Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Ijjas István: Magyar szakemberek a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetségben

258 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. Az EUROWA TER-CEC projekt az európai integrá­ció elősegítésére Az Európai Unió új vízgazdálkodási politikáját az EU­ROWATER Projekt alapozta meg, amelyet Franciaor­szág, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és Portu­gália szakértő-csoportjai dolgoztak ki. Az EUROWA­TER 1993-ban indult és 1996-ban fejeződött be. A Pro­jekt három éves tevékenységének eredményeit 1996 ok­tóberében Düsseldorfban vitatták meg az EU országok képviselői. A vitára az ICID ERWG kezdeményezésére magyar szakértők is meghívást kaptak, akik javaslatot ter­jesztettek elő az EUROWATER-hez hasonló célú projekt beindítására az Európai Unióhoz közeledni, illetve csatla­kozni szándékozó közép-európai országokban Az EU képviselői és az EUROWATER irányítói egyetértettek ezzel és hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és más érdeklődő közép-európai országok kutatócsoportjai a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség (ICID) Európai Regionális Munkacsoportjának (ERWG) koordi­nálásával az EUROWATER tematikája, módszertana és eredményei alapján, a projekt irányítóinak konzultációs segítségével, az EUROWATER-hez hasonló elemzést ké­szítsenek országaik vízgazdálkodásról, felhasználják a projekt módszertanát és eredményeit. Az EUROWATER projekt közép-európai változata az EUROWATER-CEC nevet kapta. Az ú.n. vertikális EUROWATER-CEC jelentés első kézirata a magyar vízgazdálkodásról magyar és angol nyelven 1997 szeptemberére készült el (Ijjas-Szlávik 1997) 1. Anyagát 14 ország (Belgium, Bulgária, Horvátor­szág, Csehország, Németország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlové­nia, Nagy-Britannia és Magyarország) 43 szakértője vitat­ta meg 1997. október 18-21. között Siófokon, az OVF és az ICID ERWG által szervezett rendezvényen. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint a tanulmány jól teljesítette alapvető célkitűzését. Alkalmas, hogy a ma­gyar vízgazdálkodásnak az EUROWATER mintájára és tapasztalatainak felhasználásával végzett elemzése útján az EU-hoz való közeledést és harmonizálást előkészítse, elősegítse kedvező tárgyalási pozíciók kialakítását a nem­zeti identitás megőrzésével, de ugyanakkor a hasznos EU tapasztalatok és módszerek átvételével. A magyar eredmények hatására az ICID ERWG tagor­szágai közül több, az Európai Unióhoz csatlakozni szán­dékozó ország kinyilvánította szándékát, hogy az EURO­WATER módszertana alapján elkészíti saját ország-jelen­tését. A munka Csehországban, Litvániában és Szlovéni­ában 2000 januárjára elkészült. Ekkorra a magyar jelen­tés adatait is felülvizsgálták, kiegészítették, ahol szüksé­ges volt, módosították. Az ICID Német Nemzeti Bizott­sága (a DVWK - Deutscher Verband für Wasserwirtscaft und Kulturbau e.V. - Német Vízgazdálkodási és Terület­fejlesztési Szövetség közreműködésével) a négy országje­'A magyar vízgazdálkodás. Országjelentés az Európai Unió "A vízgaz­dálkodás intézményei Európában" - EUROWATER Projekt módszertana alapján. A tanulmányt szerkesztette: dr. Szlávik Lajos és dr. Ijjas István. Szerzők: dr. Filolás Ildikó, dr. Horváth IÁszióné, dr. Ijjas István, Papp Kálmán, dr. Pálfai Imre, dr. Pásztó Péter, dr. Perger László, Reich Gyula, dr. Szilárd György, dr. Szlávik Lajos. lentést könyv alakjában angol nyelven megjelentette (DV­WK 2000). Az ICID ERWG bekapcsolódása az EU Víz Keret­irányelvének bevezetésébe Az Európai Közösségnek már a hetvenes évek közepé­től voltak a vizeket védő jogszabályai és környezeti prog­ramjai. Ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vizek állapota tovább romlott. Ezért a kilencvenes évek közepén nyilvánosságra hozták az Eu­rópai Unió új vízgazdálkodási politikáját. Ennek érvénye­sítéséhez öt évig tartó előkészítő munkával kidolgozták a Vízgazdálkodási Keret-irányelvet, ami 2000. december 22-én hatályba lépett. Az EU tagállamai és a csatlakozás­ra készülő országok - köztük Magyarország számára is ­kötelező feladat a Keretirányelv bevezetése és előírásai­nak végrehajtása. Ez számunkra különösen fontos, mert azok a Duna illetve Tisza vízgyűjtőjén felettünk lévő or­szágok, ahonnan a vizeinket veszélyeztető szennyezések érkezhetnek - Ukrajna kivételével - az EU csatlakozásra készülnek, így a Keretirányelv előírásait betartva, velünk közösen kell intézkedési programokat készíteniük a vizek jó állapotba helyezésére és a jó állapot megőrzésére. Az EU új vízgazdálkodási politikája és a Keret-irány­elv mérföldkövet jelent Európa vízgazdálkodásának fejlő­désében és világviszonylatban is példaértékű dokumen­tum. A Keret-irányelv előírásai szerint az Európai Unió tagállamaiban 2015-ig jó állapotba kell hozni minden o­lyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetén ez egy­általában lehetséges, és fenntarthatóvá kell tenni a jó álla­potot. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió elhatározta, hogy 15 év alatt helyrehozza mindazon károkat, amelye­ket emberi tevékenységek - elsősorban az elmúlt 50 év­ben - a felszíni és felszín alatti vizek állapotában okoztak. A Keret-irányelv bevezetésével kapcsolatban különle­ges, nagy munka, békebeli mozgalom van kibontakozó­ban Európában. 20-25 ország (az EU tagállamok és a csatlakozásra készülő országok) szakemberei gondolkod­nak együtt azon, hogyan lehet teljesíteni a nagy célt. A szakemberektől, politikusoktól és az egész európai társa­dalomtól függ, hogy megvalósul, vagy szép álom marad a "minden vizek jó állapota". A Keret-irányelv az EU legfontosabb vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabálya. Az egyik legfontosabb célja a vízi és a vízhez kapcsolódó élővilág jó állapotának biztosítása. Erre nagyon sok közvetlen és közvetett előírást tartalmaz. A Keret-irányelv hazai és nemzetközi szinten is az élővi­lág védelmének legfontosabb eszköze lesz. Az Európai Unióhoz csatlakozás azt fogja jelenteni számunkra, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos szabá­lyozások 30-40 %-a az Európai Unió szintjén fog kiala­kulni. A fennmaradó 60-70 % pedig hazai szabályozás lesz. Az emberi egészséget és az élővilágot az EU szintű előírások fogják védeni, és így ezek lesznek a legfonto­sabb vízgazdálkodási szabályozások. Az EU-hoz való csatlakozás időpontjától függetlenül is célszerű figyelembe venni az Európai Uniónak a vízgaz­dálkodással kapcsolatos környezeti célkitűzéseit, mert e­zek az európai állampolgárok és az élővilág számára kí­vánnak tiszta és egészséges, fenntartható környezetet, il-

Next

/
Oldalképek
Tartalom