Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

4. szám - Dobos Imre: A mélységi vizek hasznosítása

222 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001.81. ÉVF. 4. SZ. tervezést és az adatszolgáltatást hiánytalanul teljesítik. Az ország hévizeinek hasznosítását a sokoldalúság jellemzi, amelyet különösen az alföldi felső-pannon üledékekben tárolt nagy mennyiségű hévíz tesz lehetővé. A felmérések szerint a pannon hévízrendszer készlete 2000 km

3, míg a mezozóos rezervoár-rendszerek statikus-földtani hévízkészlete csupán 48 km

3. Az ország legkedvezőbb többlépcsős, komplex hévízhasznosítási területe a Dél- és Délkelet-Alföld, s annak Szentes-Szeged-MakóOrosháza körzete. Az 1996. január 1-jei állapot szerint 1245 30 °C-nál melegebb vizet adó hévízkutat tartottak nyílván., amelyből ténylegesen üzemelő kút 834, és a kis entalpiájú geotermikus energia közvetlen hasznosítását összesen 1540 MW-ra becsülik. A mezőgazdasági fűtésre ebből 565 MW, épület- és lakásfütésre 75 MW, balneológiára 581 MW, míg egyéb célokra 319 MW jut (Korim, 1998; Liebe, 1998). A legrégibb hagyománya a balneológiai hasznosításnak van, amely jelenleg 236 hévízkútra támaszkodik. A legjelentősebb fürdőhelyek az országban: Eger, Hajdúszoboszló, Budapest, Hévíz, Harkány, Zalakaros, Bükfürdő. A fővárosban néhány foglalatlan és sok foglalt forrás mellett 28 különböző mélységű hévízkút szolgálja a gyógykezelést és a sportolást. Az ország legtöbb hévízzel ellátott fürdője és uszodája az Alföldön található. Az öszszes hévízkútból a 2000. évi adatok szerint 107 kút vize minősült gyógyvízzé. Ide tartozhat még a Hévízfürdőn termelt gyógyiszap is, amely a Hévízi tó gyógyvizének és iszapjának terméke. Helyben eredeti állapotban használják, míg szárítva és őrölve mintegy 100 év óta forgalmazzák. A sárvári "Termálkristály gyógysót" a RábasömjénII. sz. kút hévizéből nyerik, és külföldre is nagy mennyiségben szállítják. Azon a helyen, ahol fogyasztásra alkalmas vizet olyan mélységben lehet feltárni, ahol már a kifolyóvíz 30 °C vagy ennél nagyobb, akkor hűtés után ivóvízellátásra kerül a vízvezeték-hálózatba. Ilyen jellegű vizet használnak Szegeden, a Békési- és a Jászsági-medence területén. A hévízkút-kataszterben 225 ilyen hévíz jellegű, ivóvizet szolgáltató kút szerepel. Mezőgazdasági hasznosításban jelenleg 198 hévízkút vesz részt, túlnyomóan az 1960-as évektől. Legtöbbjét Csongrád megyében találjuk, ahol általában a 60-100 °C hőmérsékletű hévizet üvegházak, fóliasátrak, talajfűtési rendszerek, állattartó és -nevelő létesítmények fűtésére használják. Leginkább zöldséget, primőrárut, virágot és dísznövényt termesztenek. Messze kiemelkedett a szentesi Árpád Szövetkezet nagyméretű kertészetének geotermikus energiával fűtött üvegház- és fóliatelepe. Mintegy 10 hévízkút vizét használják fel épület, lakás és műhely fűtésére a Dél-Alföldön. Nemrég Szegeden geotermikus kútpár, Csongrádon egy kettős fünkciójú hévízkút létesült. Megfelelő hőmérsékletű hévíz esetén a fürdők épületeit is hévízzel fűtik. Az ipari hévízhasznosításhoz tartozik az algyői olajmező másodlagos olajtermelését elősegítő peremi vízbesajtolása is. A visszanyomásra szánt vizet 17 kútból szerzik be, mélységük 1000-1400 m közötti, vizük 30-45 °C, és előkezelés után kerül besajtolásra. A kenderáztató telepek mintegy 11 hévízkút vizét használják fel. Ipari célra