Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Mosonyi Emil: A külföldre került magyarok eredményei

272 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. bmák és tdjes hidraulikus berendezéseinek felelős terve­zne voh Közben a Quebec-i Laval Egyetem Vízgépészei ti Intézetének tudományos munkatársa. 1967-ben kine­vezték a Brugg-Wmdisch-i műszaki főiskola tanárává, a­hol az áramlástani laboratórium vezetésévd is megbízták. Bonyolult áramlástani problémák újszerű megoldásait ta­lálta meg, az orvosi gyakorlat és a technika terén. Számos bevált idevágó szabadalma is van. Turbinák és szivattyúk tervezését szolgáló hidromechaníkai kutatásai a vízgaz­dálkodás körébe esnek. Nagyszámú elméleti és gyakorlati vonatkozású publikációi közül kiemelendő a kisteljesít­ményű vízerőműveket tárgyaló, már két kiadást elért könyve, amelynek szerkesztője és társszerzője. SIMON ISTVÁN (1926) gépészmérnök (BML, 1950) az Országos Tervhivatal (OTH) szolgálatában a hazai vízeróhasznosítással foglalkozott és a BNV vd kap­csolatos szakmai tárgyalásokon az OTH-t képviselte. A forradalomkor hagyta d Magyarországot és Kanadában telepedett le, ahol egy évig dolgozott szakmai területen. Neves tervezővállalatnál vett részt vízerőmüvek előtervé­nek készítésében, és egy létesítménynek felelős tervezője voh. A szakmát elhagyva gyárat alapított, amelynek társ­tulajdonosa és igazgatója SZÓO KÁROLY (1923) építőmérnök (József Nádor Műszaki Egyetem, 1946). A Földművelésügyi Minisztéri­umban dolgozott, mint tervező mérnök a forradalomig 1957-tól 1988-ig voh szolgálatban Kanadában különböző tervező vállalatoknál Jelenleg Montrealban él Különbö­ző erőművek tervezésében vett részt kanadai tevékenysé­gének dső éveiben Legnagyobb részt vízerőművekkel foglalkozott. Később kizárólag nagy vízépítési tervek ké­szítésével foglalkoztatták neves kanadai vállalatok, folya­matosan emelkedő beosztásokban, mint Supervising En­gineer és Managing Engineer. Kanadai, áraa i és afrikai nagy teljesítményű művek (völgyzárógátak, duzzasztó­művek, hajózsilipek, csatornák és erőtelepek) tervezésé­ben irányító feladatokat látott d SZÖLLŐSI-NAGY ANDRÁS (1949) építőmérnök (BML, 1972), a műszaki tudományok doktora (1991) a VlTUKl-ban kezdte meg tevékenységét, összpontosítva a hidrológiai tudományok legbonyolultabb dmdeti és gya­korlati kérdéseire. Kiváló elméleti-, ideértve matematikai képességeit nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos hidrológiai intézeténd és egyeteménd elismerték, s kiemelkedő meghívásokkal, megbízásokkal honorálták. (Laxenburgj Nemzetközi Kutató Intézet, Olaszország, A­IT Bankok, Bangladesh, Indonézia, Belgrád, Ddft, Svéd­országban látogató professzor.) 1985-tól 1989-ig rend­szeres látogató kutató professzora voh a Waterloo Uni­versrty-nek Kanadában. Ugyanebben az időszakban he­lyettes igazgatója a Vl I UKI-nak. 1991-ben megszerzi a MTA doktori címét. Ugyanebben az évben magántanára lett a BMM-nek 1992-ben elnyeri a BME tiszteleti (h.c.) címét és 1994-ben kinevezik a BME Vízépítési Intézeté­nek nyilvános rendes tanárává 1989-ben pályázaton el­nyeri az UNESCO-ban a Víztudományi főosztály (Divisi­on of Water Sciences) igazgatói állását. 