Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Horváth Emil: A tiszasasi buzgár: a „Kinizsi vár”
HORVÁTH E. . A tiszasasi buzgár 181 Jelen ismereteink alapján 4 buzgárról állíthatjuk, hogy gyors-buzgár volt, s a szakadás néhány percen belül bekövetkezett. Ezek: az ásványrárói, a kisbodaki, a hosszúfoki és a surányi buzgár. A szűkszavú leírásból következtetve ilyen lehetett a dunabökényi (Mladenovo, Jugoszlávia) buzgár is. Egy szakadást a töltés anyagának diszperzitása és helytelen alapozása okozott (Berettyó bal part). A többi, szakadást okozó buzgár feltárásáról, minősítéséről nincs adatunk. A buzgárok másik, 11 tagú csoportjánál nem következett be szakadás. Az elfogásukra fordított idő 2 óra és 6 nap között változott. Gyanítható, hogy amelyekkel többet bajlódtak a védekezők, azok csurgások is lehettek, de ott is vannak kivételek, mint pl. a csongrádi buzgár. A buzgár vagy csurgás utólagos eldöntése az ismertetett jelenségeknél utólag is hasznos lenne. Már azért is, mert némelyiknek megítélése ma sem egységes: pl. az 1965. évi dunai árvíznél a margittaszigeti jelenségek vagy az 1970. évi tiszai árvíznél a makói buzgár. Érdekes adat még a folyó és a buzgár vízszintjének különbsége, ami 0,8-3.31 m között váltakozott. Az utólag csurgásnak minősített jelenségeknél a kisebb értékek körül mozgott: 0,8-1,5 m. A csongrádi és a tiszasasi buzgár esetében a legnagyobb: 3,21-3,25 m. A töltést terhelő vízoszlop magassága ~ 2,1-5,1 m. A szakadást okozó buzgárok esetében döntően a 3 m-nél nagyobb vízoszlop nyomás van túlsúlyban. Ebben kivétel a dunakiliti és a surányi buzgár, amelyeknél 2,4-2,1 m töltést terhelő vízoszlop idézett elő szakadást. A nagy vízoszlop magasságúak között találunk olyat, amelyeknél nem következett be szakadás: ilyen például a makói, a csongrádi és a tiszasasi buzgár. A tiszasasi buzgár Tiszasasi buzgár névvel illetik a 10.05. sz. Kunszentmárton-Tiszainoka árvízvédelmi szakasz, Tisza bal part 14+710 tkm-ében kialakult meghibásodást. (2. ábra): De szólnunk kell egy másik tiszasasi buzgárról is, amely csak néhány száz méterrel odébb alakult ki, nem kis izgalmat keltve a védekezőkben. Ugyanis néhány nappal "nagy testvére" után tört ki: hirtelen, s intenzíven homokot va. Erről is érdemes szólni. A buzgár kitörését megelőzően a szelvény (14+986 tkm) mentett oldali töltéslábánál közvetlenül, csurgást észleltek április 21-én, amelyet egy kb. 1 m-es csődarabbal (0 120) "elfogtak". Április 22-én, 23 0 0 órakor a csurgás vonalában, attól 3 m-re buzgár tört fel a terepen, amely erősen homokolt. Tiszasasnál a Tisza ekkor már két nap óta tetőzött... Szerencsére a buzgár további működése nem tett szükségessé akkora védekezést, mint a 14+710 tkm-ben lévő. Éppen azért, mert ez szabályos buzgár volt, amit egyszerűbben lehetett hatástalanítani. Még aznap éjjel, másnap hajnalban az elzárás körül ellennyomó-medencét kellett építeni, 5 m-es átmérővel. A buzgár elzárásának kifolyási szinte: 0,6 m, az ellennyomó-medencéé ~ 0,4 m volt. A buzgár-tevékenység a föelzárásban április 27-én (ll 0 0 órakor) állt le, úgy, hogy a kiáramlás megszűnt, a kráter bezáródott. Az ellennyomó-medencében működő, majd lecsillapodó buzgár május 2-án újból indult, s erősen "forrott": egy kb. 70-80 cm átmérőjű kráterben a kihordott aDe, nézzük a nagy buzgárt! A buzgár nem minden előzmény nélkül alakult ki. Április 16-án észlelték a későbbi feltörés helyén, mint amely tiszta vizet szállít. Fontos megjegyezni, hogy az ezt megelőző árvizeknél hasonló jelenséget nem észleltek ezen a helyen. Még az 1999. évinél sem, ami szintén igen magas vízállású volt. A 2000. évi árvíz tetőző vízállása 93 cm-rel haladta meg az előző évit, s csak ennél a már közel töltéskoronával színelő víznél alakult ki a buzgár, az árhullám áradó szakában. A védekezés megkezdésekor minden jel arra mutatott, hogy buzgár-jelenséggel állnak szemben a védekezők. Ennek megfelelően választották meg a védekezés módját. Kombinált védekezéssel sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt. A védekezés 16 napjában az első 6 nap volt igen kritikus. Az alábbiakban részletesen közöljük a buzgár kialakulásának, elfogásának körülményeit, és az ennek során szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket. Április 18. A helyszín közelében lévők riasztása a buzgár kialakulásáról 8°* órakor történt. A buzgár a Tisza bal part 14 +710 tkm szelvényben, a mentett oldali lábtól 4 m-re jelent meg.: kb. 30 cm átmérővel, legalább ugyanennyi kilövellési magassággal, mint sűrű sárkifolyás. Benne apró talaj rögökkel. A kitörés pillanatában, becslések szerint, 30-50 (!) l/s lehetett a vízhozam. A helyszínre a közelben lévő katonákat rendelték. A védekezés azonnal megkezdődött (8 3 0). A segédörök közlése szerint, a buzgár minden előzmény nélkül robbant ki. Keletkezésével egy időben, a hullámtéren rövid ideig tartó örvénylést láttak a gáttól mintegy 30 méterre, az erdősáv szélén. A kialakulás helyén ártalmatlannak tűnő, 3-5 cm átmérőjű, apró szemcséket mozgató, de tiszta vizet szállító buzgár alakult ki Buzgir H+710 tkm Kontroll buzgár H+55Í 2. ábra. A 2000. évi tiszasasi buzgár-feltörések helye nyagot forgatta. A mellékbuzgár május 6-án igen gyengén, de még működött. A kihordott anyagmennyiség őszszességében kb. 1 m 3. Buzgir M+9S6 Ikm
