Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
1. szám - Molnár Béla–Kuti László: A Kiskunsági Nemzeti Park miklapusztai területének földtani és vízföldtani viszonyai
20 HIDROLÓGIAI KÖZIjÖNY 2001. 81. ÉVF. 1. Sí. nátiszap vált ki Ahol növényzet is volt ott annak C0 2 elvonó hatása is elősegítette a kiválást. A Duna szabályozása előtt az évente kiontó árvíz a kivált sókat elmosta A szabályozás után azonban a belvi zek - és a talajvíz párolgása után visszamaradt sók a helyszínen maradtak Ez hozta létre azt a jellegzetes meszesszódás szikes területet, amely a miklapusztai természetvédelmi terület értékét adja. A felszínen ezen a bázison elsősorban szoloncsák-szolonyec talajok jöttek létre A karbonátiszap a korábbi vizsgálatokból ismerjük, hogy alapvetően dolomit összetételű és az 0 , x negatív értéke is a dunai vízből történő kiválását és származását bizonyítja (MOLNÁR B-BOTZ R 1995). A területen igen fiatal képződményekről és folyamatokról van szó. A homokot fedő kőzetíiszt a holocénben, a karbonátiszap annak a végén rakódott le. A szikesedés és a talajképződés pedig már a történeti idők terméke. 8. Összefoglalás A Kiskunsági Nemzői Park bővítésekor Miklapuszta a Nemzeti Park kezelésébe került. Mivel a terület fbldtanilag és vízföldtanilag nem eléggé ismert a Nemzeti Park ezek vizsgálatával bízott meg bennünket A területet 5-10 m-es fúrásokkal tártuk fel A fúrási maganyagot és a fúrásokból vett talajvízmintákat laboratóriumban elemeztük A vizsgálati eredmények alapján megrajzoltuk a terület földtani térképét és a vízzáró rétegek vastagsági térképét Földtani szelvényeket szerkesztettünk Térképen ábrázoltuk a talajvíz mélységet, tengerszintre átszámított magasságát, amelyen a szivárgási irányokat jelöltük ki A terület erősen szódás jellegének megfelelően megadtuk a talajvizek összsó, kalcium, magnézium, klorid és nátrium tartalmát, valamint a kémiai talajvíztípusokat. Megállapítottuk, hogy a miklapusztai természetvédelmi terület alapvetően földtamlag és vízfbldtanilag is két részre tagolható É-i része egységesebb földtani fel építésű, a D-i része pedig változatosabb Az É-i részen a talajvíztükör magasabban a D-in mélyebben jelenik meg. A talajvíz MOLNÁR BÉI<A M TI LÁSZLÓ tó irányból a Duna és a Duna-Tisza közi hátság felől szivárog a területre Az általános vízmozgás mellett É-on egy, D-en pedig két helyi vízszivárgási „központ" is megfigyelhető. A talajvíz összsótartalma is két kifejlődéstípust mutat. E-on a talajvíz közelebb van a felszínhez, így a kapillárisán felemelkedő talajvíz erős párolgása miatt általában nagyobb a sótartalma, a D-i területen, ahol a talajvíz mélyebben van kisebb. A terület legnagyobb részén a szódás-szikes szoloncsák-szolonyec talajokhoz kapcsolódóan a nátrium hidrogénkarbonátos vizek uralkodnak A dolomit összetételű karbonátiszapok hatása miatt több foltban azonban a magnéziumnak is jelentősége van. Irodalom ERDÉLYI M. 1967: A Duna-Tisza közének vízföldtana 1. rész. — Hidrológiai Közlöny, 47. 6. pp.331-340. Kim L. 1989: Az Alföld Földtani Atlasza, Dunaújváros-Izsák. — MÁFI kiadványa KÚTI L. 1991: Az Alföld földtani atlasza. Kiskunhalas. — MÁFI kiadv. Kim L.-TÓTH T.-PÁSZTOR L.-FÜGÉIM U. 1999: az agrogeológiai térképek és a szikesedés kapcsolata az. Alföldön. — Agrokémia és Talajtan 48. 3-4. pp.501-517. MOLNÁR Ií 1961. A Duna-Tisza közi eolikus rétegek felszíni és felszín alatti kiterjedése. — 1-öldt. Közi. 91. 3. pp. 303-315. MOI.NÁR B. 1977: A Duna-Tisza köz fdsó-pliocén (levantei) és pleisztocén földtani fejlődéstörténete. — Földt. Közi 107 l .pp. 1-16 MOLNÁR B. 1991: Modem lacustrine Cakite. Dolomite and Magnesite Formation in Hungary . — Publication of the Department of Quaternary Geology University of Turku. 70. Turun Yliopisto pp. 1-22. MOLNÁR B. 1999: A szikesedés és a viz kapcsolata a Duna-Tisza közén. — Agrokémia és Talajtan 48. 3-4. pp. 469-478. MOLNÁR B.-Kun L. 1978: A Kiskunsági Nemzeti Paik III. sz_ területén található Kisrétí-, Zahai- és Kdemens^ék-tavak keletkezése és limnogcológiai története. -— I Iidrológiai közlöny 58. 5. pp. 216-228. MOLNÁR B.-BOTZ R 1996: Geochemistry and stable isotope ratio of modem carbonates in natron lakes of the Danuhe-Tisza Inter (luve, Hungary . — Acta Geol Hung. 39. pp. 153-174. MOLNÁR B.-HUM L-FÉNYES J. 1995: Investigation of Moikm Processes in Holoccnc lacustrine Carbooles in the Danubc-Tisza Inleriluve (! lungary) — Acta Miner Petr. Szeged pp. 73-87. RÓNAI A 1956: Talajvízszint térképezés az Alföldön 1954-ben. — MÁFI Évi Jelentés az 1954 évról. p. 122 A kézirat beérkezett: 2000. április 6. a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke egyetemi tanára. a földtudomány doktora a Magyar Állami Földiám Intévcl Agrogeológiai O. Ioosztályvci>clöje. Kutatási területe: agrogeológia, természetvéddem, az Alföld térképezése. Geology and hydrogeotogy ander tbe Miklapuszta section of the Kiskunság National Park Molnár, IL - Kuti, L Abstract: Explorations and studies m the Miklapuszta section, a part of Ilié Kisúnság National Park, have shown the area to coosist of two different parts. In the northern part the geological structure is more uniform and the groundwater table is at a higher elevation than in the southern part. The groundwater is recharged from the Danube and the sand ridge between the Danube and Tisza rivers, though a seepage "centre" was identified in the N-part, while two in the S-part. The total salt content of the groundwater ranges from 608.4 to 8515.5 mg/l and is thus considerably higher than the average between the Danube and Tisza rivers. Of the cations causing soil salinity the predominant one is sodium, while of the anions it is hydrogencarbonate. Accordingly, over large parts of the area waters of the sodium-hydrogen-carbonale type, with over 50 % sodium predominate. In the central part, w here dolomite silt is present in the base, the magnesium content in the water may surpass 25 %, so Ihat the sodium-hydrogen-carbonale waters contain magnesium in elevated concentration. kn*#riv Geology, hvdrogeology, nature conservation
