Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
4. szám - Garami Ferenc: Mezőgazdasági rekonstrukciók és fejlesztések Algériában
Millenniumi konferencia, 2000. december 11-12 239 legjelentősebb datolya termelő tájegységében nagyszabású rehabilitációs program indult el közel 15 éve, amelynek megvalósítása napjainkban is folyik. Ezt a folyamatot csak gyorsították a 90-es évek magánkezdeményezései, elsősorban a földtulajdon utáni erős igény, a növekvő termelési kedv. Az Oued Rhír térségben ennek a rekonstrukciós programnak a VIZITERV volt a generál tervezője 1983-93 közt. A nagyszabású tervezési, beruházás előkészítési program keretében a VIZITERV a következő munkarészeket készítette: - Az éghajlati tényezők értékelése. (Néhány jellemző adat: éves átlag hőmérséklet 21 °C, nyári átlag: 32 °C, abszolút maximum: 54 °C, az éves csapadék átlaga: 100 mm, minimális éves csapadék 8 mm, éves párolgás közel 3000 mm, potenciális evapotranspiráció közel 1900 mm; napos órák évi száma 3000 felett). - Működő és felhagyott kutak leltárba vétele, értékelése. Felmérésre került a rehabilitációra javasolt 7 700 ha területen 1100 működő kút és közel 600 felhagyott kút az első vízadó (CT) rétegből, valamint 9 kút a második (Cl) vízadó rétegből. (A teljes Oued Rhir térségben még további 2000 CT kút található.) - A kijelölt 7 700 ha-on részletes tulajdonviszony feltárás történt, a pálmafák darabszáma, kora, fajtája és állapota szerint. (A felmért pálmafák száma közel 1 millió.) A felmérés kiterjedt az egyéb gyümölcsfákra (42 ezer fa) és köztes növényekre is (összes területük 1200 ha). A felmérés 50 települést és közel 6000 tulajdont érintett. Az osztatlan tulajdonok miatt a tulajdonosok száma több tízezer. - Agrár-közgazdasági vizsgálatok keretében víznorma opciók, köztes növény intenzifikálások, fasürűsség változatok kerültek értékelésre, figyelembe véve a korlátozott minőségi és mennyiségi talaj- és vízviszonyokat. (Az értékelést alvállalkozóként egy francia cég készítette) - Az azonnali beavatkozások keretében került sor: - A másodrendű vízelvezető hálózat (az egyes oázisok belvíz-főcsatornái) azonnali rekonstrukciójára, összesen 300 km hosszban. - A tönkrement béléscsövü (és ezáltal a különböző sótartalmú vízadó rétegek közötti kommunikációt és ezáltal a jobb rétegek sóval való szennyeződését okozó) fürt kutak eltömése. Ez a program közel 500 kutat érintett 40 ezer folyóméter béléscsővel! - A korábban felújított Oued Rhir Főcsatorna homok-düne fenyegette szakaszának átépítése 500 fm-en. - A vízkészletek vizsgálata. Ennek keretében az egész Észak-Szaharát lefedő két vízadó réteg (CT és Cl) számítógépes értékelése különböző jövőképek kidolgozásával mind Algéria, mind a szomszédos Tunézia területére Hidrogeológusunk különböző időhorizontokat vizsgálva, az igényeket kielégítő víztermelés függvényében prognosztizálta a vízadó rétegekben a vízszint, illetve nyomáscsökkenést, keresve a fenntartható fejlődést biztosító jövőképet. Az elfogadott jövőkép szerint 25 éven belül: - A CT rétegnél a prognosztizált szint csökkenés a legkedvezőtlenebb térségben sem haladja meg a 100 m szivattyúzási mélységet (jelenlegi maximum 60-70 m). - A Cl rétegnél a prognosztizált artézi