Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
3. szám - Nagy László: Árvízvédelmi gátak tönkremeneteli valószínűségének meghatározása
142 hidrchjógiai közlöny 2001.8i. évf. 3. sz. - A gát-törés kifejezés magába foglal minden olyan történést, ami annyira mozgásba hozza vízáramlást, hogy a belső erózió elkezdődik a gáton, az alapozásban vagy az altalajon keresztül. - A szúró magába foglal minden olyan intézkedést, ami a belső erózió növekedésének megelőzésére irányul. - A fentiekhez hasonlóan a drén szóba tartozik minden tervezési részlet, ami az alvizi részen belüli pórusvíznyomás csökkentésére irányul. - A buzgárosodás, vagy a magas pórusvíznyomás támadásának felfedezésére tett intézkedések nem csak a fizikai mérési rendszert jelentik, hanem a gát fizikai állapotát érintő megfigyelésekre ható tetteket, értelmezéseket és cselekedeteket is. - A "nem" ág a magas pónisvíznyomás felfedezésénél (9. ábra) azt jelenti, hogy olyan magas pórusvíznyomást, ami gátszakadást okozhatna, nem észleltek vagy az ellenintézkedés nem volt elég korán ahhoz, hogy megakadályozzák az állékonyságvesztést. - Az "igen" ág azt jelenti, hogy lépéseket tesznek a pórusvíznyomás csökkentésére, mielőtt a tönkremenetel bekövetkezne. - A stabil rézsű kifejezés a rézsűcsúszás lehetőségére utal, ekkor a pórusvíz nyomás lényegében egyenlő azzal, mit a tervezés során becsültek Dyen széles értelmezéssel egy egyszerű (ifxíési fat lehet használni » zoknak a fóotos jdlenmfii.net a meghatározásához, melyeket meg kell becsalni az általános biztonság jellemzése érdekében. Ez a szisztanatih kus megközelítés lehetőséget nyújt a tönkremenetel dlenj védekezés szí mításáhcK. Az elágazási ponton a valószínűségeket a 9. átrm döntési faján részben analízissel is meg lehet becsalni, de meghatározható szubjektív becsléssel vagy ami nagyon fontos, korábba károsodások és «kések feldolgozásából nyert adatok alapján számítással (Bayes-dmékt). Merev — TÁMASZTÓTEST — Rugalmas Szokásos — VÖLGY Kicsi — SÜLLYEDÉS Sima — GÁT VÁLL Plasztikus — MAG Nincs — ÍVESSÉG 10 ,-2 I 10 -I — Különleges — Nagy — Lépcsős — Merev — Van I RESZLETES VIZSGALAT UAz elágazási pontok valószínűség becslésére a //. ábra további részleteket mutat be a szűrő megbízhatóságára, illetőleg a buzgár felfedezésére és kezelésére vonatkozó tényezők alapján (Whitman, 1984). Ezek a felsorolások azt hangsúlyozzák, hogy az emberi és szervezési tényezőket ugyanúgy figyelembe lehet és kell venni, mint a tervezési részleteket a tönkremeneteli valószínűség meghatározásánál. Jó — KIÜRÍTÉSI TERV — Nincs Jó — MEGFIGYELÉS — Nincs Ellenálló — MAG TALAJA — Erózióra hajlamos 10' -3 10 -2 10 -I t t nem repedt gátmag repedt gátmag Óvatos — FELÜLVIZSGÁLAT Elfogadott — KRITÉRIUM Stabil — TALAJ Alacsony — SZEMCSÉZETTSÉG H Nincs Nem kielégített Diszperzív Magas + 10 i nem repedt gátmag 10. ábra Annak bemutatására, hogyan lehet ezt a becslést végrehajtani, a 10. és 11. ábra bemutat néhány tényezőt, ami a gát vízzáró magjának tönkremeneteli valószínűségét befolyásolja. Az alapozás és az altalaj vizsgálatba történő bevonásával más tényezőket is hozzá lehet adni a listához, beleértve a geológiai és felszín alatti vizsgálatok alaposságát, a feltárás gondosságát stb A 10. ábra mutatja azt a valószínűségi tartományt is, ami Whitman (1984) szerint érvényes a törési eseményre. Szerinte valószínű, hogy nem lenne értelme 10 2-nál kisebb tönkremeneteli valószínűségről beszélni. A legalább ilyen mértékű kockázat még a legjobb mérnöki munkával is velejár. 10 i repedt gátmag 11. ábra Mint látható, a döntési U alkalmazása több helyen - korábba statisztikák alapján meghatározott intervallumon bdülí - szubjektív döntésektől ftlgg, mai szemléletünk alapján becsléshez kfleel állónak minősíthető, alkalmazása »tlni i a helyeken ajánlott, ahol más számszerűsíthető megoldások nem állnak raadelkenísc. 4. A tönkremeneteli valószínűség meghatározása számítással Számítással árvízvédelmi gátak tönkremenetelének meghatározása azokban az esetekben lehetséges, amikor rendelkezőnk számszerűsíthető módszerekkel az ellenállások megítélése szempontból Sz&nszsatisíttetö módszerek rendelkezésre állnak a (Nugf, 1999): - rézsüállékonyság, - altalaj hidraulikus talaj törés, - szivárgó víz. nyomásának számításához. A számításoknál fontos szempont az alapadatok megbízhatósága. Hibás vagy pontatlan alapadatok esetén az eredménytól sem várható el a megfelelőség A tönkremenetel számítással történő meghatározása több módon történhet; - a hagyományos biztonsági tényezők segítségével, - teljesen valószínűségi alapon. A mérnöki létesítmények megfigyelése, a károsodások elemzése és a gazdaságosságra való fokozott törekvés a 40-es években új szemléletet kezdett kialakítani. Az a felismerés, hogy a terhek és hatások, valamint az anyagok szilárdsági és egyéb jellemzői valószínűségi változók, alapjaiban érintette az évtizedek óta kialakult determinisztikus eljárást. Termékenyítőleg hatott erre az irányzatra az is, hogy az anyagok (termékek) minőségének ellenőrzéséhez ekkor már eléggé elterjedten használták a matematikai statisztika módszereit. A hagyományos biztonsági tényezővel szemben az elmúlt évtizedekben számos észrevétel hangzott el. Freudenthal (1947) szerint a korszerű, kifinomult tervezés és
