churchill FaDs 485 MW-os Francts-turbmáit, és az USA-beli Grand Coulee 610 MWos Francas turbinákat A Churchill Fallsnál 312 m-es esést hasznosít egy-egy gép, 180 m

3/s víznyeléssel, 200/min fordulatszámmal. A spirálház beömlésének átmérője 4,75 m, az egy darabból öntött acél járókerék nyers tömege 145 t, a forgórész tartó csapágyának terhelése 13001 A Grand Coolee III. erőmű bővítési tanulmánya már 1962-ben elkészült, de megvalósítása csak 1975-ben kezdődött, s 1979-ig tartott Három 600 MW-os, három 700 MW-os turbinát építettek be, a H 67-108 m közötti esés hasznosítására. Víznyelés 815 m'/s, fordulatszám 85,7 /mm A 12 bar-ra tervezett spirálház belépő átmérője 10,5 m, az 5001 tömegű járókerék beömlése 9,75 m átmérőjű, amelyet a helyszínen hókezehek a hegesztési feszültségek feloldására, külön áttelepíthető kemencében. A szívócső beömlése 9,5 m-es, a kiömlése 20,0 m-es acélbélésű beton szerkezet. A tervezés során egy 406 mm-es átmérőjű modell turbinával 16 változatot próbáltak ki (H = 15 m escssd), míg így 230 mm-es kerekű modellel H = 45-108 m-es eséssel megmérték a berendezés stabilitási és rezgési tulajdonságait 1972-ben "Fluid Engineering" ammd önálló mérnökirodát alapított, és ettől kezdve a legkülönfélébb cégeknek ad tanácsot, tervez szivattyú próbaállomásokaL Sugárszivattyúkkal és armatúrákkal foglalkozik, megtervezi a Sulzer cég számára a világ első szrvaltyúturbinájál Mindezek mellett számos felsőoktatási intézményben oktat, tanszéket vezet. 1992-ben a Budapesti Műszála Egyetem tiszteletbeli doktorrá avatja Az 1998. évi lisszaboni világkiállításon (amelynek alcíme: "tengerek") a svájci pavilonban saját szabadalma alapján olyan berendezést mutatott be, amely 500 ezres Reynolds számon lamináris vízsugarai állít elő. Ez nagy feltűnést keltett Foglalkozott a káosz-elmélettel, és már 1980-ban bizonyította, hogy a kaotikus vízáramlás rövid idő alatt rendezetté válik. Ez a rövid áttekintés külföldön élő szakembereinkről nem lebet teljes. Még számosan öregbítették a magyarok hírnevét a világban, mégis talán sikerült a vízgazdálkodásban legeredményesebben tevékenykedő magyar vízgépészeket és munkásságuk hazai gyökereit bemutatnom Persze, az említettek mindegyikének bő tevékenységéről könyvet is lehetett írni. De 10 percbe csak ennyi fért. Nem-sztohasztikus módszerek a bizonytalanságok számbavételére Bagárdí István, Nebraska! Kgyeteai, USA Bárdwy Aadráx, Stuttgarti Egyet«, NéMtaraág A vízgazdálkodásban számos bizonytalansággal kell szembenézni, és bizonytalanságok esetén is lehet a legjobb döntéseket hozni. A valószínűségi statisztika akkor a legalkalmasabb eszköz, ha - elegendő adat áll rendelkezésre, - a bizonytalanság statisztikus természetű, és - valamennyi fájta bizonytalanság számszerűsíthető. Számos esetben azonban nem ez a helyzet: a fenti fettételek hiányozhatnak. Adódhatnak pl. rövid adatsorok, lehet információ-hiány az adatok függetlenségét illetően, előfordulhatnak modell, vagy paraméter-hibák, számszerűsíthetetkn egyéb bizonytalanságok. Ilyenkor is lehetséges a valószínűség-számítási módszereket - véleményünk szerint - ráerőltetni a feladatra, viszont a kapott eredmény nem lesz értelmezhető, vagy hibás lesz. A nem-sztohasztikus módszerek a fenti esetekben alkalmasak a bizonytalanság számbavételére. Az egyik ilyen ismert és elterjedő felben lévő módszer a "/«z^y h mlmtm Z/pk" alkalmazása. Két példát emiitünk a fm^ji balom LiJ vízgazdálkodási alkalmazására: 1.) A fiizzy-geostatisztika területén, ahol a bizonytalanságokat fuzzy-halmaznkkal jellemezzük, és az eredményt is fuzzy-számként kapjuk 2 ) Az árvízvédelmi beavatkozás megválasztása esetén, olyankor, amikor a töhésezés egyrészről csökkenti az árvízkárokat, de az ökológiai szempontok ellentétesek.