nyomás a legkedvezőtlenebb térségben is pozitív marad, amely biztosítja a szivattyúzás nélküli hévíz hasznosítást. - Részletes talajtani feltárás a térség valamennyi művelt, illetve új telepítésre javasolt területén. Az intenzív gazdálkodásra javasolt területek 86 %-a kedvező datolya termesztésre, míg 14 %-a elfogadható erre a kultúrára. A hagyományos termelésű területeken a datolya szempontjából kedvező talaj 55 %, elfogadható 34 %, a datolyatermesztésből kizárandó 11 %. A rehabilitációra javasolt területeken a talajok sótartalmát tekintve 9 mmhos/cm-nél kisebb koncentrációjú talaj 2500 ha, 9 és 16 mmhos/cm közé esik 2400 ha, és 16 mmhos/cm-nél nagyobb sótartalmú 2800 ha. - Öntözési és vízelvezetési, só-kimosatási technikák gyakorlati kipróbálásához kisérleli program készült és kísérleti telep létesült. - Öntözés rekonstrukciójának keretében a következő kérdéseket vizsgáltuk meg: - A só-kimosatási vízigény az öntözővíz minőségének a függvényében 20-30 % többlet öntözővizet jelent folyamatosan. Ezzel a kimosatási hányaddal az optimális terméshozam 70-85 %-a érhető el. - A folyamatos fajlagos bruttó (csúcsidejű) vízsugár 1,0 l/s/ha ott, ahol a öntözővíz só-tartalma nem haladja meg (folyamatos só-kimosatással együtt) az 50005500 mg/l-t. Ha az öntözővíz só-tartalma magasabb 7000 mg/l-nél, az alkalmazott folyamatos vízsugár 1,1 l/s/ha. - A (CT kutakból) 5500 mg/l-nél magasabb sókoncentrációval kitermelt öntöző vizet a kedvezőbb sótartalmú Cl kutak vizével kell hígítani. - Csúcsidei öntözési forduló nyáron 7, télen 14 nap. - Az öntözés módja a térségben hagyományosan az árasztásos felületi öntözés, amellyel jól kiszolgálható a sókimosatás miatti magas vízigény. Kísérleti jelleggel működik csepegtető öntözés is. - Az egyszeri vízadag a könnyen hasznosítható szántóföldi vízkapacitás és a vízigény függvényében átlagban 600 m 3/ha-t tesz ki. - Az öntözés legkisebb egysége az öntözési tömb (amelyet több parcella képez). Egy tömböt egy állandó vízsugár (modul) szolgál ki egy forduló alatt. Figyelembe véve a talaj-adottságokat, a parcellák adott hosszát, lejtésviszonyokat, az öntözési módot, a helyi öntözési gyakorlatot: a vízsugarat 20-35 1/s-ban határoztuk meg. - Az előzőkből következik, hogy egy tömb nagysága 20-35 ha. A tömbök száma több mint 300. A tömböket alkotó parcellák száma 5000. - A kutakat a tömbökkel összekötő nyomóvezetékek hossza 190 km. - A kutaktól a vizet szétosztó burkolt (egy vízsugarat szállító) földcsatornák hossza 520 km. - A területet VIZITERV felosztotta öntöző telepekre, illetve rendszerekre. A térséget 44 vízellátás-vízelvezetés szempontjából többé-kevésbé homogén öntöző telepre osztottuk. Egy-egy telep néhány száz hektáron terül el. Egy telepet több CT kút lát el öntöző vízzel, kiegészítve a nagy vízhozamú Cl kutak jó minőségű, de magas hőmérsékletű vízével. Néhány telep képez egy öntöző rendszert. A térség 12 rendszerre osztódik fel. - A vízelvezetés (drénezés) keretében a következő témaköröket vizsgáltuk meg részleteiben. - A tömbökön (parcellákon) belül a folyamatos sókimosatás és a só-akkumuláció megakadályozása érdekében sűrű drén-hálózat szükséges. A helyi körülményekhez jól alkalmazkodik a nyílt árkos vízelvezetés.