összesen 71 kútból termelnek hévizet. Ezen kívül kommunális célú 18, többcélú 86, ideiglenesen lezárt 153 hévízkutat tart nyílván a VITUKI. A hévíztároló rendszerek paramétereit 88 megfigyelökút végzi. És eddig 131 hévízkutat selejtezlek. A hévíz komplex hasznosítása eredetileg kapcsolatban volt a balneológiai felhasználással. Másodlagosan a fürdőépületek fűtését és használati meleg vízzel való ellátását is szolgálták a Lukács, a Széchenyi és a Gellért fürdőben. Az 1950-es évek elején a margitszigeti Magda forrás hévizét balneológiai célon és ásványvíz-palackozáson (Kristályvíz) kívül Újlipótvárosban 5600 lakás meleg vízellátására használták fel. A komplex hévízhasznosítással először Hajdúszoboszlón találkoztunk, s alkalmazása az utóbbi évtizedekben akkor lendült fel, amikor a szentesi kórház 1735 m talpmélységű kútját 1958-ban üzembe helyezték. Az 1700 L/min hozamú és 78 °C hőmérsékletű hévízkút rakta le a modern, többlépcsős geotermikus energiahasznosítás alapjait. Első lépcsőben a hévizet a kórházi épületek és pavilonok fűtésére használták, majd a csökkent hőfokú vizet a közeli városi fürdő kapta, s a kórház melletti lakótelep fűtését és melegvíz ellátását, sőt a szomszédos szövetkezet hajtatóházainak fűtését is ezzel oldották meg. E hasznosítási formát számos dél-alföldi helyen követték: Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Szegváron, Szentesen az Árpád, Kisalföldön a lipóti szövetkezetnél (Liebe, 1993). A réteg- és karsztvízkészlet, valamint a rétegenergiagazdálkodásra a jövőben különösen nagy gondot kell fordítani, mivel mindkét rezervoár-rendszerben jelentős nyomáscsökkenés észlelhető, s ez a víztermelés és -felhasználás gazdaságosságát befolyásolja. A helyes vízgazdálkodás akkor én el célját, ha a vízkészlet egyensúlya nincs megbontva, a termelés nem lépi túl az utánpótlódás mértékét. Irodalom Dobos I. 1971: Zsigmondy Vilmos születésének 150. évfordulója. Bp. 103. old. Kézirat Dobos I. 1976: A hazai mélységi vízkutatás és -feltárás a XIX. században - Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1975-rőL 4. 23-36 Dobos I. 1979: Ásvány és gyógyvizeink ivókúrás hasznosítása. Mezőg. Kiadó, Bp. 62-117. Dobos I. 1981: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása (In: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere) X Bp. 97-122. Dobos I. 1985: Exploration of subsurface waters in the neogene basins (In: Neogene mineral recourccs in the Carpathian basin Historical studies on their utilization). Hung. Geol. Survey, Bp. 531-555. Halaváts Gy. 1896: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységűk, vizök bőségének és hőfokának ismertetése Az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával Gyak. Bp 1-103. Korim K. 1998: Geotermikus energia termelése és hasznosítása Magyarországon. Kőolaj és Földgáz, 31. 4-6. 33-38. Liebe P. 1993: Hévízkutatás. VITUKI kiadv Bp. 1-23. Liebe P. 1998: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 80. 205-228. Török J. 1859: A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és Rirdómtézetei Debreczen. Urbancsek J. (szerk.) 1963: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere I. OVF kiadv., Bp. Vida M. 1979: Gyógyvizek és ásványvizek a régi Magyarországon. Mezőgazd. Kiadó, Bp 9-61. VITUKI 1968: Budapest hévizei. Bp. VITUKI 1971,1977,1994: Magyarország hévízkútjai. II., III., VI. Bp