Hidrológiai Közlöny 2000 (80. évfolyam)

2. szám - Molnár László: Vízimalmok az Alsó-Válickán és mellékvizetin

106 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2000. 80.

. ÉVF. 2. SZ. helyen elfért, és ami még nagyon fontos szempont lehetett, viszonylag védett helyen lévén, nem fagyott el, ami a téli folyamatos munkát is lehetővé tette. Gondoljuk csak el, ha a kányavári malom 360 cm átmérőjű és 63 cm széles kerekét ki kellett emelni a helyéről. És, ez volt a kisebb kerék. Összefoglalóul meg kell állapítanunk, hogy őseink minden alkalmas helyen malmot építetek, bár ezek sűrűsége a kedvezőbb adottságú Balaton-felvidéki, bakonyi vizeken lévő malmokéhoz képest kisebb. Mint láttuk, az Alsó-Válicka 26 km hosszú szakaszán 19 malom volt. Ha a forrás vidéket nem számoljuk, minden kilométerre jutott átlagosan egy malom. Ezek a malmok egészen a XIX. század elejéig ki tudták elégíteni az igényeket. Ekkor azonban az igények növekedésével a sekély vízhozamú patakokon álló kis teljesítményű malmok elveszítették jelentőségüket, sorra el is hagyták őket, vagy megszüntetve funkciójukat, lakásként szolgáltak tovább. A jobb adottságú malmok azonban fejlődtek. Fejlődésük a XX. század 20-30-as éveiben látványos volt. Mint a pákai malom esetében láttuk, az a fejlődés, amit a korszerűsítés divatos kifejezésével illethetnénk, 1948-ban csúcsosodott ki. Ezt a fejlődést állította meg azután az államosítás. Azért, ha ragaszkodni akarunk a címhez, akkor el kell ismernünk, hogy a vízimalmok a vizsgált területen, de talán az egész országban a 20-as 30-as években jutottak el fejlődésük végső pontjára, hiszen további fejlődésük, gazdaságos üzemeltetésük már nem épülhetett egyedül a víz energiájára. Új, ha nem is olcsóbb, de a folyamatos üzemelést lehetővé tevő energiával működő malmoknak kellett felváltaniuk őket. Később ezek a korszerűsített malmok is korszerűtlenné, gazdaságtalanná váltak, és sorra megszűntek. Helyüket megyénként egy-két malom vette át. Bár a mezőgazdaság jelenleg a kisbirtokos művelés felé halad, elképzelhetetlennek tartom, hogy a falvakban újra létrejöjjenek a malmok. Ha mégsem így lesz, akkor azok már más energiaforrással működnek majd: A vízimalmok napja végleg leáldozott. Jegyzetek 1. Pongrácz Pál: Régi malom építészet, Műszaki könyvkiadó, Bp. 1967. 59. old. 2. Pongrácz: i m. 12. old. 3. Pongrácz: i.m. 62. old. 4. Pongrácz. i.m. 62 old. 5. Pongrácz: i.m. 72.-73. old. 6. Pongrácz: i.m. 80. old 7. Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrende zések küszöbén Zalai Gyűjtemény, 18. szám. Zalaegerszeg, 1984. 193-207. old. 8. Új Magyar Lexikon. Bp., 1962. 6. kötet 593. old. 9. Holub: Zala megye középkon vízrajza, Zalaegerszeg, 1968. 22. o. 10. Holub: i.m. 21. old. 11. Zala megye földrajzi nevei. Zalaegerszeg, 1964. 408-411 old./2, 43, 50, 56, 57,68, 69, 76, 98/ /Továbbiakban: ZmFn./ 12. Zm.Fn.: 410-413. old. /132/ 13. Zm Fn.: 446-449 old. /55,62, 83/ 14. Zala megyei Levéltár Helytörténeti Lexikon /Továbbiakban: Zm.L.H.L./ Bánokszentgyörgy 15. Zm.Fn. 430-435 old. /134,147,151,157, 183,204/ 16. I. katonai felmérés IV. 15. 