Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)

3. szám - Fodré Zsófia–Lévai Istvánné–Kalmár Olga: Csongrád megye élővízfolyásainak bakteriológiai vízminősége 1994–1999 között

155 Csongrád megye élővízfolyásainak bakteriológiai vízminősége 1994-1999 között Fodré Zsófia - Lévai Istvánné - Kalmár Olga ANTSZ Csongrád megyei Intézete 6726. Szeged, Derkovits fasor 7-11 Kivonat: A szerzők Csongrád megye élóvízfolyásainak (Körös, Tisza, Maros) bakteriológiai minőségét vizsgálták az elmúlt hat évre vonatkozóan. Az állandó mintavételi helyekről vett mintákat elemezték Megállapították, hogy - az előző évekhez viszonyítva - a salmonella szennyezettségben lényeges javulás következett be. Kulcsszavak: élővízfolyások, bakteriológiai vízminőség, települési célú hasznosítás, vízminőség javítás 2. táblázat A felszíni vizek minőségi állapotának rendszeres bakteriológiai vizsgálata az 1960-as évek végén kezdődött. A törzshálózati szelvények vízminta eredményeit a "Vizeink minősége" c. kiadványsorozat tárgyévre vonatkoztatva mutatja be (3). A Környezetvédelmi Felügyelőségek vizsgálják a víz fizikai, kémiai és hidrobiológiái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pedig a mikrobiológiai paramétereket Csongrád megye élővízfolyásainak mikrobiológiai vizsgálatáról korábban már beszámoltunk (2). Az 1988-1993 évre vonatkozó vizsgálati eredmények az élővizek bakteriológiai szennyezettségét bizonyították. Jelen közleményünkben a rájuk következő 6 év (1994-1999) bakteriológiai eredményeinek elemzéséről számolunk be. Mintavételi helyek: Egy korábbi együttműködésben foglaltaknak megfelelően a mintákat a törzshálózati mintavételi helyekről az ATIKÖFE szakemberei vették, a folyók sodorvonalából, általában 2 heti, a megyei jelentőségű helyekről 2 havi gyakorisággal. Csongrád megyében törzshálózati mintavételi helyek: Tisza-Tápé (177,6 fkm), Tisza-Tiszasziget (162,5 £km), MarosNagylak (50,6 flan). Megyei jelentőségű helyek. Hármas-Kőrös Magyartés (2,0 fkm), Tisza-Mindszent (216,2 fkm) és Maros-Makó híd (24,3 fkm). Vizsgált komponensek: A felszíni vizek minőségére és minősítésére vonatkozó - 1994. január l-jén hatályba lépett - új szabványnak megfelelően (1) a bakteriológiai vizsgálat a következő komponensekre teijed ki: coliformszám, fekális coliformszám, fekális streptococcusszám és salmonella. A minták minősítése (osztályba sorolása ) az 1. táblázatban megadott értékek figyelembevételével történt, a legrosszabb eredményt mutató bakteriológiai komponens alapján . I. táblázat Határértékek a minőségi osztályokban (MSZ.12749/1993) I. II. III. IV. V. Vizsgált komponens KiJó Tür SzennyErősen váló hető ezett szennyezett Coliform szám 1 ml-ben 1 10 100 1000 > 1000 Fekális coliformszám 1 ml-ben 0,2 1 10 100 > 100 Fek. streptococcus számi ml-ben 0,2 1 10 100 > 100 Salmonella 1 L-ben Nem mu* KimuKimutattatható ki tatható ható * legfeljebb a minták egyharmadában mutatható ki ÖszSalmoMintavételi szes Minősítés nella helyek minta (osztály) pozitív minták I. II. III. IV. V. száma 1. H-Körös (Magyartés) 34 1 11 15 7 0 2 2. Tisza (Mindszent) 38 1 0 17 19 1 4 3. Tisza (Tápé) 157 0 10 76 63 8 16 4. Tisza (Tiszasziget) 148 0 0 24 106 18 26 5. Maros (Nagylak) 159 0 1 21 108 29 30 6. Maros (Makó) 38 0 1 11 23 3 4 Összesen: 574 2 23 164 326 59 82 % 100 0,35 4,00 28,57 56,79 10,28 14,28 A minták közül 2 volt "kiváló" és 23 "jó", 164 "tűrhető" (28,6 %), a legtöbb minta 326 (56,8 %) "szennyezett" és 59 (10,3 %) "erősen szennyezett" minősítésű volt. Megyénkben a Körös vízminősége volt a legtisztább, 7 minta kivételével I., II. és III. osztályú. A Tiszából a Mindszentnél vett minták több mint fele 52,6 %, Tápénál 45,2 %-a, Tiszaszigetnél 83,8 %-a volt, a Marosból Nagylaknál vett minták 86,2 %-a, Makónál 68,4 %-a volt "szennyezett" és "erősen szennyezett" (IV. és V. o.). A felszíni vizek évenkénti minőségét a 3. táblázaton tüntettük fel. 3. táblázat MintaÖsszes Minősítés (osztály) Salmonella vételi minta pozitív min év I. II. III. IV. V. ták száma 1994 90 1 6 14 46 23 35 1995 94 1 2 38 50 3 8 1996 99 0 7 35 49 8 10 1997 100 0 3 24 61 12 6 1998 95 0 1 21 63 10 13 1999 % 0 4 32 57 3 10 Összesen 574 2 23 164 326 59 82 % 100 0,35 4,01 28,57 56,79 10,28 14,28 Az I. "kiváló", a II. "jó" osztályba tartozó vizek emberi célra való hasznosításra alkalmasak, szennyezettség jelző baktériumokat nem, ill. igen kis számban tartalmaznak, a III. osztályú "tűrhető" minősítésű felszíni vízből már ezek a baktériumok következetesen kimutathatók. AIV. és V osztályba sorolt ("szennyezett" és "erősen szennyezett") felszíni vizek a baktériumok igen nagy számú jelenléte miatt emberi célra való hasznosításra alkalmatlanok. Eredmények: Csongrád megyében a vizsgált 6 év alatt a hat mintavételi helyről összesen 574 mintavétel történt. A mintákkal végzett összes vizsgálatok száma 2296. A minták mintavételi hely szerinti megoszlását és minősítését a 2. táblázaton mutatjuk be "Kiváló" minősítés csak 1994-ben és 1995-ben fordult elő. "Jó" minősítést 23 minta kapott évenként változó számban. Sajnos a minták több mint fele minden évben a "szennyezett" és "erősen szennyezett" kategóriába tartozott 1994-ben, 1995-ben és 1997-ben a 70 % -ot is meghaladta, 1999-ben 62,5 % volt. A minták egyes komponensek szerinti minősítésének eredményeit a 4. táblázaton foglaljuk össze mintavételi helyenként. Coliform baktériumok nagyszámú jelenléte miatt a minták 42,7 %-a "szennyezett" (IV. és V. osztály), 48,4 %-a III. osztályú és csak 8,9 %-a I. és II. osztályú. A Tisza Tiszaszigetnél és a Maros Nagylaknál volt a legszenynyezettebb (55,7 , 60,4 %).