2000. októberétől még kd nemzetközi szempontból kiemelkedő megbízást kapott. "Coordinator of UNESCO's environmental prog­rammes" és "Deputy Assistant Director-General of the Natural Sciences Sector of UNESCO" Különös erdeme ket szerzett tudományos folyóiratok alapításával, szer­kesztésükben való aktív részvétdévd. Több tudományos egyesületben folytatott eredményes tevékenységet Kb. 150 tudományos közleménye van (cikkek és könyvek). UBELL KÁROLY (1922) építőmérnök (BME, 1950), a műszaki tudományok kandidátusa (1960). 1970­ig a hidrológia terén már idehaza jdentékeny tudományos és gyakorlati eredményeket ért d. A nemzetközi kapcso­latokban fontos tisztségeket kapott. Különösképpen la kell emelnem az UNESCO megbízásából elért tdjesíttné­rryeit, amelyek elismeréséül 1967-ben szakértői és igazga­tói minőségben az UNESCO-UN Special Fund által Bag­dadban létesített intézet vezetője lett. Noha 1970-ig siker­rel irányította az intézd programját, hazulról szolgálati helyének dhagyására és állásának felmondására kénysze­ritették. Ezért 1971 elején Németországban vállak állást, a Szövetségi Hidrológiai Intézetben (Bundesanstalt fur Gewässerkunde, Koblenz), ahol 1987-ben történt nyugdí­jazásáig sokféle elméleti és gyakorlati hidrológiai, vízház­tartási és hidraulikai feladatok megoldásával foglalkozott. Különleges elismerést érdemd a folyóvíz és talajvíz köl­csönhatásává] kapcsolatos munkássága Mintegy 100 publikációja jelent meg magyar, német és angol n yd ven, amelyek közül kiemelkedő az 1983-ban megjelent, társ­szerző vd írott könyve. „Hydrogeologie, Grund Wasser­haushalt, 1. Band", amely Németországban, sót az egész német nyelvű európai területen a legmodernebb kézi­könyvnek és tankönyvnek tekinthető e diszciplínában. A második köteten, szintén társszerzővel, most dolgozik. Mint a DVWK (Deutscher Verband fur Wasserwirtschaft und Kulturbau) talajvíz-hidraulikai munkabizottságának hdyettes elnöke, országos érvényű iránydvek kidolgozá­sában tevékenyen részt vett * * * MAURER GYULA (1912) építőmérnök (József Ná­dor Műszaki Egyetem, 1934) a forradalomig a Földműve­lésügyi Minisztérium, majd az OVF szolgálatában terve­zés- és építés terén kitűnő eredményeket ért d. Svájcba e­migráh, ahol nyugdíjba vonulásáig az egyik legnagyobb villamosmű vállalatnál dolgozott Vízerőtdepek, tározók tervezésével, felújításával és üzembe heiyezésévd foglal­kozott 1996-ban Lausanne-ban d hunyt FETRY BÉLA (1899) gépészmérnök (József Nádor Műszaki Egyetem, 1922), a Ganz Gépgyár (Budapest) szolgálatában 1930-tól 1935-ig Egyiptomban szivattyúte­lepek fdszerelésd és üzemvitelét vezette. 1936-tól 1944­ig a Műegyetem Vízgépészeti Tanszékén, mint tanárse­géd is dolgozott. 1944-ben elhagyta Magyarországot és végül Brazíliában telepedett le, ahol 1959-ig egy szivaty­tyúkat gyártó cég műszaki üzemvezetője volt Sao Paulo városban. 1959-től 1977-ig, haláláig technikai igazgatója voh az általa alapított Albrizzi-Petry Szrvattyúgyárnak (Sao Paulo-ban), amelynek alapítója is voh. Számos pub­likációja jelent meg a szivattyúk dméleti vizsgálata és szerkezeti kialakítása terén. Számos újítása és szabadalma örökíti meg nevel A műszaki szabályzatokkal foglalkozó brazíliai egyesületnek tanácsadója voh.

Next

/
Oldalképek
Tartalom