Hidrológiai Közlöny 2001 (81. évfolyam)
2. szám - Kardos Mária: A felszíni vízkészlethasznosítás tervezésének környezetvédelmi keretei és követelményei
100 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2001. 81. ÉVF. 2. SZ. ken a vízbázisra meghatározott és a koncentráltan bevezetett szennyezőanyag terhelések alapján annak feltételezésével, hogy a mintavételi helyek által határolt vízfolyásszakaszon belül az öntisztulás mértéke állandó. A mértékadó kisvízi időszak alapulvétele miatt a hossz-szelvény a difíüz szennyezőanyag terhelést figyelmen kívül hagyja. A módszer nem egzakt. Az alkalmazásával megszerkesztett hosszszelvény azonban a ténylegesen mért vízminőségi értékek számításba vétele következtében alkalmas tervezési munkaeszköznek minősíthető mert jól mutatja azokat a helyeket, ahol a szennyezőanyag terhelést csökkenteni kell, ill. ahol további szennyezőanyag terhelés lehetséges, valamint viszonylag gyorsan feltárható az új szennyvízbevezetések vízminőségi kihatása. Kzen hossz-szelvények készítése általában a lebomló szerves aoyagokat jellemző oxigóiháztarlAsri. a sótartalomra, esrtrnkrnt a hőtofadésre, továbbá egyes, a biológiai állapotot jellemző paraméterekre javasolható. A vízfolyás fertőé»-, mérgező-, ilL a szervezetben dúsuló káros anyagokkal nem terhelhető. Mind a két bemutatott hossz-szelvény forrása: A SajóBódva vízgyűjtő regionális vízgazdálkodási terve. 1998. CH2M HILL, (msz.: 100.864/98) A vízminőség-szabályozás tervezése során az Qledékképoödés, a rothadoképesség, az eutioGzáció, stb. befolyásolását cétoó feladatok megalapozásához egyéb vizsgálatok is szükségesek. Q (l/i] A Sajó 1996. évi vízminőség-gazdálkodási hossz-szelvénye, KOI i T |k»«l ÍOSOO 125 IX IIS I 105 100 í 5 90 SoiiA T 7 Haagooy 70 65 60 45 AC 35 30 25 20 1500 flen Szenny eaStnytg terhelésre méxtékídó vízkészlet (Q) [l/s] Hvi megengedhető szrniiyeaiuiytgiramCn [kg/d] Saennyeaősny tg iram-terhelés • vlzfolyiibm (T) [kg/d] V H.jí —slt Sabid ^ 1 terhelhetőség I Szükséges terhelés csökkentés Szennyvíz bevezetés 2 1.4.2. A munkaeszközök adatigénye A vízkészletekkel szemben támasztott környezeti igények kielégíthetőségének feltárásához a vízhálózat, illetőleg a vízgyűjtők azon természetföldrajzi paramétereit kell meghatározni, amelyek jellemzőek a lefolyásra, a vizek minőségi viszonyaira, vizekben történő hígulásra, öntisztulásra, elszállításra vagy kiül eped ésre A vízkivétellel járó vízhasználatot az engedélyezett mértékadó időszaki max. csúcsértékkel (m 3/s) és éves mennyiséggel (m 3/év) kell megadni A mederbeii vízhasználatok és természetvédelem vízszintre vonatkozó igényei a vízkészlet-gazdálkodási szempontból mértékadó vízmércére vonatkozó cm-ben, a vízkicserélódési idő pedig napban határozandó meg. A folyóvizekbe bevezetendő szennyvízeket az engedélyezett napi max. (m 3/s) és napi átlagos értékkel (m 3/d), a szennyvíz minőségét a (mértékadó minőségi paraméterekre vonatkozó) megengedett max. értékkel (mg/l), a szennyvíz szennyezőanyag terhelését (a mértékadó minőségi paraméterekre vonatkozó) engedélyezett max. (kg/s) és átlagos (kg/d) értékkel kell megadni Tavak, tározók és fotyóviz-bögék közvetlen szennyvízbevezetéssel általában nem terhelhetők- A célkitűzés érvényesítéséhez szükséges a határszelvényekre vonatkozó mennyiségi és minőségi célállapotok és az ezekhez kapcsolódó tartóssági feltételek vízfolyásonként! és minőségi paraméterenkénti meghatározása is. 1.4.3. A munkaeszközök gyakorlati alkalmazása A környezeti elemek mennyiségi-minőségi értelemben elélendő célállapota teljesülése mértékének meghatározásához valamint a célállapot elérésének (tér és időbeli) ütemezéséhez az előzőekben bemutatott Urnytzetteifcdcsi kusn-schtijtk az alábbtak m.i ia t kuanéak Aüapotfeitárás: A környezetterhelési hossz-szelvényekről leolvasható a környezeti élővíz megsértésének helye és mértéke, a szennyezőanyag terhelhetőség, a szennyezőanyag-terhelés mértékének, valamint a szenynyezóanyag terhelhetőség kihasználtságának ill. a további lehetséges mennyiségi, minőségi terhelhetőségnek a vízfolyás menti alakulása. A célállapot elérésének tervezése: A környezetvédelmi élővizet a vízfolyás teljes hosszában, minden időben biztosítani kell. A vízfolyás-szakaszok (különböző környezetvédelmi igények miatt) eltérő nagyságú élővíz értékei a vízfolyás hossza mentén a mennyiségi terhelhetőségi hossz-szelvénnyel hangolhatok össze Az élővíz vízkivételekkel történő megsértését meg kell szüntetni A vízkivételek allokációjának tervezési eszköze szintén a mennyiségi terhelhetőségi hossz-szelvény. A szennyező anyagokkal túlterhelt vízfolyásokon a vízminőségi célállapotot a vízminőségi helyzet fokozatos javításával kell elérni. Ennek tervezési módja: a kritikus vízfolyásokra ÜL vízfolyás-szakaszokra ki kell jelölni meghatározott időtávokon belül elciendő, a célállapotnál kevésbé szigorú vízminőségi állapotokat, meg kell szerkeszteni a hozzájuk tartozó szennvezőanyag terhelhetőségi vonalakat, és ezek alapján meg kell háti-