17. Műszaki leírás Szombati Pálné, Kányavár tulajdonában 18. Zm Fn. 418-421 old./107, 108, 1206 19. Zm Fn. 416-419 old. /16, 19,21,25/ 20. I. katonai felmérés IV. 14. 21. Zm Fn. 374-375 old. /50,64/ 22. Zm.L.H.L. Pördefblde 23. I. katonai felmérés IV. 14 24. Zm.H.L.H. Pördefólde 25. Zm.L. Térképtár K. 599. 26. II. kat. felmérés XXII. 59. Zm.L. XV/6/B.2/26. 27. III. kat. felmérés 5357/4 szelvény 28. Zm. Fn. 388-389 old. /24, 40/ 29. Zm.L.H.L. Szentlőrinc 30. I. katonai felmérés IV. 15. 31. II. katonai felmérés XXII. 59. 32. Egyezség levél 1891. II. 9. Sz. P.-né tulajdona 33. Sz. P.-né tulajdonában lévő irat 34. Pongrácz János, Zalaegerszeg, szóbeli közlése 1982 35. ig. Molnár István, Páka szóbeli közlése, 1992. 36. Engedély okirat 5576 ni. 907. Vízikönyv számú LXXX/4. 1907. március 31. Sz P.-né tulajdona 37. Eredetei levélmásolat, 1924.04.10. Sz.P.-né tulajdona 38. Pohl és Fiai gépgyár és vasöntöde, Szombathely, levele 1926. július 19. Sz.P.-né tulajdona. 39. Pohl és Fiai levele 1927. június 10. Sz.P.-né tulajdona 40. Mindkét irat Sz.P.-né tulajdona 41. Eredeti irat SzP.-né tulajdona 42. 10 db eredeti irat Sz.P.-né tulajdona 43. Irat másolata SzP.-né tulajdona 44. 1935. április 10. Iratmásolat Sz.P.-né tulajdona 45. Zala vármegye alispánja 19769/szám 1935. Sz.P.-né tulajdona 46. A kányavári malom téglái. Új Zalai Hírek 1. évf. 108. 1992. szept. 21., "Malom a dombtetőn" Zalai Hírlap, 1993 október 29., "A kányává ri malom múltja - a volt tulajdonos szemszögéből" olvasói levél. Zalai Hírlap, 1993. november 9. 47. Zm.L. kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949.05. 20. 63.sorsz 48. Szombati Pálné szíves közlése, 1993. 49. Zm.L. Közellátási Felügyelet kimutatása, Zalaegerszeg, 53. old. 50. Zm.Fn. 396-397 old. /14,15,24/ 51. Szombati Pálné szíves közlése, 1993. 52. I. katonai felmérés IV. 14 53. II. katonai felmérés XXII. 59. 54. Vízikönyv száma LXXX/4. 157,1 szám ni. 906. SzP.-né tulajdona 55. Irat SzP.-né tulajdona 56. Közellátási Felügyelőség, Zalaegerszeg 57. Zm.L. Kimutatás Zala vármegye területén lévő malmokról 1949. 58. Zm. L.HL. Páka 59. Zm.L. térképtára XV./6/B.2/26. 60. n. kat. felmérés Zm.L. térképtára XV. /6/B.2/26. 61. Zm.L.térképtára 1872-1884 ül. katonai felmérés 62. III. katonai felmérés 535714 Zm.L. térképtára XV. /6/B.2./26. 63. Helyszínrajz szerző birtokában 64. Zalaegerszegen, 1905 március hó 17.-én Csertán Károly Zala vármegye alispánja 65. Iratok Szombati Pálné tulajdonában. 66. Eredeti irat Szombati Pálné tulajdonában. 67. Eredeti szerződés Zsoldos Gézáné szül.Czigola Mária tulajdonában 68. Eredeti iratok Zsoldos Gézáné tulajdonában. 69. Irat Zsoldos Gézáné tulajdonában. 70. Ifj. Molnár István - aki kőművesként dolgozott az építkezésen - és M. Istvánné közlése. 71. Zala megyei Malomipari Egyesület Zalaegerszeg. 72. A pákai 587. számú tjkv.-ról készült másolat. 73. Pongrácz i.m. 59. old. A kézirat beérkezett: 1999. szeptember 14.